Back to top

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Az utóbbi hetek enyhébb időjárásának köszönhetően vonulása is későbbre eshet, de ilyenkor már jellemzően nem hallatja hangját. Előfordul a legkülönbözőbb élőhelyeken. Kedveli a bokros erdőszéleket, vágásokat. Előfordul a vadrózsával és galagonyával benőtt domboldalakon, de megtelepszik a településeken, városokban, falvakban is.

Vonuló. Szudánban és Etiópiában tölti a téli hónapokat. A Nílus völgyében mindenütt gyakori a vándorlás és telelés idején. Tavasszal áprilisban, inkább a hó második felében érkezik.

Jelenlétét a sűrűben láthatatlanul bujkáló hímek csilingelő éneke áruja el.

Ellentétben a mezei és karvalyposzátával, a hímek nem nászrepülnek. Az őszi vonulás augusztusban indul, szeptemberben tetőzik, de egyes példányokkal, talán északabbról érkezőkkel még októberben is találkozhatunk. Az őszi időszakban a leggyakoribb a feketebodzával kísért árokpartokban, de általában ott, ahol ez a növény édeskés fekete bogyóival várja az éhes poszátákat.

A fészekalj májusban többnyire 5 tojással teljes. A pár felváltva kotlik, éjszakára rendszerint a tojó ül.

A fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki, gyorsan fejlődnek, és 13-14 naposan már el is hagyják a fészket.

Ekkor még csak gyengén repülnek, a sűrűben bujkálnak, szüleik önállósodásukig etetik őket. A párok évente csak egyszer költenek. A kis poszáta rovarokkal, pókokkal táplálkozik, a nyár végén és ősszel a fekete bodza bogyóit eszi.

Védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Írásunk Schmidt Egon részletes cikke alapján készült, mely a Kistermelők Lapjában jelenik meg.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

Különleges téli élmények a Hévízi-csatornán

Javában zajlik Hévízen a vízitúraszezon, melynek a természet értékeit védő szigorú szabályai vannak. Lássuk, mit érdemes tudni azoknak, akik szeretnének vízre szállni.

A Kárpátok a környezet ügyében is összeköti Kelet-Európa népeit

Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is – emelte ki Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Újra divat az ezüstcsőrű pinty

Az Afrikában honos ezüstcsőrű pintyet több mint egy évszázada tartják hazánkban kalitmadárként, de a díszpintyes röpdéknek is kiváló madara. Két alfaja ismeretes, melyek Észak-, illetve Kelet-Afrika szárazabb területeit népesítik be. Közeli rokona az Ázsiában előforduló malabári pinty, melyet elvileg fehér farkcsíkja és farokfedői alapján könnyen meg lehet különböztetni az ezüstcsőrű rokontól.