Back to top

Futurisztikus gazdálkodás - A technológia fejlődése a mezőgazdaság jövője?

A mezőgazdaság történelmi kihívással néz szembe. A következő harminc évben az élelmiszerigény hetven százalékkal fog növekedni. Ennek szem előtt tartásával szükséges növelni és fejleszteni a termelést, ugyanakkor korlátozni kell a környezetre gyakorolt hatását is.

A szerbiai BioSense Intézetnek a kutatói azon dolgoznak, hogy összekapcsolják a legmodernebb technológiákat a növénytermesztéssel, hogy megváltoztassák a jelenlegi termelési modellt. A mantrájuk az, hogy

"nem tudjuk táplálni a mai világot a tegnapi mezőgazdasággal"

– írja az Euronews.

A technológia fejlődése és a fenntartható mezőgazdaság összehangolása az Antares Európai projekt hajtóereje is. A program képviselői szerint a jövő mezőgazdasága fejlett technológiákat fog használni, mint például érzékelők, robotok, drónok és műholdas képek.

"A növekvő népességgel az elkövetkező 40 évben annyi élelmet kell majd előállítani, mint az elmúlt 10000 évben"

– magyarázza az Antares projekt koordinátora és elektronikai mérnöke, Vesna Bengin. A szakértő azt is hozzátette, hogy szükségünk van a fejlett technológiákra a mezőgazdaságban is, hogy hatékonyabbá tegyük a kultúránkat.

A mikro- és nanoelektronikai eszközök nagy segítséget jelentenek majd a termelők számára, hiszen lehetővé teszik a növények általános helyzetének az ellenőrzését, így már a nagyon korai szakaszban felismerhetők a lehetséges betegségek. A jövőbeli, mezőgazdasági technológiák ugyanakkor a környezet védelmét is fókuszba helyezik, fontos szempont például a takarékosság.

"A talajérzékelők információkat adnak majd arról, hogy mikor kell öntözni, és mikor nem. Így csökkenthető az öntözéshez felhasznált víz mennyisége"

- mondta Goran Kitić, a BioSense Intézet nano-mikroelektronikai laboratóriumának vezetője.

A mezőgazdaság fejlődését segítheti az ún. Agrosense platform is, ami egy átfogó adatbázisként lehetővé teszi a gazdák számára, hogy a különféle forrásokból (például robotok, optikai érzékelők, meteorológiai állomások és műholdak) származó adatok által megtervezzék tevékenységüket, és alaposabban megfigyeljék a termés körülményeit.

"A jelenleg alkalmazott rendszer képes azonosítani a levelek, gyümölcsök vagy zöldségek problémáit, így korábban reagálhatunk, mint abban az esetben, ha csak magunkra hagyatkozunk. Amikor mi vesszük észre, hogy gond van, akkor a növény már beteg, míg a kamera és az érzékelők észlelni tudják a betegség kezdetét"

– mondta Djordje Djukic gazda.

A gazdálkodók okostelefon alkalmazáson keresztül adatcserét is folytathatnak, képeket küldhetnek és információkat kaphatnak arról, hogy mennyi műtrágyát kell adagolniuk, vagy hogyan lehet optimalizálni az öntözést.

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.