Back to top

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

Az állatok jóléte egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, a fejlett országokban nagyon megerősödtek az állatvédő szervezetek, amelyek mind erősebben kritizálják a haszonállattartást. De vajon mennyire jut el a propagandájuk, a nyomásuk a fogyasztókhoz?

Figyelnek az emberek a vásárlásaik során arra, hogy milyen telephelyről érkezett az a csirke, ami az asztalukra kerül?

A kutatók úgy találták, hogy minél inkább hisznek abban az emberek, hogy a szabadtartás, a nagyobb hely, a nagyobb kifutó, a zsúfoltság csökkentése stb. nagy változást jelent az állatok életében, annál inkább hajlandóak megfizetni az extra költségeket.

Vannak azért sokan, akiket már zavarnak az állatvédők helyenként erőszakosnak tűnő akciói, akik úgy érzik, hogy ezzel ők nem foglalkoznak, a haszonállatok életkörülményeinek javítása a termelők felelőssége. Ők kevésbé hajlandók nagyobb összeget fizetni a magasabb követelmények betartásáért.

A kutatók szerint az eredmények  arra utalnak, hogy a társadalmi-gazdasági jellemzők, például az iskolai végzettség, a jövedelem szintje, a nem és az életkor jelentősen befolyásolták a fogyasztók fizetési hajlandóságát.

A nők mutattak nagyobb hajlandóságot arra, hogy akár jóval többet is fizessenek a magasabb minőségűnek tartott, jobb körülmények között nevelt állatokért, a férfiakat ez kevésbé érdekelte.

Mint ahogy az is elmondható – jegyezték meg a kutatók -, hogy a magasabb végzettségük, és emiatt általában magasabb jövedelemmel rendelkezők is fogékonyabbak az állatjólét betartására. Az 55-65 éves korosztályba tartozó válaszadók is elmondásuk szerint keresték ezeket a termékeket, és szívesebben fizették ki értük a magasabb árakat.

A felmérés során a kutatók megállapították, hogy a kiskereskedők és termelői csoportok nem csak a baromfi, hanem az összes állattenyésztési ágazatban vezető szerepet játszanak az állatjólét előremozdításában. Kellő érdekérvényesítő erővel rendelkeznek ahhoz, hogy ezt a folyamatot pozitív irányba befolyásolják. A tanulmányban kiemelték, hogy jól érezhetően Ázsiában is fokozódik a fogyasztói érdeklődés az állatjólét iránt, a vevők felismerik, hogy az állatjóléti termékek egészségesebbek, mind többen kifejezetten ezeket az árukat keresik az üzletekben, és hajlandók is megfizetni értük a megemelt árakat.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a magas szintű állatjóléti, állategészségügyi követelményeket szem előtt tartó termelők versenyképessége nem csökkent a megnövekedett termelési költségek miatt, sőt az egészségesebb termékeket előállítók, egyre nagyobb versenyelőnyhöz juthatnak a piaci szegmentálás eredményeként.

Az állatvédők egyre erőteljesebben hallatják a hangjukat, és a médiában is mind többet hallani az állatjólétről, az egészségesebb termékek előállításának, illetve fogyasztásának fontosságáról. A holland Wakker Dier állatvédő csoport például a kiskereskedőket célozta meg a kampányával, és sikerült elérnie, hogy 2017. óta a holland szupermarketekben értékesített összes friss baromfihús már kizárólag lassabban növekvő fajtákból származik.

Az állatjólétet olyan nagy vállalatok is a zászlajukra tűzték, mint a Nestlé, az Unilever, az Aramark, a Compass Group, az Elior Group.

 

Forrás: 
poultryworld.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fajtaklubot alapítottak az őshonos baromfifajta-tenyésztők

Összefogtak a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségén belül a magyar fajtákat tenyésztő gazdák. Kezdeményezésük mögött semmiféle anyagi megfontolás nincs, céljuk tisztán a hazai baromfi génkincs megőrzése, bemutatása és népszerűsítése.

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Rangos elismeréseket osztott ki az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Szappan, illóolaj a levéltetvek ellen

Nyáron szinte minden kertben megjelennek a levéltetvek. Irtásuk viszonylag egyszerű, de ha elmarad, akkor nagyon hamar ellephetnek mindent… Nem kell azonban egyből vegyszerhez nyúlni, kisebb egyedszám esetén sokkal környezetkímélőbb módon is elbánhatunk velük.

Milyen a kínai vásárló – avagy miért vesznek egyre több külföldi terméket?

A digitális nemzedék költekezik, és köreikben menő külföldi, drága terméket vásárolni. Az idősek meggondoltabbak, de ők is kedvelik a külföldi árut, viszont fontos az ár. Aki Kínába exportál jó, ha tisztában van a trendekkel.

Újabb találgatások a Tesco jövőjéről: marad vagy megy?

A londoni tőzsde szakértői továbbgombolyították a Tesco áruházlánc kelet-közép-európai vállalkozásainak jövőjével kapcsolatos találgatásokat. Úgy gondolják, hogy a kiskereskedő távozik a régióból.

Betett a home office a kávénak

Jelentősen visszaesett a kávéfogyasztás a koronavírus-járvány miatt elrendelt karantén, illetve otthoni munkavégzés miatt. Csaknem egy évtizede először a fogyasztás visszaesésére számítanak.

Sikeres volt a madárinfluenza járvány elleni harc, indulhat az újratelepítés

Sikerült megállítani a madárinfluenza terjedését Magyarországon, így július 10-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elrendelte a megfigyelési körzetek feloldását. Az intézkedéssel párhuzamosan – szigorú hatósági kontroll mellett – megkezdődhet az érintett telepek újratelepítése is.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

Hazai méhlegelők 15. rész - A császárfa

A 2019. márciusában indított, a méhészeti szempontból fontos fásszárú méhlegelő-növényeket bemutató cikksorozatom utolsó részéhez érkeztem. Bár a császárfa idegenhonos fafaj - kellően bizonyított vizsgálati eredmények hiányában - mégsem tekinthető hazánkban egyértelműen klasszikus hordásnövénynek, ezért nem a szokásos címet (Idegenhonos fás hordásnövények) adtam a sorozat befejező részének.