Back to top

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

A Global Change Biology-ban publikált új tanulmányban a kutatók a búzával és egy mikroszkopikus organizmussal, az úgynevezett mikorrhiza gombákkal végeztek kísérleteket – írja a Modern Farmer. Azt már régóta tudjuk, hogy a gombáknak szimbiotikus kapcsolata van a növényekkel, de az új vizsgálat arra is rámutat, hogy a búza foszfort vesz fel a talajból a gombák által.

„Az igazán izgalmas felfedezés az, hogy ez a képesség eltérő a különböző kultúrnövényeknél, néhány közülük sokkal több tápanyagot tud felvenni a gombákból, mint mások”

– mondja Katie Field, a vizsgálatot vezető kutató és a Leeds-i Egyetem professzora. A szakértő szerint a gombából történő tápanyagfelvétel egy olyan képesség, amelynek az optimalizálásával a jövőben kevesebb műtrágya felhasználására lehet majd szükség.

A kutatók az említett "tápanyag-társulást" a légkör jelenlegi, valamint a 2100-ban várható szén-dioxid szintjével is tesztelték, és azt találták, hogy a gombák a magasabb, jövőbeli szinteken is tápanyagot biztosítottak a búzának. Ez arra utal, hogy a gombák használata a műtrágyák pótlására sikeres projekt lehet.

Katie Field úgy véli, hogy a gombák használata egy új, értékes fegyver lehet a mezőgazdasági műtrágyák jelenlegi, túlzott mértékű használata ellen.

Annál is inkább, mivel a legtöbb nitrogén alapú műtrágya előállítási módja a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának a 3 százalékát is eredményezheti. A talajból bányászott foszfor-alapú műtrágyák nyersanyagai pedig kifogyóban vannak.

A kutató szerint a jövő ígéretesnek tűnik, azonban további vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy a gazdák valóban le tudják cserélni műtrágyáikat a gombákra. Az elmúlt sok év alatt ugyanis a betegségekkel szembeni rezisztencia kifejlesztése például rontott a gabonaféléknek azon képességén, hogy "partneri" kapcsolatot tudjanak kialakítani a talajgombákkal. A jövő kutatásaira tehát az a kihívás vár, hogy megoldást találjanak e képesség visszaállítására.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Biológiailag lebomló banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.

Kötelező lesz a növényekkel beültetett homlokzat Bécsben

A növényekkel beültetett homlokzatnak köszönhetően könnyebb elviselni a nyári forróságot, mivel a gyorsan fejlődő növények levéltömege hatásosan hozzájárul a mikroklíma hűtéséhez.

Ez a titka a zöldmunkának a szőlőben

A nagyszerű minőségű, optimális mennyiségű termés és a hatékony növényvédelem titka a szakszerű zöldmunka elvégzése. Erre évente akár 4-5 alkalommal is szükség van a szőlőben. Most megmutatjuk mi a titka mindennek.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.

Rég nem látott alacsony termésátlagokra számítanak

A nyári aratási munkák megkezdésének apropóján tartotta meg szokásos ülését az Aratási Koordinációs Bizottság. Az ezen összegzett tapasztalatokról, a várható termésátlagokról az ülést követő sajtótájékoztatón esett szó.

Új sertésinfluenza-törzset azonosítottak Kínában

A kutatók szerint egy új sertésinfluenza-vírus törzset fedeztek fel Kínában, amely újabb járványhoz vezethet.