Back to top

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

A rendszerváltozás kicsit átrendezte a munkáját, 1995–2005 között az elsők között telepített magánerdőket tíz település határában, közel 2000 hektáron. Bár nehéz évek voltak, örömmel látja munkája eredményét, és büszkén szemléli az akkoriban telepített erdők fejlődését.

Szerencsésnek érzi magát, mert a kezdetektől örömmel, lelkesen végezte munkáját. A hobbijai is szorosan kapcsolódnak a természet csodálásához, a vadászat, horgászat és a fotózás is kedvelt időtöltései közé tartozik.

Élete bikáját két éve hozta terítékre, ott, ahonnan 1973-ban elindult a pályafutása. 10 kilogramm feletti, ezüstérmes trófea, a legszebb vadászélménye. A szakmai vonalat idősebb gyermeke viszi tovább, aki a KEFAG Zrt. Bugaci Erdészet fahasználati műszaki vezetője.

„Egy 2011-es betegség során átértékeltem az életem, és úgy éreztem, valamit még tennem kell, amellyel örömet szerzek magamnak és másoknak is. Akkor fordultam a természetfotózás felé.

A természetet természetesen szeretném megmutatni, a fotóimat nem manipulálom, csak az alapokat használom.

Fotó: Szabó István

A makrózástól a svenkelésig (futó, repülő, mozgó vad) sok témakör érdekel. Az eddig készült több ezer fotó között nagyon sokat kedvelek, a választásom végül azért esett a gólyatöcsre, régebbi nevén székigólyára, mert idén az év madara. Kiskunhalas határában, egy szikes, sekély vizű, a madarak fészkelőhelyeként is használatos öntésterületen készült a felvétel. A gólyatöcsfiókák fészekhagyóak ugyan, de elég sokáig maradnak a szülőkkel, így különösebb álcázás nélkül figyelhettem mozgásukat, táplálék utáni kutatásaikat és könnyed repülésüket. Ezen a fotón egy felnőtt madarat sikerült lencsevégre kapnom. A fotózási helyszínen eltöltött hosszú órák alatt sosem álcázom magam, a vadászat során megszerzett cserkelési tapasztalatokat alkalmazom. Ennek lényege a széljárás, a domborzati viszonyok, és fák takarásának kihasználása a mozgás közben, mely sokszor kúszás, mászás formájában testesül meg.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Egy apró madár Madagaszkárról - A szürkefejű törpepapagáj

A madarászok által kedvelt törpepapagáj-fajok kizárólag az óvilágban, Afrikában és a környező szigeteken fordulnak elő. Sok fajuk régóta eredményesen szaporodik a tenyésztőknél, több fajuknak van sokféle színváltozata, ezek számára kiállításokat is rendeznek.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.