Back to top

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

Ahogyan egyre nő a szárazsággal sújtott terület az ausztrál kontinensen, egyre több kenguru húzódik a farmok közelébe és gyakorlatilag versenyez a marhákkal és a birkákkal a vízért és a megmaradt élelemért. A konfliktusok elkerülhetetlenek, és néhány területen kormányzati intézkedések is történtek az ügyben.

2018 augusztusában például Új-Dél-Wales szövetségi államban a kormány olyan szabályozást vezetett be, amely megkönnyíti a földtulajdonosok számára, hogy a kenguruk kilövését lehetővé tévő engedélyhez jussanak, így saját tulajdonú területükön kilőhetik az állatokat,.

A szabályozás következtében mintegy egymillió kenguru kilövésével számolnak;

az állatok húsát emberi és állati fogyasztásra, bőrét ipari feldolgozásra szánják. A Guardian szerint ez az eljárás - attól függően, hogy kivel beszél az ember – vagy a világ legfenntarthatóbb és legetikusabb húskereskedelmi módszere, vagy gyalázatos, állat elleni cselekedet, amely a kis kenguruk megölését is magában foglalja.

Az ausztrál nemzeti szabályozás szerint a kengurukat a fejükön kell meglőni, és nem engedélyezett a járműből való kilövés, valamint az sem, hogy az első „célpont” elpusztulása előtt egy másik állatra adjanak le lövést. A magán, nem hivatásos „vadászokat” azonban nem ellenőrzik, csak a hivatásosokat – hívja fel a figyelmet a Guardian. A vágóhidak csak fejlövés esetén fogadják el a kengurukat, így a vadászoknak sem érdeke az egyébként kevésbé humánusnak mondott kilövés, amikor nem a fejre lőnek.

Ausztráliában nincs húscélú kengurutenyésztés, így a szupermarketek polcain, vagy az éttermekben megforduló kenguruhús vadon élő, mesterlövészek által kilőtt, és a mezőn kizsigerelt kenguruk húsát jelenti.

A kis kengurukat általában akkor ölik meg, amikor édesanyjukat már meglőtték, de a hivatásos vadászoknak nem engedélyezik olyan nőstény példányok lelövését, amelyeknél egyértelmű, hogy kicsinyük van. Az erre vonatkozó szabályozás számos vitát váltott ki Ausztráliában, de szakértők azt mondják:

ez a szabályozott módszer még mindig humánusabb, mintha a kengurukat amatőr vadászok lőnék ki, vagy az illegálisan megmérgezett vizek miatt pusztulnának el, esetleg megkínoznák őket.

„Az összes dolog közül, ami a kengurukkal történhet, ez a legkevésbé rossz” – mondja Bidda Jones, az RSPCA állatvédő szervezet vezető természettudósa.

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

A hamisítások miatt bajban vannak a termelők

A Német Méhészújság kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az EU-s szabályozásban.