Back to top

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjtöt előzi meg. Ekkorra jórészt a mezei munkák is véget értek, így szokásban voltak ilyenkor a lakomák. Ilyenkor már iható az újbor, és jó kövér a tömött liba is. A mondás pedig úgy tartja:

„Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.”

Mivel pedig manapság igazán ráhangolódtunk a kulináris élvezetekre, egyre szaporodnak a liba­vacsorák, a séfek és a háziasszonyok egyaránt megcsillogtatják szakácstudományukat.

Utóbbiak azonban segítségre szorulnak: Jónás Andorék azt mesélik, hogy Központi Vásárcsarnokbéli baromfi­bolt­jukban sokszor kérnek főzési tanácsot is. „Először meglepődtünk azon, hogy nem a fiatalok, hanem az 50-60 évesek kérnek tanácsot, hogyan készítsék el a libát. De az is igaz, hogy a Márton-napi libaevés körülbelül 20 éve kezdett divatba jönni. Nálunk elsősorban a libacomb, a -mell és a -máj fogy. Egész libát nagyon kevesen vesznek. Van, akinek a sütője kicsi, de még inkább az az oka, hogy nem szeretnék vagy nem tudják rászánni az időt egy egész madár megsütésére.” – mondja Jónás Andor. No meg a színhúshoz szokott ízlésünk miatt nem ennénk meg az egész madarat. És ma már nem szokás, hogy a liba húsából – különösen a hátsó részéből – küldjünk a papnak. (Egyébként innen, a Márton-napi ételajándékból ered „püspökfalat” kifejezésünk.)

Ugyancsak a Nagycsarnokban, de a másik soron lévő baromfiboltban a vevők inkább a ludaskása hozzávalóit keresik. Ahogy azt Szombati József meséli:

„A ludaskásába hagyományosan az aprólék, a nyak és a belsőségek, a szív, a zúza kerülnek, bár azért van, aki combot is tesz bele, hogy legyen mit harapni. A vevőink ilyenkor háromszor-négyszer annyi libát vásárolnak, mint az év más időszakában. Népszerű ilyenkor a sült libacomb is párolt lilakáposztával.”

A hentesüzletekben vegyesebb a kép. Budapesten sokkal kevesebb tőkehúst, illetve nyers baromfiterméket értékesítenek az üzletekben, inkább a készre sütött termékekből nagyobb a forgalom. Ezzel szemben vidéken a helyzet fordított: a vevők az alapanyagokat keresik, nem a készre sütött húsokat.

„Márton-nap környékén érezhető a keresletnövekedés a libatermékek körében – mondja Petró József hentesüzlet-tulajdonos. – Úgy látom, a népszerűség növekedésében nagy szerepe van a médiának is.

Ugyanaz a helyzet a Márton-napi libával, mint karácsonykor a hallal, vagyis az éves fogyasztás 80 százaléka ekkorra tehető – nálunk legalábbis.

A comb, a máj, a hízott libamáj, az aprólék és a libanyak a legkeresettebb, de szoktunk egész libát is tartani – mindig el is fogy. A 3-4 kilós pecsenyelibát is kedveli a vevőink egy része, azonban inkább a részeket veszik az emberek – mert nem szeretik a far-hátat.”

Petróék előrendelést is fölvesznek, így Márton-nap előtt azok a vevők, akik biztosan szeretnének egész libát, illetve nagyobb mennyiségű combot vagy hízott libamájat, felíratják az igényüket. Ünnepek táján a forgalom bő 50 százalékát adják a rendelések.

„Itt nálunk is van egy réteg, aki csak a csirkemellfilét ismeri, de sokan szeretnek főzni is. Kezd egyre jobban divatba jönni a bográcsozás, a grillezés a nagyobb családdal, a barátokkal. Ők mindig előre megrendelik a húst, hisz van úgy, hogy ilyenkor 20-25 kicsontozott combot is elvisznek.”

A sült libát hagyományosan lilakáposztával tálalják, és ettől még az elegáns éttermek se nagyon térnek el. Bár a libatorok kínálatából úgy látszik, hogy egy réteg igyekszik megújítani a menüsort. Idén például a hagymalekvár az egyik kedvelt kísérője a sült libacombnak. Utóbbit sok helyen újborban pácolják, mert a libahús – ahogy arra minden hentes felhívta a figyelmet – hajlamos a kiszáradásra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Karácsonyfamustra – Milyen fenyőt válasszak az ünnepekre?

Beköszöntött a december, és hamarosan itt a karácsony. Ilyenkor minden évben felmerül a kérdés, hogy milyen karácsonyfát is vegyünk. Műfenyő, földlabdás, vagy kivágott? Ez az első dilemma, amin túl kell jutnunk. A földlabdás vagy cserepes fenyő kedvelőinek a STIHL szakemberei adnak hasznos tippeket a megfelelő fa kiválasztásához, valamint az utógondozáshoz.

Állati karácsony: elektromos angolnával működik a karácsonyfa izzó

Óriási szenzációt keltett egy tennessee-i karácsonyfa, a fán lévő izzósort ugyanis egy elektromos angolna "üzemelteti".

Hubbell, a kiváló húsgalambfajta

A hubbell fajtát az 1910-es években az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia államában tenyésztették ki a gazdasági típusú (haszontípusú) king fajtából, a texán és mondén fajták felhasználásával. A hubbell fajta elnevezését a kitenyésztőjéről kapta. A hubbell 1983-ban érkezett Európába, és nagyon gyorsan elterjedt az iparszerű húsgalambtenyésztő gazdaságokban.

Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe! – 2020 a biodiverzitás éve „A legszebb konyhakertek” programban

Ismét sikeres évet zárt 2019-ban „A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei” kertművelést népszerűsítő országos program, aminek az évértékelő és programmeghirdető rendezvényén Kovács Szilvia ötletgazda, programigazgató meghirdette a 2020-as év kiemelt témáját, ami az eddig fölhalmozódott ismeretek esszenciája: Sokféleséget, sokszínűséget a kertekbe!

Beleszólhatunk egy uniós jogszabály alakításába

Ez az az alkalom, amikor mindenki közvetlenül beleszólhat egy uniós jogszabály alakításába – jelentette ki Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a Termelői Közösségek Napján rendezett konferencián. Az Európai Bizottság jelenleg nyilvános konzultációt tart a földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termék minősítésről.

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.