Back to top

Mesélő kopjafák

Ma már nem kell Székelyföldig utazni, hogy szép kopjafákat lássunk, hiszen a hajdani református és unitárius sírjelekből idővel nemzeti szimbólum vált. Itthon és határokon túl, a magyarság számára egyaránt megbecsült jelkép. Az, hogy ma újjászületőben van a kopjafaállítás hagyománya, és évszázadok tudása nem vész el, olyan alkotóknak is köszönhető, mint Ambrus Aladár.

Fotó: Csatlós Norbert
A kalandos életű székely mesterember faggatni kezdte a titokzatos szépségű faragott tölgyoszlopokat, és a kopjafák „mesélni” kezdtek: szülőföldről, eltávozottak sorsáról, természetéről. Merthogy értő szemmel mindez leolvasható róluk. Ám az ő históriáik előtt érdemes megismerni Ambrus mester kacskaringós történtét, ami maga is olyan, akár egy mai népmese.A Gyergyócsomafalván cseperedett legényke 6 éves korától járta az erdőt-mezőt apjával, pásztorgyerekként. Szülei erőst tiltották az olvasástól, elverték, ha rajtakapták efféle „haszontalanságon” – így ő annál szenvedélyesebben falta az erdőbe titkon kicsempészett könyveket. Másik kedvtelése a faragás volt. Botot talált eleget, bicska mindig a keze ügyében, és ahogy mondja:

a székelység lelkében benne van az ornamentika, a környezetszépítésnek a vágya”.

Fotó: Csatlós Norbert
Mikor elvégezte a nyolcadikat, a szülők kirakták a családi fészekből „kijártad az iskolát fiam, felnőtt vagy, azt csinálsz, amit akarsz” útravalóval. „Ennél jobbat nem is tehettek volna” – vallja, mert 14 évesen olyan önállóságra kényszerült, ami egész életében megtartotta. Székelyudvarhelyre ment szakiskolába, kitanulta a lakatosságot. 3 nap gyári gyakorlat, 3 nap iskola. Délutánonként meg a téglavetőbe járt, és pénzt keresett. Később is képezte magát, tanfolyamokat végzett, és mindig valami új dologba vágott.

Volt fémforgácsoló, minőségellenőr, vőfély és idegenvezető. Mindeközben megállás nélkül faragott.

Udvarhelyen amúgy is nagy kultusza van e mesterségnek. Egyszer házgyári raktáros barátja megkérte, faragjon keretet egy kazánhőmérőnek, hogy azt a falra lehessen akasztani. Aladár meglepődött, ilyennel még nem volt dolga. Addig a pásztorkodó botfaragásban kimerült a tudománya. De a szerszámokhoz nagyon értett, és olyat rittyentett magának, amivel a legjobban tudott dolgozni. Nekifogott, elkészítette a hőmérőt, aztán magának is egyet, ami még szebb lett.

„Na, akkor eléggé belegabalyodtam: a sikerélményben tobzódva mindent kifaragtam, ami utamba került.”

Jellegzetes szimbólumok

Legfelső eleme a fej, ami ha tulipánt – ritkábban liliomot – formáz, akkor nőre utal. Minden más motívum férfi jelkép. Gyakori a gömb, ami református vagy gazdag, teljes életet élt férfit mutat. A négyágú csillag, vagy buzogány jelentése: harcos jellem, kitüntetett katona. A csillagok általában vitézségre, bátorságra utalnak. A háromágú korona jó vezetőt, erős egyéniséget jelent, a kucsma pedig egyszerű, szegény embert, vagy földművest. A lángnyelv a nagy tudású férfi, lángelme szimbóluma. Ugyanígy, a női tulipánmotívum is árnyalódik. Bimbószerű, zárt virág: fiatal lány jelképe. Kinyílt virág: feleség. Kis csücskös virág bibével: gyermekes édesanya. Magvas tulipán: áldott állapotú nő. A következő szerkezeti elem a nyak: hossza utalhat az illető karakterére, „nyakasságára”. Lefelé haladva néhány további jellegzetes törzsmotívum. Székelykereszt: székelységére, magyarságára büszke ember. Nyolc-ágú csillag: családszerető, érett korú férfi vagy a család összetartója. Darázsfészek: a vitézséget szimbolizálja. Molnárgomb: szakmájában kiemelkedő. Jelölhetők a hátramaradt családtagok: a feleség nyílott tulipán, a leánygyerek tulipán, a fiúgyerek csillag. Legalulra kerül az életkor: az évtizedeket kis egységes „pihenők” vízszintes sora mutatja, az éveket függőleges rovátkák. Ezeken kívül számos más motívum és azok változatai használatosak.

Kopjafát pedig másik jó barátja kérésére kezdett faragni. Jött a fiú, hogy meghalt az édesapja, kopjafa kellene. Vitte a fát is, a megrajzolt tervet is. Aladár azt is szépre készítette. A kézműves technikán túl felkeltette érdeklődését a kopjafák mélyebb világa. Könyvtárakban kutatott szakirodalom után, kereste az öregeket, akik még tudtak mesélni erről, és járni kezdte a temetőket, hogy megtanulja, mit lehet leolvasni e sírjelekről. 1988-ban áttelepült családjával Magyarországra, beváltva kamaszkori fogadalmát, hogy az ő gyerekei bizony nem fognak az óvodában Ceaușescu-ódákat tanulni. „6 vésővel jöttem át, és nagy önbizalommal” – meséli. A semmiből segítettek új egzisztenciát teremteni az egyházi megbízások, sokat dolgozott Makovecz Imre „csupa-ív” tervei alapján. A templomok, parókiák, igényes csónakgerinces házak építése feladta a leckét a mesternek és székely legényekből toborzott építő csapatának, de az eredmény magáért beszélt. Elképesztő munkabírása így hatvanon túl is hajtja.

„Aki gyújtani akar, annak izzani kell! Én reggel 3-kor kelek és este 7-kor le kell lőni”

– mondja nevetve. Mikor pedig az egészsége kis híján ráment a tempóra, ismét új életet kezdett. Felszámolta vállalkozásait, és 2 intenzív év alatt elvégezte a webfejlesztő informatikus képzést. Máig élnek az oldalai, tele saját ötlettel, kreációkkal. „Mindig mindent élveztem, amit csináltam életemben, mert csak azt csinálom, ami érdekel. Ha már nem kihívás, lepasszolom. Nekem kell a szabadság.” A kopjafa viszont örök szerelemnek bizonyult. Áttelepülése évében végigjárta a Farkasréti temetőt, ahol akkor mindössze 12 kopjafát talált. Kiplakátolta a tudományát, és sorra kapta a megrendeléseket.

Mindmáig tanítja is a faragást rákospalotai műhelyében, iskolákban és a világhálón.

2009-ben könyvírásra adta a fejét, hogy kevés szöveggel, sok képpel minél több összegyűjtött információt adjon át. Újra feltérképezte a temetőt, ahol immár 400 fotót tudott készíteni fából készült sírjelekről. Nem mind kopja, voltak fejfák is, de az világosan látszott, hogy a szocreál műkő egyeduralma erősen megrendült.

„Régi idők öreg kopjafái alatt alussza álmát az én népem, mohos temetőkben, vadvirággal takart padmalyos sírokban, szép madárszó mellett.”

(Nyírő József)

A kopjafa hagyományosan keményfából, jobbára kocsánytalan tölgyoszlopból készül, és egységes szerkezetben, meghatározott, geometrikus motívumokkal faragják ki. Formája embert szimbolizál, és varázsa abban rejlik, hogy szavak nélkül képes bemutatni az eltávozottat. Díszítései tehát őt jellemzik, sosem öncélú cifrázatok.

Ambrus Aladár, bár bevallottan nem néprajzos, maga is tapasztalta, hogy vidékenként vannak eltérések. „Rájöttem, ez nem olyan kötött rendszer, mint az ábécé. Mégis igyekeztem logikus rendbe rakni az összegyűjtött motívumokat. És van néhány olyan is, amit én tettem közkinccsé” – mondja. Legfőképpen mégis gyakorlati segítséget szeretne adni, hogy minél többen használják a kezüket, bátran fogjanak neki a faragásnak.

„A monitoron felnőtt, stresszes fiatalok nem is tudják, milyen öröm és sikerélmény a kézműves alkotás. Ez egy terápia, egy csoda!”

Fotó: Csatlós Norbert

És, hogy tényleg sikerélmény legyen, tanítványai kérésére hiánypótló, egyedi célszerszámokat fejlesztett ki. El is készítette őket speciális minőségű német acélból, bonyolult, többlépcsős folyamattal. Ma már exportképes, százezer darabos faragókészlet sorakozik műhelyfiókjaiban. Ahogy a fészerben is két évtizede szárad az a remek tölgyanyag, amiből egy vagonnyi visszamaradt a szokolyai fatelep francia szállítmányából. A mester akkor lecsapott rá, és azóta is abból dolgozik. „Mint az acél, úgy peng, mikor faragom”. Székelyföldről is gyűjt fát. Vett Gyergyóban egy kaszálót fenyvessel, a nyarakat ott tölti a család. Leparkolnak a lakóbusszal a zúgó patakparton, és élvezik a természet hangjait.

„De tudja, miért vagyok én a leggazdagabb ember a világon? Mert négy fiam van. És közülük Hunor csodálatos tehetséggel viszi tovább a munkáimat”

– mondja büszkén.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.

Az alföldi erdészek eredményes munkája is hozzájárul az erdők fennmaradásához

Az Alföldön dolgozó erdész közösségnek a történelem során kedvezőtlenebb természeti körülmények között is sikerült komoly eredményeket elérniük. De a mai kor alföldi erdei sem maradnának fenn az ott dolgozó erdőgazdálkodók munkája nélkül - mondta el Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Alföldi Erdőkért Egyesület 2019. évi kutatói napján Lakiteleken.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Egészséges ételsor 550 Ft-ból - Megvannak a Közétkeztetési Szakácsverseny döntősei

Lezárult a Közétkeztetési Szakácsverseny (KÖSZ) 2019-2020 elődöntő szakasza, és kiderült, melyik 12 közétkeztető csapat jutott tovább a döntőbe. Az október 12-én és 13-án, valamint november 9-én és 10-én tartott eldöntőkön 39 csapat állt a konyhapultok mögé. Közülük a legjobb 12 vehet részt a döntőben, ami 2020. február 6-án, a Sirha kiállításon lesz.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.