0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hat világrekord 1923 óta

Miután a gímszarvasok bőgése véget ért, átvették helyüket a náluk termetileg kisebb dámszarvasok, akik októberben „éneklik nászdalukat”, azaz elkezdik a barcogást. A bikák felkeresik a barcogó területeket, ahol a barcogóteknőkbe feküdve szerelemittasan várják a teheneket, hogy megkezdődhessen a párzás, vagyis a borítás.

De nemcsak az októberi barcogás kapcsán juthat eszünkbe e nagyvadfajunk, hanem a hazai dámállományunk is kimagasló minősége miatt is, amely már több ízben is hírnevet hozott az ország vadgazdálkodására, különösen a dámvad vonatkozásában.

Az még jelenleg is kérdéses, hogy a dámszarvas betelített faj Európában, vagy őshonosnak tekinthető. Egy azonban biztos, a fajjal való vadgazdálkodás jelentősége számottevő.

A legkorábbi írásos emlékek szerint a XVI. században már szó esik a dámszarvas hazai elterjedéséről, azonban terítékadatok csak jóval később, az 1880-as évektől kerültek elő feljegyzésekben. (1884-ben 713, 1900-ban pedig már 1500 az elejtések száma az adatok alapján.)

A II. világháború után az állomány nagysága jelentősen megcsappant, majd az 1960-as évektől kíméleti időt szabtak ki rá, később, a ’70-es évektől dámszarvas-telepítési akcióterv vette kezdetét országszerte, ami az állomány robbanásszerű növekedését eredményezte. A túlszaporulatnak köszönhetően viszont mérvadó trófeaminőségi romlás következett be, így ’83-ban állományapasztási program indult, a minőségi trófeák érdekében.

A lapátos agancs a mai napig különleges trófea a vadászat berkeiben. A pettyes, ritkábban fekete vagy fehér szőrzetű dámvad egyedi agancsa mellett igénytelensége miatt is kedvelt vadfajnak számít.

Kiemelkedő térség mind trófeaminőség szempontjából, mind pedig azért, mert az országban lezajlott telepítések is ebből a populációból eredeztethetőek, a Gyulaj-Tamási területek, amelyek a mai napig világszínvonalú dámszarvas állományt őriznek. A gúthi dámvadas területeket is meg kell említeni, ahol világrekorder bikák kerültek terítékre.

Az országban fellelhető legjelentősebb, nívósabb vadászterületek dám szempontjából a teljesség igénye nélkül: Gyulaj, Gúth, Szomogy-Lábod, Duna-Tisza köze, Pusztavacsa, Gyarmatpuszta stb. Megjegyzendő, hogy igénytelenségének is köszönhetően a zárttéri tartása is közkedveltté vált. Egy 2004. évi felmérés szerint a dám szabad téren 73 százalékban, vadaskertekben 27 százalékban él. Ezek az arányok aztán a későbbiekben kisebb-nagyobb eltérésekkel, de módosultak.

A kiemelt szakmai hozzáértésnek és eredményes vadgazdálkodásnak köszönhetően kijelenthető, hogy a magyar dámállomány egyedülálló világszinten. Ha a világranglista első ötven helyét vesszük alapul, akkor a rangsorban az első ötvenből 31 magyar trófea, és 1923 óta hat világrekord trófea esett hazánkban (4 db Gyulajon, 2 db Gúthon).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján a 2018/2019. vadászati évben a dámszarvas terítékadatai szabad területen 14,316 db, zárt területen 1633 db, vagyis összesen 15,949 egyed került terítékre.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu