Back to top

Őrzi a múltat, építi a jövőt

A kaszói erdő szinte minden szegletében őrzi a múltat, és számos lehetőséget kínál kirándulásra, pihenésre, szórakozásra, felfedezésre, tanulásra. Mindezek által formálja a jövőt, a jövő nemzedékét. A kaszói erdő erdő- és vadgazdálkodója a KASZÓ Zrt., a társaság erdei iskolát, kisvasutat, tanösvényeket, valamint fogadót és szálláshelyeket is üzemeltet.

A kaszói nagybirtokot Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen herceg alapította. A gazdag gímszarvasállománnyal rendelkező terület megvásárlásáról azután döntött, hogy 1909-ben a kezébe került vadászati joga, és elejtett egy rendkívüli trófeával rendelkező bikát. Az elkövetkező 5 év alatt 18 kataszterholdas nagybirtokot hozott létre.

Messze földön híres kaszói vadászkastélyát vörösfenyőből építtette. A falakat trófeák díszítették, az előkelő és kifinomult berendezése méltó volt a magas rangú, nemesi és királyi vadászvendégek fogadásához. Az épület azonban a herceg halála után, 1927-ben porrá égett.

A vadászház a jellegzetes víztoronnyal
A vadászház a jellegzetes víztoronnyal
Megelőzte korát

Kaszó 1950-ben az állam, 1967-től pedig a honvédség tulajdona lett, és a változások jelentős infrastrukturális átalakulással jártak: utakat építettek, felújításokat végeztek, elkészült a ma is álló vadászház, üdülőkomplexum és a sportcsarnok. A 3 lakosztállyal és 12 szobával rendelkező vadászház értékes trófeákat rejt, ott látható egyebek közt a Kaszón valaha lőtt legnagyobb gímbika 13,95 kilogrammos trófeájának másolata.

A szarvast dr. Gunther Hartwich 1993-ban ejtette el. A Kaszót alapító herceg vadászat iránti szenvedélye olyan európai kultúrát teremtett az erdő közepén, mely más településeken még sokáig váratott magára.

Néhány érdekesség: már akkoriban vízvezeték-rendszert építtetett ki, telefont hozatott a vidékre, villanytelepet csináltatott.

A vadászház mellett áll az 1913-ban téglából épült, 23 méter magas víztorony, szomszédságában pedig az uradalmi személyzet számára kialakított épületrész található. Az egykori cselédszállások egy részéből alakították ki a Főherceg Fogadót. Az étterem ma már nemcsak szállóvendégeit várja ínycsiklandó hagyományos és vadételeivel, hanem a nyári időszakban az erdőt járó, természetkedvelő turistákat is.

A fakitermelés bevételéből jut a közjóléti beruházásokra is
A fakitermelés bevételéből jut a közjóléti beruházásokra is
A KASZÓ Zrt. hazánk egyik legnagyobb és legsokszínűbb megyéjében, közel 15 ezer hektáron erdő-, és megközelítőleg 23 ezer hektáron vadgazdálkodik. A dombokkal tarkított, vízfolyásokkal szabdalt tájon évszázadok óta az erdő élteti az embereket. Az egykori lápvidék mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas, viszont kiváló erdő- és vadgazdálkodásra. Természeti kincsnek számító, Európa-hírű vadállománynak ad otthont.

A terület felszínének talaját elsősorban futóhomok alkotja, a buckasorok közötti mélyedésekben lápi anyagok, tőzegmaradványok fordulnak elő. A talajvíz kb. 1-3 méter mélyen található, néhol a felszínre is tör, és a pangó vizekkel együtt mocsaras, vizenyős foltokat alkot. A több száz lápfolt közül a legjelentősebb a Baláta-tó, mely Kaszótól dél-nyugatra terül el, mintegy 174 hektáron. A tavat 300 hektáros védőzóna övezi. A csapadékmennyiségtől függően a vízállása nagyon változékony, 1947–1950 között például teljesen kiszáradt, s azóta is többször előfordult hasonló eset.

A terület az ország első rezervátuma, 1942. január 19-e óta áll védelem alatt.

Flóravilágának legnevezetesebb tagja a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa, mely az ingólápok ritkasága. A láp gazdag állatvilágából a keresztes vipera fekete változatát érdemes kiemelni.

Középpontban a természet

Sétány a madármegfigyelőhöz
Sétány a madármegfigyelőhöz
A 2013-ban kialakított Kaszói Kirándulóközpontban minden megtalálható ahhoz, hogy a kiránduló igazán jól érezze magát. Csodás erdei környezetben, kellemes kikapcsolódást nyújtó kis szigetre lelhet. Hosszú erdei séta után a szalonnasütők egyikénél elkészítheti és elköltheti vacsoráját, majd kellemesen hátradőlve pihenhet valamelyik hintaágyon. Mindeközben a gyerekek felfedezhetik az erdei játszótér izgalmas játékait, kalandozhatnak a sövénylabirintus útvesztőin, vagy rúghatják a bőrt a füves focipályán.

A kirándulást az erdei kisvasutazás teszi teljessé. A kirándulóközpontból indul útjára Somogy megye legfiatalabb kisvasútja. Kényelmesen elutazhatunk vele a Baláta-tóhoz, ahol felkészült szakemberek vezetnek végig a természetvédelmi területen.

Az idegenvezető kíséretében ellátogathatunk a madármegfigyelő toronyhoz, és bebarangolhatjuk az 540 méter hosszú, vörösfenyőből épült dr. Marián Miklós sétányt.

Ezt a létesítményt 2014-ben a tó flórájának és faunájának közelebbi megismerése céljából építette meg a KASZÓ Zrt. Utunk során a stégrendszert több információs öböl töri meg, illetve a vízfelszínhez közeledve egy megfigyelőbe is felmehetünk, ahonnét rálátunk a Baláta elszigetelt, titokzatos világára.

Sakál-tanya Erdei Tábor

A fejlesztések az elmúlt években sem maradtak el Kaszón. 2012-ben nyitotta meg kapuit a Multifunkcionális Ökoturisztikai Látogatócentrum. Fő célja a természet tiszteletére és védelmére nevelés, elsődlegesen az iskolásokat várjuk. Az épület kiállítótermében a hagyományos vadászati módokat ismerhetjük meg, oktatótermében a Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola működik. Az Ökocentrum teraszán kilépve a Sakál-tanya Erdei Táborban találjuk magunkat, ahol kilenc hangulatos faház kínál szállást a táborozóknak. A faházak szomszédságában leltek otthonra a 2,5 hektáros Kaszói Vadaspark lakói. A kertben vaddisznók, őzek, gím- és dámszarvasok egyaránt élnek. A vadaspark körbejárása közben tájékoztató táblák segítségével ismerhetjük meg a terület nagyvadfajait, illetve bepillantást nyerhetünk a KASZÓ Zrt. vadgazdálkodásába.

Négy tanösvény

Visszatérve a kirándulóközpontba, végigsétálhatunk a közel 1 kilométer hosszú, 15 tájékoztató táblával ellátott Öregerdő Tanösvényen, majd a Lombkorona Tanösvénynél találjuk magunk. Az átlagosan 9 méter magasságban futó, 124 méter hosszúságú ösvényen interaktív elemek teszik izgalmassá az élővilág megismerését.

Mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek új információkhoz juthatnak a magasban, és egyúttal egyedülálló élménnyel is gazdagodhatnak.

A kirándulóközponttól kisvasúttal is elérhetjük a Baláta-tavat
A kirándulóközponttól kisvasúttal is elérhetjük a Baláta-tavat
Izgalmas kaland a Lombkorona Tanösvény bejárása
Izgalmas kaland a Lombkorona Tanösvény bejárása
A hosszabb sétára vágyóknak a 3,52 kilométer hosszú Fafaj- és vadismereti Tanösvény bejárását ajánljuk. A tanösvény mentén elhelyezett 16 információs tábla a terület fontosabb őshonos fafajait ismerteti. Az útról letérve a Kűvölgyi-tóhoz jutunk, amely körül 2016-ban alakította ki a társaság az Erdőkerülő Tanösvényt. A 960 méter hosszú, 10 állomásból álló útvonalon az erdő hasznát, a benne zajló munkákat, az erdész feladatait, a természetvédelem, az erdő-, és vadgazdálkodás kapcsolatát, valamint a KASZÓ-LIFE pályázat keretében az erdőterület vízvisszatartásban elért eredményeit mutatjuk be.

A varázslatos, erdőkkel körülölelt, mintegy 15 hektáron elterülő Kűvölgyi-tavaknál sok fiatal fogadott már egymásnak örök hűséget.

Az első két tó már a herceg idején is halastóként működött, és akkor még egy vízimalom is üzemelt rajta, amelyet 1924-ben elvitt a víz. A zsilip betonfalába vésett évszám emlékeztet az egykori malomra. A mai tóparti park helyén egykor a herceg konyhakertje és veteményese volt, később csemetekertet alakítottak ki belőle. Ma már leginkább a pihenés és kikapcsolódás helyszínéül szolgál, a hatalmas filagória alatt éjszakába nyúló összejövetelekkel, kellemes sétákkal.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.

Nyolcadik évadát kezdi meg a feketególya-fészek élő adása

Napokon belül elfoglalhatják a Gemenci erdőben bekamerázott fészküket az Afrikából visszatérő fekete gólyák. A Gemenc Zrt. február 18-án elindítja az internetes élő közvetítést. Az erdőgazdaság finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével folytatódhat a be nem avatkozás elvére épülő tudományos megfigyelés.