Back to top

Tiltakozás az áruházi almaakciók miatt

Felháborodtak az almatermelők azon, hogy a hazai gyümölcsöt az egyik áruházlánc mélyen a piaci ár alatt kínálta akciójában. Szerintük a piaci helyzet nem indokolja az alacsony árakat.

A szüreti és a feldolgozási szezon lassan zárul, és bár pontos szám még nincs, az biztos, hogy gyenge lett az idei termés étkezési almából, és minden bizonnyal 400 ezer tonna alatt marad a mennyiség – mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Magyarországon általában kétharmad-egyharmad az ipari és az étkezési alma kihozatali aránya, miközben a fordított lenne kívánatos, de az idén ennél is rosszabb a helyzet, mert az étkezési minőség a termés egyharmadát sem éri el.

Ennek az az oka, hogy sok volt a tavalyi fagyok miatti minőségi sérülés, több volt az apró alma, és a nyári aszály is ártott, például színeződési problémákat okozott.

Ennek megfelelően viszonylag magas termelői árak alakultak ki: az első osztályú tartályládás lédig áruért – amelyet nem tároltak, nem csomagoltak és semmilyen egyéb költség sem terhelte – kilónként nettó 100-110 forintot adtak a szüreti időszakban. Ez a tavalyi ár duplája – mondta Apáti Ferenc.

Ha nem egyből a fa alól adják el az almát, még a tárolás, válogatás, csomagolás, árumozgatás, szállítás és egyebek költségeivel is számolni kell, ami az alelnök szerint kilónként további nettó 60–100 forint közötti tétel.

Ebbe a helyzetbe „rondított bele” az egyik áruházlánc akciója, amelynek keretében 158 forintos fogyasztói áron – vagyis az áfát levonva nettó 124 forintért – árulták az almát.

Apáti Ferenc szerint az áruházláncba nem tartályládás alma került, amelyet a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma miatt maximum 158 forintért vehetett az áruházlánc, ebbe az árba pedig a tárolás és a kapcsolódó költségek már nem férnek bele. Normál esetben, ha a termékpályán senki nem akar veszteséget lenyelni, nem mehet 250–300 forint alá a fogyasztói ár – mutatott rá a 158 forintos ár irreális voltára Apáti Ferenc.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért nincs több fokhagyma?

A fokhagyma a magyar konyha megkerülhetetlen alapanyaga, az év nagy részében azonban csak külföldi árut találunk a boltok polcain, a piacokon. Az éves magyar termelésből ugyanis mindössze bő négy hónapig elégíthető ki a kereslet. A termesztésben a hazai fajtákat megelőzték a spanyol és francia nemesítésű fokhagymák, mert nagyobb fejet nevelnek, többet teremnek.

Krízisintézkedések: igények és realitások a szőlő-bor ágazatban

Az elmúlt időszak a legtöbb szőlőtermelőt és borászatot komoly kihívás elé állította. Az ültetvényekben a tavaszi aszály, valamint a 3 alkalommal is beköszönő fagy legalább annyira megérinthette a szőlőtermelőket, mint a koronavírus miatti veszélyhelyzeti intézkedések a borászatokat.

Átfogó zöldség-gyümölcs ellenőrzést tartott a budapesti piacokon a Nébih

271 forgalmazót ellenőriztek a 16 legnagyobb budapesti piacon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az elmúlt fél évben lezajlott ellenőrzéssorozat során a zöldség-gyümölcs forgalmazás követelményeinek betartását, valamint az őstermelők „valódiságát” vizsgálták a hivatal szakellenőrei.

Árutőzsde: emelkedő gabonajegyzések

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Erősödő tudatos vásárlói magatartás

A budaörsi Príma Élelmiszer Áruházban a tudatos vásárlói magatartás megerősítéséről tartottak sajtótájékoztatót, ahol a tőkehúsok származási helyének feltüntetésének fontossága kiemelt téma volt. A vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium július 15-től a sertéshúsok mellett már a juh-, kecske- és baromfihúsra is kötelezővé teszi a származási jelölést.

Milyen a kínai vásárló – avagy miért vesznek egyre több külföldi terméket?

A digitális nemzedék költekezik, és köreikben menő külföldi, drága terméket vásárolni. Az idősek meggondoltabbak, de ők is kedvelik a külföldi árut, viszont fontos az ár. Aki Kínába exportál jó, ha tisztában van a trendekkel.

Jónak ígérkezik a zöldség hozama

Eddig jó termést takaríthattak be a zöldségtermesztők. A jelentős tételnek számító hajtatott paradicsom és paprika, valamint a kígyóuborka termelői árai kissé a tavalyi alatt vannak – válaszolta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács elnöke.

Újabb találgatások a Tesco jövőjéről: marad vagy megy?

A londoni tőzsde szakértői továbbgombolyították a Tesco áruházlánc kelet-közép-európai vállalkozásainak jövőjével kapcsolatos találgatásokat. Úgy gondolják, hogy a kiskereskedő távozik a régióból.

A hollandoknak jól jön, ha a britek otthon maradnak

Továbbra is keresik a holland üvegházi zöldségeket a brit szupermarketekben. Ha az európai utazási korlátozások miatt a britek nem mennek nyaralni, egész nyáron a mostani szinten maradhat a zöldségfogyasztás, ami kedvez a holland beszállítóknak, nyilatkozta egy kizárólag az Egyesült Királyságba szállító westlandi kereskedő cég munkatársa.

Váratlan zavarok a meggypiacon

Július második hetére több tényező hatására bedugult a meggypiac, derül ki a FruitVeB legfrissebb elemzéséből. Bár a tavalyi kevés terméshez mérhető a hozam, a szüretkor érkező esők, a magas induló árak és a fajták együttérése komoly gondot okoz. Ráadásul erős antraknózisfertőzés ütötte föl a fejét, ami lehetetlenné tette az értékesítést.