Back to top

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

A tavalyi rekordhozam ellenére ismét bőven termett a Luna és a Sirius
A tavalyi rekordhozam ellenére ismét bőven termett a Luna és a Sirius
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Asztély-Beregsurány falvak közötti műszaki határzár mindkét oldalán már a szovjet érában telepítettek félintenzív gyümölcsöst, amit a kor jól bevált propagandafogásaként Barátságkertnek neveztek el.

Itt minden évben egyszer, szüret idején, magasrangú pártfunkcionáriusok adtak egymásnak találkozót, miközben a megye különböző részeiből verbuvált élmunkások szedték az almát.

Délután természetesen a rendszert dicsőítő, nagyszabású szabadtéri koncert sem maradhatott el.

Beregvidéken most egészen más indíttatásból és más alapon kezdődött újra a gyümölcsöskertek telepítése. Az utóbbi néhány évben családi gazdaságok hoznak létre 2–4 hektár nagyságú ültetvényeket, hogy fokozatosan optimális méretű birtokká fejlesszék őket, kihasználva az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program kínálta lehetőségeket.

A magyar állami támogatással futó projektnek köszönhetően az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt a szilvával, dióval, almával, valamint különböző bogyósgyümölcsökkel beültetett terület nagysága.

Nem véletlen ez a sorrend, mivel – meglepő módon – jelenleg a szilvaültetvények vezetik a területnagyság szerinti listát, és az almáskertek csak a harmadik helyen vannak ebben a rangsorban. A szakemberek szerint azért, mert ezúttal a szokottnál is erőteljesebben érvényesültek a konjunkturális hatások. A szilva esetében nem a friss gyümölcs, hanem a belőle készülő aszalvány a komoly jövedelemforrás, mivel Ukrajnában ma is a csokoládéval bevont aszalt szilva az egyik legnépszerűbb édesség. Azt is számításba kell venni, hogy errefelé az év nagy részében sok háztartásban szárított gyümölcsből készítenek kompótot, ezért éves szinten rengeteg aszalvány fogy.

A sok jó hír és a termesztők számára kedvező tendencia mellett is számolni kell több olyan tényezővel, amelyek visszavethetik a telepítési kedvet, illetve amelyek azt sugallhatják a gazdáknak, hogy az indokoltnál kevesebbet fektessenek az ágazatba.

– Paraszti ésszel nehéz elképzelni, hogy mikor áll elő ez utóbbi helyzet.

– Például akkor tűnik indokoltnak kevesebbet költeni növényvédelemre, mű­trágyára, gyomirtó szerekre, sorközművelésre, amikor a léalma kilójáért majdnem fele annyit kapunk, mint amennyit a nagy gonddal, kézzel szedett étkezési almáért kínálnak a kereskedők – magyarázza Molnár László fiatal benei gazda. – A környéken működő feldolgozóüzem az idény kezdetén – gondolom, azért, hogy biztosítsák a gyártási folyamat fenntartásához minimálisan szükséges mennyiséget – általában igen magas felvásárlási árat hirdet meg – ami a készletek gyarapodásával rohamosan csökken.

Tehát aki kezdettől fogva résen áll, az többnyire jól jár.

De néhány hét elteltével a léalma-feldolgozó már annyit sem hajlandó fizetni a másodosztályú gyümölcsért, amennyi a szedéshez szükséges élőmunka megfizetéséhez elegendő lenne. Így volt ez már tavalyelőtt is, és nem történt másként az idén sem.

– Tény, hogy a tavalyi rekordtermést követően idén senki sem várt kiemelkedő hozamokat.

– Az idei évben betakarított mennyiség nagyjából a fele annak, mint amennyit az elmúlt évben leszüreteltünk. Viszont az alma felvásárlási ára a duplája a tavalyinak. A mögöttünk hagyott esztendőben valamennyien tisztában voltunk vele, hogy a szüret utáni hónapok sem hoznak jelentős változást, mivel a termelők mindenütt hatalmas gyümölcsmennyiséget halmoztak fel. Így mindenki igyekezett mihamarabb megszabadulni a betárolt tételektől, hogy legalább nullszaldósok legyünk. Ez a többségnek sikerült is, így nem zártuk veszteségesen az elmúlt évet sem. Úgy látom, ennek köszönhetően

nem lankad sorstársaim körében a gyümölcstelepítési kedv. És azt tapasztalom, hogy a termesztők többsége ismét az almának szavaz bizalmat.

– Hogy néz ki ma egy átlagos kárpátaljai gyümölcsös? Ezt a kérdést már Deme András fiatal somi gazdának, 2 hektárnyi almaültetvény tulajdonosának teszem fel.

– A már emlegetett, Egán Ede nevével fémjelzett gazdaságélénkítő programnak köszönhetően új gyümölcsös telepítésekor szerencsére nem a maradékelv érvényesül – válaszol Deme András. – Például a pályázók csak minősítő bizonylattal rendelkező oltványiskolából szerezhetik be a szaporítóanyagot, és a projekt kiírói jó néven veszik, ha a gazda megfelelő összeget tervez a gyümölcsös alaptrágyázására fordítani. Mivel korábban vásároltam egy ültetőgödör-készítésre való adaptert, gyakran dolgozom bérmunkában gazdatársaimnál, tehát látom, milyen alaposan előkészítik a táblákat az új gyümölcsösök alá. No és azt is tapasztalom, hogy a korábbi ültetvényeket miként gondozzák.

Elmondhatom, a többség lelkiismeretesen áll ehhez a munkához: támrendszer, csepegtető öntözés, a sorokra kifeszített jégháló jelzi, mennyire komolyan teszi a dolgát a tulajdonos.

Ugyanakkor azt is érzékeljük, hogy a legtöbben még nem érték el az optimális üzemméretet. Számításaim szerint családi gazdaság esetében ez 5–6 hektár almást jelent. Egyébként mi magunk is azt tervezzük, hogy a következő fordulóban újból benyújtunk egy ilyen jellegű pályázatot.

– Gondolom, gyakran álmodik egy korszerű hűtőházról.

– Az viszont csak a távolabbi tervek között szerepel. Mert először a gyümölcsös talajának megművelésére alkalmas gépeket és permetezőberendezést kellett beszerezni. Tavaly már egy hidraulikus raklapmozgatóra és konténerekre pályáztunk, hogy a raktárra vitt árut megfelelően tudjuk tárolni, illetve mozgatni. Ahhoz, hogy korszerűsítsük és modern hűtőgéppel szereljük fel a most használt, még a kolhozrendszerből ránk maradt raktárépületet, bizony szükség lesz a következő évek jövedelmére is.

– Remélem, a kisebb-nagyobb fejlesztésekkel addig sem állnak le.

– Mint említettem, a másodosztályú almának csak a szezon elején van keletje, aztán már csak a fán vagy a fa alatt enyészik el.

Hibás gyümölcs emellett a tételek átválogatásakor is jó sok akad, így szeptembertől kezdődően egész január végéig folyamatosan tudunk aszalványt készíteni.

Valamennyit készítünk is. Már utánajártunk: egyszerűbb, ha mi magunk vásárlunk egy korszerű aszalóberendezést, ám sokkal hatékonyabb – és így kifizetődőbb is –, ha a tervezett gyümölcslékészítő modult néhány közelben gazdálkodó társammal együtt szerezzük be és üzemeltetjük. Erre vonatkozóan az első lépések már megtörténtek.

– Hol tart az idei termés értékesítése?

– Még nagyon az elején járunk, de most nem sietjük el a dolgot, mivel, mint már utalás történt rá, most kétszer annyit kapunk az étkezési alma kilójáért, mint tavaly. Az árak pedig fokozatosan emelkednek.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

– Sok ágazat már Kárpátalján is munkaerőhiánnyal küzd.

– Való igaz. A napi bérek alakulásán, pontosabban gyors emelkedésén jól látszik, hogy nálunk is milyen komoly gondot jelent az élőmunka hiánya.

A tapasztalat azt mutatja, hogy gyakorlatilag csak a termés betakarításakor és a betárolt gyümölcs válogatásakor szorulunk külső segítségre, a többi teendővel a családunk öt felnőtt tagja megbirkózik.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis dzsungel a szobában

Télen a nagy áruházak polcai megtelnek érdekesebbnél érdekesebb egzotikus gyümölcsökkel. A fura formájú, különleges színű gyümölcsöket minden gyerek szeretné megkóstolni, így ha a Mikulás puttonyába a megszokott dión és mogyorón kívül trópusi gyümölcsök is kerülnek, akkor jó tudni, hogy hogyan lehet belőlük saját „trópusi gyümölcsöskertet“ nevelni otthon.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Könnyen nevelhető a berkenye

A fekete berkenye cserje nem túl igényes a talaj iránt, abszolút fagytűrő, ráadásul a betegségekre sem igazán érzékeny, ezért gyengébb termőhelyeken, könnyű talajokon is jól termeszthető. Észak-Amerikából származik, Európában a 19. századtól termesztik.

Hidegre érzékeny finomságok

Érdekes társaság az étkezési szőlők köre. Találunk köztük régi magyar fajtákat, keletről jött szépségeket, de mutatós, sőt – esetenként – ellenálló hibrideket is. Ebben a cikkben az őshonos és évszázadokkal ezelőtt hazánkba érkezett étkezési fajták között csemegézünk. A következő számban pedig a nemesítés történetét tekintjük át, és a hibridek világában folytatjuk majd kalandjainkat.

Idén 16 százalékkal nőtt a támogatott agrárbiztosítások díjállománya

Idén várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-vel.

Az idei szüret csak a portugáloknak sikerült igazán jól

Portugália az egyetlen uniós ország, mely növelni tudta bortermelését az idén. Míg a világ bortermelése 11 százalékkal csökkent, addig a portugálok 10 százalékkal több bort állítottak elő idén, mint tavaly.

Újabb agrárösztöndíjasok érkeztek hazánkba a fejlődő országokból

Tizenhat ország huszonöt hallgatója kezdte meg idén tanulmányait Magyarországon, az Agrárminisztérium által szervezett ösztöndíjprogramban. Az újonnan felvett hallgatókat a tárca, a fogadó hazai agráregyetemek, valamint a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala képviselői köszöntötték Budapesten, az Agrárminisztériumban.

A méhészjövőt az ágazaton belül kell formálni

A Méhészet szaklapban „Vagy béke lesz az ágazatban, vagy tönkremegyünk" címmel interjú jelent meg a méhész-agrárminiszterünkkel, Nagy Istvánnal. Erre számos hozzászólás érkezett. A Méhészet szerkesztősége a főbb csomópontokat tartalmazó felvetéseket küldte el Nagy Istvánnak, amelyekről a miniszter úr alább nyilatkozott.

Az éghajlatváltozás legnagyobb elszenvedője a mezőgazdaság

Az agrárgazdaság éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kihívásairól és fejlesztési stratégiáiról tartott tájékoztatást az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) ülésén a Parlamentben.