Back to top

Dohánytermesztés: a kormány elkötelezett az agrártámogatások megóvása mellett

A magyar kormány elkötelezett amellett, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott európai uniós támogatások és az átmeneti nemzeti támogatások 2020 után is megmaradjanak - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) jubileumi konferenciáján pénteken Nyíregyházán.

Tarpataki Tamás előadásában emlékeztetett, a dohánnyal foglalkozó gazdák számára kedvező uniós szerkezetátalakítási támogatás 2014-es kivezetésével új ágazati dotációkat vezetett be a kormány. Az átmeneti nemzeti támogatás és a de minimis, azaz a csekély összegű mezőgazdasági támogatás segítségével a termeléssel érintett hátrányos helyzetű Észak-kelet magyarországi régióban sikerült megőrizni a mezőgazdasági foglalkoztatottság szintjét.

Ebben a rendszerben a 2020-as év lesz az utolsó, 2021-től pedig új uniós költségvetési periódus indul, amely hatással lesz az európai dohányvertikumra is,

- mondta a helyettes államtitkár. Szavai szerint az Európai Bizottság tervezetében - ahogyan az elmúlt hét évben - a következő ciklusra sem tervezett be semmilyen közvetlen, termeléshez kötött támogatást a dohányágazat számára, nincs mód a piaci támogatás igénybevételére, illetve nem tett javaslatot az átmeneti nemzeti támogatások folytatására sem.

Megjegyezte, Magyarország fontosnak tartja az átmeneti nemzeti támogatások fenntartását annak érdekében, hogy 2020 után is megfelelő és stabil gazdasági környezetben dolgozhassanak a munkaigényes, nagy hozzáadott értéket termelni képes mezőgazdasági ágazatok.A helyettes államtitkár elmondta, még nem született megállapodás az Európai Unió következő költségvetéséről, így a közös agrárpolitika (KAP) szabályairól sincs még megegyezés. A költségvetés elfogadását hátráltató problémák, például a Brexit rendezése esetén lendületet fognak kapni a többéves pénzügyi keretről és a KAP-ról szóló tárgyalások, amelyek 2020 végére zárulhatnak le. A késés miatt átmeneti szabályozás bevezetésére tesz javaslatot a Bizottság, ezért valószínűleg a KAP új rendszere még 2021 elején sem indulhat el.

Az eseményen a Madosz elmúlt húsz évét felidézve Bényei Illés, a termelőket, a fermentálókat és a dohánykutatókat tömörítő érdekképviseleti szövetség elnöke elmondta, a szervezet megalakítása történelmi jelentőségű a hazai dohánytermesztés fejlesztésének szempontjából. A Madosz munkája nélkül már rég nem lenne Magyarországon dohánytermelés, ennek szervezettsége pedig az Európai Unió agrárgazdaságán belül is egyedülálló és kiszámítható - utalt az elnök a termelők és felvásárlók közötti termékértékesítési rendszer kialakítására és hatékony alkalmazására. Megjegyezte,

az utóbbi években a létszámukban és produktumokban egyaránt megfogyatkozott termelők a következő években sem maradhatnak érdekképviselet nélkül, így folytatni kell a húsz évvel ezelőtt elkezdett munkát.

Magyarországon jelenleg 3500 hektáron 5500-5800 tonna dohányt termelnek évente, az ágazat a teljes hazai mezőgazdasági kibocsátás 0,1 százalékát adja. Az Európai Unióban mintegy 100 ezer hektáron több mint 200 ezer tonna szárított nyersdohányt állít elő az ezzel foglalkozó körülbelül 60 ezer termelő; Magyarország csaknem 3 százalékát adja az uniós termelésnek.

Forrás: 
MTI/AM

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Történelmi rekord napraforgóból: befejeződött a szántóföldi növények betakarítása

A szántóföldi növények őszi betakarítása november első felében sikeresen befejeződött Magyarországon, a betakarított növényeket biztonságosan betárolták.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A 2021-2027 időszakban is kiemelt figyelmet kap az élelmiszeripar

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.