Back to top

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Székely gazdák panaszai csengenek a magyarok, a románok és persze a román szenátus fülében is, hogy újabb jelentős kártételt okozott a medve a növénykultúrában vagy a háziállatokban. Radikális lépéseket kell tenni az ügyben, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Valóban, az emberek nemhogy a terményüket és állataikat féltik, de nem mernek kimenni az erdőbe, és már az utcára is csak elővigyázattal, főleg azok után, hogy például Erdőszentgyörgy fő utcáján a nappali órákban medvék sétálgattak.

2016 előtt a környezetvédelmi tárca évente 400-450 medve elejtésére adott engedélyt. 

A Ciolos-korány azonban betiltotta a medvevadászatot, mivel a román állam Európai Uniós szerződésbe foglalva vállalta, hogy mintegy 6400 medvét megőriz határain belül.

Ezért Romániában 2016 óta tilos medvére vadászni.

Az elmúlt bő három év leforgása alatt ennek a döntésnek jócskán érezni hatását. Nemcsak a háziállatok számát gyérítik, de a vadállományban is jelentős károkat okoz: őzgidákat, vadmalacot, szarvasborjút is zsákmányol.

Nem utolsó sorban pedig megemelkedett az emberrel szembeni medvetámadások száma.

Székelyföldön viszonylag pontos adatok állnak rendelkezésre a medvepopuláció méretéről. A becslések alapján hivatalosan Háromszéken 1600, Hargita megyében 1900 feletti, Kovászna megyében 1500-1600 közötti, míg Maros megyében megközelítőleg 1300 a medvék állománynagysága.

Az idén tavasszal végrehajtott román környezetvédelmi minisztérium megrendelésére elkészített állománybecslés felmérése szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a medvék száma.

A jelen helyzetállás megváltoztatása érdekében a román szenátus még szeptemberben törvénymódosító javaslatot tett, melyben egy ötéves időszakra lehetővé tenné a barna medvék vadászatát Romániában. A medvére vonatkozó vadászati idény csak egy bizonyos időszakra lenne érvényes.

A helyzet valóban nem tűr halasztást, ugyanis itt már nem csupán az állatokra való veszélyeztetettség áll fenn, hanem a probléma az emberi élet kockázatát is magában hordozza. Ahogy a székely mondás is tartja, és jól véssük az eszünkbe: „a medve nem játék”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rangos elismeréseket osztott ki az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Konrad Lorenz igazsága - A pamatos füleskuvik

Aki tekintettel van a körülményekre, s inkább egy bohókás törpe fülesbagoly­párocskát, szelíd kis kuvikot, aranyos kis rágcsálót vagy más, hasonlóan éjjel élő állatot tart, amelyik épp akkor kel fel és kezdi a maga napját, amikor gazdája hazatér a munkából – annak nagyon sok jóleső örömben lesz része.”

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet

Csökken az afrikai elefántagyar és az orrszarvútülök iránti kereslet, és ezeknek a termékeknek a feketepiaca is kisebb lett - derült ki az ENSZ Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) vadvilági bűnözéssel foglalkozó 2020-as világjelentéséből.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Idén is lesz Országos Vadásznap!

Idén is megrendezésre kerül az Országos Vadásznap, ezúttal Zala megye ad otthont az eseménynek augusztus utolsó hétvégéjén. A szervezők mérlegelték a pandémia keltette bizonytalanságokat, melyek az országban tervezett vadászattal kapcsolatos rendezvények megszervezésének, illetve megtartásának sem kedveztek.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.