Back to top

Őrzi a múltat, építi a jövőt

A kaszói erdő szinte minden szegletében őrzi a múltat, és számos lehetőséget kínál kirándulásra, pihenésre, szórakozásra, felfedezésre, tanulásra. Mindezek által formálja a jövőt, a jövő nemzedékét. A kaszói erdő erdő- és vadgazdálkodója a KASZÓ Zrt., a társaság erdei iskolát, kisvasutat, tanösvényeket, valamint fogadót és szálláshelyeket is üzemeltet.

A kaszói nagybirtokot Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen herceg alapította. A gazdag gímszarvasállománnyal rendelkező terület megvásárlásáról azután döntött, hogy 1909-ben a kezébe került vadászati joga, és elejtett egy rendkívüli trófeával rendelkező bikát. Az elkövetkező 5 év alatt 18 kataszterholdas nagybirtokot hozott létre.

Messze földön híres kaszói vadászkastélyát vörösfenyőből építtette. A falakat trófeák díszítették, az előkelő és kifinomult berendezése méltó volt a magas rangú, nemesi és királyi vadászvendégek fogadásához. Az épület azonban a herceg halála után, 1927-ben porrá égett.

A vadászház a jellegzetes víztoronnyal
A vadászház a jellegzetes víztoronnyal
Megelőzte korát

Kaszó 1950-ben az állam, 1967-től pedig a honvédség tulajdona lett, és a változások jelentős infrastrukturális átalakulással jártak: utakat építettek, felújításokat végeztek, elkészült a ma is álló vadászház, üdülőkomplexum és a sportcsarnok. A 3 lakosztállyal és 12 szobával rendelkező vadászház értékes trófeákat rejt, ott látható egyebek közt a Kaszón valaha lőtt legnagyobb gímbika 13,95 kilogrammos trófeájának másolata.

A szarvast dr. Gunther Hartwich 1993-ban ejtette el. A Kaszót alapító herceg vadászat iránti szenvedélye olyan európai kultúrát teremtett az erdő közepén, mely más településeken még sokáig váratott magára.

Néhány érdekesség: már akkoriban vízvezeték-rendszert építtetett ki, telefont hozatott a vidékre, villanytelepet csináltatott.

A vadászház mellett áll az 1913-ban téglából épült, 23 méter magas víztorony, szomszédságában pedig az uradalmi személyzet számára kialakított épületrész található. Az egykori cselédszállások egy részéből alakították ki a Főherceg Fogadót. Az étterem ma már nemcsak szállóvendégeit várja ínycsiklandó hagyományos és vadételeivel, hanem a nyári időszakban az erdőt járó, természetkedvelő turistákat is.

A fakitermelés bevételéből jut a közjóléti beruházásokra is
A fakitermelés bevételéből jut a közjóléti beruházásokra is
A KASZÓ Zrt. hazánk egyik legnagyobb és legsokszínűbb megyéjében, közel 15 ezer hektáron erdő-, és megközelítőleg 23 ezer hektáron vadgazdálkodik. A dombokkal tarkított, vízfolyásokkal szabdalt tájon évszázadok óta az erdő élteti az embereket. Az egykori lápvidék mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas, viszont kiváló erdő- és vadgazdálkodásra. Természeti kincsnek számító, Európa-hírű vadállománynak ad otthont.

A terület felszínének talaját elsősorban futóhomok alkotja, a buckasorok közötti mélyedésekben lápi anyagok, tőzegmaradványok fordulnak elő. A talajvíz kb. 1-3 méter mélyen található, néhol a felszínre is tör, és a pangó vizekkel együtt mocsaras, vizenyős foltokat alkot. A több száz lápfolt közül a legjelentősebb a Baláta-tó, mely Kaszótól dél-nyugatra terül el, mintegy 174 hektáron. A tavat 300 hektáros védőzóna övezi. A csapadékmennyiségtől függően a vízállása nagyon változékony, 1947–1950 között például teljesen kiszáradt, s azóta is többször előfordult hasonló eset.

A terület az ország első rezervátuma, 1942. január 19-e óta áll védelem alatt.

Flóravilágának legnevezetesebb tagja a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa, mely az ingólápok ritkasága. A láp gazdag állatvilágából a keresztes vipera fekete változatát érdemes kiemelni.

Középpontban a természet

Sétány a madármegfigyelőhöz
Sétány a madármegfigyelőhöz
A 2013-ban kialakított Kaszói Kirándulóközpontban minden megtalálható ahhoz, hogy a kiránduló igazán jól érezze magát. Csodás erdei környezetben, kellemes kikapcsolódást nyújtó kis szigetre lelhet. Hosszú erdei séta után a szalonnasütők egyikénél elkészítheti és elköltheti vacsoráját, majd kellemesen hátradőlve pihenhet valamelyik hintaágyon. Mindeközben a gyerekek felfedezhetik az erdei játszótér izgalmas játékait, kalandozhatnak a sövénylabirintus útvesztőin, vagy rúghatják a bőrt a füves focipályán.

A kirándulást az erdei kisvasutazás teszi teljessé. A kirándulóközpontból indul útjára Somogy megye legfiatalabb kisvasútja. Kényelmesen elutazhatunk vele a Baláta-tóhoz, ahol felkészült szakemberek vezetnek végig a természetvédelmi területen.

Az idegenvezető kíséretében ellátogathatunk a madármegfigyelő toronyhoz, és bebarangolhatjuk az 540 méter hosszú, vörösfenyőből épült dr. Marián Miklós sétányt.

Ezt a létesítményt 2014-ben a tó flórájának és faunájának közelebbi megismerése céljából építette meg a KASZÓ Zrt. Utunk során a stégrendszert több információs öböl töri meg, illetve a vízfelszínhez közeledve egy megfigyelőbe is felmehetünk, ahonnét rálátunk a Baláta elszigetelt, titokzatos világára.

Sakál-tanya Erdei Tábor

A fejlesztések az elmúlt években sem maradtak el Kaszón. 2012-ben nyitotta meg kapuit a Multifunkcionális Ökoturisztikai Látogatócentrum. Fő célja a természet tiszteletére és védelmére nevelés, elsődlegesen az iskolásokat várjuk. Az épület kiállítótermében a hagyományos vadászati módokat ismerhetjük meg, oktatótermében a Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola működik. Az Ökocentrum teraszán kilépve a Sakál-tanya Erdei Táborban találjuk magunkat, ahol kilenc hangulatos faház kínál szállást a táborozóknak. A faházak szomszédságában leltek otthonra a 2,5 hektáros Kaszói Vadaspark lakói. A kertben vaddisznók, őzek, gím- és dámszarvasok egyaránt élnek. A vadaspark körbejárása közben tájékoztató táblák segítségével ismerhetjük meg a terület nagyvadfajait, illetve bepillantást nyerhetünk a KASZÓ Zrt. vadgazdálkodásába.

Négy tanösvény

Visszatérve a kirándulóközpontba, végigsétálhatunk a közel 1 kilométer hosszú, 15 tájékoztató táblával ellátott Öregerdő Tanösvényen, majd a Lombkorona Tanösvénynél találjuk magunk. Az átlagosan 9 méter magasságban futó, 124 méter hosszúságú ösvényen interaktív elemek teszik izgalmassá az élővilág megismerését.

Mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek új információkhoz juthatnak a magasban, és egyúttal egyedülálló élménnyel is gazdagodhatnak.

A kirándulóközponttól kisvasúttal is elérhetjük a Baláta-tavat
A kirándulóközponttól kisvasúttal is elérhetjük a Baláta-tavat
Izgalmas kaland a Lombkorona Tanösvény bejárása
Izgalmas kaland a Lombkorona Tanösvény bejárása
A hosszabb sétára vágyóknak a 3,52 kilométer hosszú Fafaj- és vadismereti Tanösvény bejárását ajánljuk. A tanösvény mentén elhelyezett 16 információs tábla a terület fontosabb őshonos fafajait ismerteti. Az útról letérve a Kűvölgyi-tóhoz jutunk, amely körül 2016-ban alakította ki a társaság az Erdőkerülő Tanösvényt. A 960 méter hosszú, 10 állomásból álló útvonalon az erdő hasznát, a benne zajló munkákat, az erdész feladatait, a természetvédelem, az erdő-, és vadgazdálkodás kapcsolatát, valamint a KASZÓ-LIFE pályázat keretében az erdőterület vízvisszatartásban elért eredményeit mutatjuk be.

A varázslatos, erdőkkel körülölelt, mintegy 15 hektáron elterülő Kűvölgyi-tavaknál sok fiatal fogadott már egymásnak örök hűséget.

Az első két tó már a herceg idején is halastóként működött, és akkor még egy vízimalom is üzemelt rajta, amelyet 1924-ben elvitt a víz. A zsilip betonfalába vésett évszám emlékeztet az egykori malomra. A mai tóparti park helyén egykor a herceg konyhakertje és veteményese volt, később csemetekertet alakítottak ki belőle. Ma már leginkább a pihenés és kikapcsolódás helyszínéül szolgál, a hatalmas filagória alatt éjszakába nyúló összejövetelekkel, kellemes sétákkal.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

Tudományos generációk találkozása a Szent István Egyetemen

A Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg Gödöllőn. Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.