Back to top

Birsalmát a teába!

A birsalma több vitamint, köztük C-vitamint tartalmaz, mint az alma, a pektintartalma pedig a legnagyobb a gyümölcsök között. Mit tegyünk vele, ha nyersen élvezhetetlen számunkra?

A világon 40-50 birsfajtát termesztenek, ezek közül Magyarországon a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs. Mivel a birs legnagyobb mennyiségben a feldolgozóiparban hasznosul, a fajtaválasztáskor a legfontosabb a gyümölcsök aromagazdagsága, és a kősejtek alacsony aránya. A kősejt a gyümölcsök húsában is előforduló extrém vastag falú keményítő-tartalmú sejt.

A birsalma legnagyobb táplálkozási értéke abban rejlik, hogy a vitamintartalma az almáénál is magasabb, és mindez nagy pektintartalommal párosul. A pektinnek nagy jelentősége van a szervezet méregtelenítésében, megköti a káros anyagokat, gyulladáscsökkentő hatást fejt ki a bélrendszerben.

Bőségesen tartalmaz rostokat, káliumot, cinket és magnéziumot, tanninokat (csersavak), valamint A-, B-, C- és P-vitamint.

Antioxidáns hatóanyagai révén ösztönzi az immunrendszer működését. A benne lévő csersav  összehúzó tulajdonságának köszönhetően régóta alkalmazzák a gyomor és bélrendszer vérzéssel, és hasmenéssel járó betegségei esetén.

A birsalma jótékony hatása is nyersen fogyasztva érvényesülne a leginkább, viszont

azon kevés gyümölcsök közé tartozik, amelyek nyersen szinte élvezhetetlenek, így mindenképpen meg kell főzni, kivételt képez az az eset, mikor őszi-téli teánkhoz citrom helyett használjuk.

Ekkor a megtisztított és magházától megszabadított gyümölcsöt vékony szeletekre vágjuk, amellyel tetszés szerint ízesíthetjük italunkat. Savassága sikeresen helyettesíti a citromot, csodálatos aromája pedig különleges ízzel gazdagítja.  Nyersen kipréselt leve alkalmas italok, levesek savanyítására is.

Legelterjedtebb a sok cukor és fűszerek hozzáadásával készülő birsalmasajt, lekvár vagy kompót. De érdemes különféle ételekben is kipróbálni, hiszen

a pikáns ízű gyümölcsöt már eleink is használták a főzéshez,

adták ragukhoz, kacsaaprólék leveshez, de bablevest is ízesítettek vele. Illatával, aromájával különleges hatás érhető el az ételekben.  

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 200 millió euró jut az uniós élelmiszerek promóciójára

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az Unión belül és kívül egyaránt.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Dél-Tirol zsongító hangjai

A dél-tiroli VOG konzorcium almamárkája, a Marlene új marketingötlettel állt elő: a termőhelyen fölvett természeti hangokat hallgathatják azok, akik rákattintanak a homeofmarlene.com oldalra. Dél-Tirol hegyei és völgyei mágnesként vonzzák a természet szerelmeseit és a kikapcsolódásra, megnyugvásra vágyókat, nem csoda, hogy az Alpok lányaként kínált Marlene-fajták marketingjét is erre alapozták.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.