Back to top

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

A rendszerváltozás kicsit átrendezte a munkáját, 1995–2005 között az elsők között telepített magánerdőket tíz település határában, közel 2000 hektáron. Bár nehéz évek voltak, örömmel látja munkája eredményét, és büszkén szemléli az akkoriban telepített erdők fejlődését.

Szerencsésnek érzi magát, mert a kezdetektől örömmel, lelkesen végezte munkáját. A hobbijai is szorosan kapcsolódnak a természet csodálásához, a vadászat, horgászat és a fotózás is kedvelt időtöltései közé tartozik.

Élete bikáját két éve hozta terítékre, ott, ahonnan 1973-ban elindult a pályafutása. 10 kilogramm feletti, ezüstérmes trófea, a legszebb vadászélménye. A szakmai vonalat idősebb gyermeke viszi tovább, aki a KEFAG Zrt. Bugaci Erdészet fahasználati műszaki vezetője.

„Egy 2011-es betegség során átértékeltem az életem, és úgy éreztem, valamit még tennem kell, amellyel örömet szerzek magamnak és másoknak is. Akkor fordultam a természetfotózás felé.

A természetet természetesen szeretném megmutatni, a fotóimat nem manipulálom, csak az alapokat használom.

Fotó: Szabó István

A makrózástól a svenkelésig (futó, repülő, mozgó vad) sok témakör érdekel. Az eddig készült több ezer fotó között nagyon sokat kedvelek, a választásom végül azért esett a gólyatöcsre, régebbi nevén székigólyára, mert idén az év madara. Kiskunhalas határában, egy szikes, sekély vizű, a madarak fészkelőhelyeként is használatos öntésterületen készült a felvétel. A gólyatöcsfiókák fészekhagyóak ugyan, de elég sokáig maradnak a szülőkkel, így különösebb álcázás nélkül figyelhettem mozgásukat, táplálék utáni kutatásaikat és könnyed repülésüket. Ezen a fotón egy felnőtt madarat sikerült lencsevégre kapnom. A fotózási helyszínen eltöltött hosszú órák alatt sosem álcázom magam, a vadászat során megszerzett cserkelési tapasztalatokat alkalmazom. Ennek lényege a széljárás, a domborzati viszonyok, és fák takarásának kihasználása a mozgás közben, mely sokszor kúszás, mászás formájában testesül meg.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.

Erdőspusztáról lett az év erdésze

Gyerekkora óta szorosan kötődik az erdőhöz Kocsis István Attila. A NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészet kerületvezető erdészének mondhatni „beérett” a munkája, idén komoly szakmai sikert ért el. A legjobbnak bizonyult az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Az Év Erdésze szakmai versenyen.