Back to top

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

A Nyugat-Ausztrál Egyetem és a svéd Lund Egyetem kutatói megállapították, hogy a növények komplex kémiai jelek láncolatával reagálnak az esőzésre, ami leginkább a pánikhoz hasonlítható – írja az IFL Science.

A Proceedings of the National Academy of Sciences nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a folyamat több ezernyi gént, fehérjék százait és számos növekedési hormont foglal magában. A reakció tíz percen belül indul be, azt követően, hogy a víz a növény levelére csöppent. Ez a hatás aztán körülbelül 25 percen át folyamatosan erősödik.

A vizsgálat során az Arabidopsis nevű (hazánkban lúdfűként ismert) növényt spriccelték le vízzel, és azt figyelték meg, hogy

a víz hatására aktiválódott az Myc2 nevű fehérje, ami egy láncreakciót indított el a növényben: védekezésbe kezdett, ami magában foglalja a virágzás és a növekedés késleltetését.

Ennek a pánikszerű védekezésnek a része az is, hogy a növény egy anyagot, egy hormont (jasmonic acid) bocsát ki, ami figyelmeztető jelzést ad le a többi levélnek és akár más növényeknek is.

De miért is esik pánikba a növény az esőtől? Habár szüksége van a vízre a fotoszintézishez, az eső baktériumokat, vírusokat és gombás fertőzéseket is terjeszthet, amik kárt tehetnek benne.

„Furcsán hangzik, de tulajdonképpen az eső az egyik fő oka a növények közötti betegségek terjedésének”

– mondta a tanulmány szerzője, prof. Harvey Millar. A szakértő azt is hozzátette, hogy ha a növény szomszédjainak be van kapcsolva a védekezési mechanizmusa, akkor kevésbé valószínű, hogy terjesztik a betegséget, vagyis a növényeknek érdekük, hogy figyelmeztessék egymást az eső okozta veszélyforrásról.

A növényekről könnyű azt gondolni, hogy passzív élőlények, pedig ez távol áll az igazságtól. A növénytan egyik legérdekesebb és legvitatottabb témája a növényi neurobiológia, az a feltevés, hogy a növények (intelligensen) kölcsönhatásba tudnak lépni a környezetükkel.

Forrás: 
IFL Science

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis dzsungel a szobában

Télen a nagy áruházak polcai megtelnek érdekesebbnél érdekesebb egzotikus gyümölcsökkel. A fura formájú, különleges színű gyümölcsöket minden gyerek szeretné megkóstolni, így ha a Mikulás puttonyába a megszokott dión és mogyorón kívül trópusi gyümölcsök is kerülnek, akkor jó tudni, hogy hogyan lehet belőlük saját „trópusi gyümölcsöskertet“ nevelni otthon.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Fények a sötétben

Különleges hatásokat köszönhetünk a sötétet megtörő világosságnak. Varázslatos hangulatot csempészhetünk általa a kertbe, és segíti a biztonságos közlekedést is. A fényekkel megnyújthatjuk azt az időt, amit a szabadban tölthetünk. A hólepte, téli kertben pedig igazán különleges élmény az esti fény.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Könnyen nevelhető a berkenye

A fekete berkenye cserje nem túl igényes a talaj iránt, abszolút fagytűrő, ráadásul a betegségekre sem igazán érzékeny, ezért gyengébb termőhelyeken, könnyű talajokon is jól termeszthető. Észak-Amerikából származik, Európában a 19. századtól termesztik.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.