Back to top

A minőségi növénytermelés Achilles-pontjai

A mezőgazdasági termelésben ma csak a minőségnek van értelme! Mesterházy Ákos akadémikus egy héten belül kétszer is ezzel a határozott kinyilatkoztatással kezdte mondanivalóját. Szeptember 24-én, a Nyíregyháza-Gyulatanyán rendezett tanácskozáson hallgattatta el megalapozott kijelentésével a publikumot, majd a szegedi Gabonakutató kiszombori telephelyén tartott szakmai tanácskozáson is így érvelt.

Szakmai értékelése kapcsán nagyon könnyű kijelenteni, hogy igaza van. Ha jót akarunk magunknak, kövessük azt, amit ő hirdet. Elsősorban azért lenne hasznos odafigyelni rá, mert kidolgozott egy metodikát a fajták és hibridek vizsgálatára, amivel kimutatható, hogy melyik fogékony a különböző betegségekre, és melyik mutat némi ellenállóságot, vagy tekinthető rezisztensnek. Mindezt provokációs kísérletekkel előre és nem utólag tudja bebizonyítani. Így a baj megelőzhető! Néhány gazdaságban erre már odafigyelnek, de nem ez az általános!

Mesterházy Ákos akadémikus már kidolgozta a módszert, és jó lenne sürgősen bevezetni
Mesterházy Ákos akadémikus már kidolgozta a módszert, és jó lenne sürgősen bevezetni
Logikailag jól felépített gondolatmenete azon alapul, hogy feltétlenül meg kell tartani a rendszerszemléletet a búza- és a kukoricatermesztésben.

Ezen belül különösen oda kell figyelni e két növény gombabetegségekkel szembeni küzdelmére, mondhatni, az ellenálló képességére – vagy rosszabb esetben a teljes fogékonyságára.

A rendszerszintű gondolkodás egyúttal azt is magában hordozza, hogy a termesztésnek több részlete fontossá válik, és ezek mindegyikében elkövethet komoly hibát a termelő. Ilyenkor kerül előtérbe, amit a gombabetegségekről tudunk – főleg akkor, ha baj van. Ám azzal már kevésbé vagyunk tisztában, hogy a termények toxintartalma nem egyenesen arányos a fertőző gombák megjelenésének mértékével.

Szinte hihetetlen, hogy a megbetegedések és a toxin által okozott károsítás országos előfordulásáról nincs megbízható információnk – legalábbis eddig nem volt.

Mesterházy Ákos és a vele szövetkező, Szieberth Dénes elnök vezette Magyar Kukorica Klub az SGS-hez fordult, mert a szervezet sok ezer ide vágó adatot tart nyilván, megyei bontásban. Tehát csak létezik valamifajta kimutatás arról, hogy 2012–2017 között hogyan és milyen mértékben fordultak elő toxinok a magyar kalászosgabona- és kukoricatermesztésben. A Kukoricabarométer sorozatban több könyvecskét is kiadtak erről, szerzőik minden esetben Mesterházy Ákos, Tóth Beáta és Szieberth Dénes voltak. Előbb 2018-ban adták közre a kukorica és az őszi búza toxikus gombák okozta megbetegedéseivel foglalkozó színes füzetet, amiben toxintérképeken mutatták be a gombák hazai előfordulását.

Idén jelent meg a „Toxintermelő gombák okozta növénybetegségek búzában és kukoricában” című kiadvány, ami a szakmaisága mellett a benne közölt fotók miatt is „kötelező olvasmány” kéne, hogy legyen a növénytermesztők számára.

A rendszerszintű növénytermesztésben 8–10 kritikus pontot tudunk felsorolni. Ha ezek közül bármelyikben hibázunk, az egész termesztés összeomolhat. A nálunk alkalmazott növényminősítési rendszer emlékezetem szerint több évtizede azonos logika szerint működik. Ebben a rendszerben az első kérdés az, hogy adott fajtajelölt termésmennyisége felülmúlja-e a standard fajtát vagy hibridet. Ha nem, „mehet a levesbe”, nincs rá szükség. Magyarán, lehet valakinek bármilyen jó minőségű, jó beltartalmú és kiváló rezisztenciájú hibridje vagy fajtája, ha nem ad legalább egy kicsivel többet a standardnál, azzal a minősítő rendszer nem foglalkozik. Ez súlyos hiba, és erre Mesterházy Ákos is elég vaskosan hívta fel a figyelmet: jó lenne végre elfelejteni a hektáronkénti termésmennyiség mindenek feletti voltát, mert ez eléggé primitív megközelítése a dolgoknak.

A nemesítők szeme előtt még ma is az lebeg mindenek feletti célként, hogy a fajta adjon többet 1 hektárra vetítve, és nem azzal foglalkoznak, hogy megjelent egy kitűnő rezisztencia, vagy legalább mérsékelt ellenálló képesség.

Így nem csoda, hogy évtizedek óta csak beszélünk a minőségről a nemesítésben, de aki jót akar magának, az a tonnákat veszi célba, nem azt, hogy a búzája fehérjetartalma 15–17 százalékos legyen. A standardnál valamivel többet adó, tehát mennyiséget produkáló fajta esetében nem kell magyarázkodni, mert az feketén-fehéren kimutatható. Pedig kicsit részletesebben megnézhetnénk, hogy a 12 százalékos fehérjetartalmú, de 105 százalékot adó búzához képest a végeredményben mit hoz egy olyan fajtajelölt, amelyik csak 98 százaléknyi hozamra képes, de a beltartalma alapján kiváló, mert 15–17 százalék benne a fehérje. Előfordult, nem kitaláció, hogy maga a nemesítő vont vissza ilyen minőségű fajtajelöltet, mert a mostani rendszerben nem terem neki babér.

Még egy kicsit mélyebben vizsgálódva más is kiderülne. Például hogy

hiába a nagy hektáronkénti termés, mert ha az adott évjáratban fuzáriumos vagy aflatoxinos lesz, az a búza vagy kukorica csak szemét, eladhatatlan valami.

Ez mindig utólag derül ki, most Mesterházy akadémikus fordított rajta, s előre megmondja, melyik ellenálló, melyik fogékony! Bárki visszagondolhat a 2010-es búzafuzáriumos évre, vagy 2014-re, amikor a kukorica egy része vált szinte használhatatlanná. Nagyon szőrmentén ugyan, de már 2014-ben is többen figyelmeztettek rá, hogy a 2,5 millió tonna toxinnal szennyezett kukorica 100–120 milliárd forintos kárt jelentett a magyar mezőgazdaságnak. Ma sem tudjuk, hogyan oldották meg ennek a terménynek az elhelyezését, bármiféle hasznosítása, csupán az akkori jegyzetekből derül ki a mérhetetlen nagyságú kár.

A kiszombori telepen 23 kukoricahibridet vizsgáltak provokációs kísérletben; akadtak köztük rezisztensek
A kiszombori telepen 23 kukoricahibridet vizsgáltak provokációs kísérletben; akadtak köztük rezisztensek
Erről állítja Mesterházy Ákos, hogy az akkori anyagi veszteségnek az 1 százalékából teljes egészében megoldható lenne a gombafertőzés és a toxinmentesítés ügye, és ennek már a metódusát is kidolgozták. A módszer mibenlétét a kiszombori szakmai megbeszélésen tárták a szűk nyilvánosság elé.

Provokációs kísérletben mutattuk ki, mely hibridek toleránsak, vagy ellenállóak!

Amíg ezt nem valósítjuk meg, és amíg egy-egy évjáratban beüthet ilyen krach, addig nem adunk választ arra a kérdésre, milyen következményekkel jár ez a takarmányozásban, a magyar állattenyésztésben.

Megtörtént, mért eset, hogy valamelyik fajta vagy hibrid meglepően nagy termést adott, de a toxintartalom a megengedett érték háromszorosa volt. Az EU egyébként megszab határértéket az élelmiszeripari hasznosításra, ami elég szigorú, de ennél jóval elnézőbb és nagyvonalúbb a rendszer, amikor a takarmányozás körül vizsgálódunk.

MKK2 asp flavus
MKK2 asp flavus
MKK2 kontroll
MKK2 kontroll
MKK5 fungiciddel fertőzve
MKK5 fungiciddel fertőzve
MKK5 nem fertőzött csövek, jó volt az idei évjárat
MKK5 nem fertőzött csövek, jó volt az idei évjárat
MKK 6 hibrid: jó ellenállóság az A. flavussal szemben
MKK 6 hibrid: jó ellenállóság az A. flavussal szemben
Néhány alapdolgot érdemes megjegyezni. Ma is léteznek olyan kukoricahibridek, amelyek genetikája megoldást jelentenek a betegségekkel szemben. Ahol nincs fertőzési tünet, ott nem nagyon van toxin – de ez is csak 80 százalékban igaz. Ajánlatos volna a fogékonyságuk alapján a mostaninál sokkal szigorúbban szűrni a fajtákat és hibrideket.

Már egy közepes rezisztenciájú búzát is könnyebb megvédeni közepes vegyszerrel, mint egy nagyon fogékony búzát bármivel, mert azon a legkiválóbb vegyszerek sem segíthetnek.

Tökéletes fajta nincs, de a fajták és hibridek között akadnak olyanok, amelyeknek a gombásodásra való hajlama kisebb, vagy csak közepes.

A különböző gombabetegségek következtében termelődő toxinok nem analógok egymással, tehát mindegyiket külön-külön kell vizsgálni, és a fogékonyság mértékét mindegyikre külön-külön kell megállapítani.

Ebből kifolyólag helyes az a követelés, hogy a fajtaminősítésben és a posztregisztrációban sürgősen érdemi változtatásokra van szükség, mert a jelenlegi helyzetben egy erősebb fertőzési nyomású évjáratban sok tíz milliárd forint értéket veszíthetünk el. A szennyezett termés aztán mind rázúdul az állattenyésztésre – elvégre liszt készítésére csak 1,1 millió tonna jó minőségű búza kell. Ilyenkor meg csodálkozunk, hogy miért rosszak a szaporodásbiológiai mutatók, miért ésszerűtlenül nagyok a testtömeg-előállítás vagy az állati produkció (tej, tojás) fajlagos mutatói a termelésben.

Már ma sem kell megadóan feltartani kezünket, elvégre vannak olyan megoldások, amikkel a nagy bajt elkerülhetjük. A kiszombori bemutatón 23 hibridet vizsgáltak, valamennyi Magyarországon forgalmazó vetőmag-kereskedő ház anyaga megtalálható volt közöttük. A kétféle fuzáriumos (oxysporum, verticilium) és Aspergillus Flavus-os provokációs kísérletekben minden cégnek akadt rezisztens és fogékony hibridje. Tehát nem arról van szó, hogy valakit vagy valakiket el akarnának távolítani a magyar piacról, azonban

azt szeretnék elérni, hogy ne fogékony fajtát vagy hibridet kínáljanak közter­mesztésre, hanem az egyébként is meglévő rezisztens fajtákat és hibrideket ajánlják a gazdáknak.

Mindez pénzbe kerül, főleg ami a kísérletezést, a fajtaminősítést illeti, de az nem lehet vita tárgya, hogy ez közös érdekünk. Na, és az sem, hogy ez már rövid távon is megtérülő befektetés – lehetne!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtalálták a bogarak evolúciós sikerének a titkát: lopott gének

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy mi a bogarak evolúciós sikerének a titka. Az elterjedésüket és a sokszínűségüket főképp a génjeiknek köszönhetik, amelyeket baktériumoktól és gombáktól „loptak”.

Tovább nőttek a termőföldárak

Az előző évit meghaladó ütemben, 11 százalékkal nőtt tavaly a mező- és erdőgazdasági területek ára, a földbérleti díjak 6,5 százalékkal emelkedtek, az értékesített termőföldek területe 72 ezer hektár volt, közel ugyanakkora, mint az előző évben, és harmada a két évvel korábbi, rendkívüli termőföldforgalomnak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Az eső megint késett Mezőhegyesen

Az idén minden eddiginél kevesebb és rosszabb őszibúza-termést takarítottak be Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tábláiról. A szakemberek számos módon igyekeznek elkerülni egy újabb rossz évet, de a természet idén is a „mezőgazdaság-ellenes” arcát mutatja. A vetések már háromhetes késésben vannak.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Versenyképes ipariparadicsom-hibridek Kalocsáról

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya (ZÖKO) Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Legyőzi az akadályokat

Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.