Back to top

Legyőzi az akadályokat

Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.

Az erdélyi Keresztes Zsolt, vagy ahogyan sokan ismerik, Kercsó mindannyiunk számára példakép lehet, hiszen azok után, hogy legyőzte betegségét és rátalált önmagára, küzd, akar, tesz, ráadásul másokért is. Fizikailag pedig olyan dolgokra képes, amelyeket sokan lehetetlennek gondolunk.

Fotó: Bene László
A 28 éves fiatalember jelenleg Kovászna megyében, Bélafalván él.

Magát úgy jellemzi, hogy a betegsége előtt egy egyszerű falusi fiú volt.

Focizott, később konditerembe járt, ám semmilyen célja nem volt a sporttal, legfeljebb a stresszt vezette le vele. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán szociológia és vidékfejlesztés szakirányon végzett 2012-ben, majd projektmenedzserként helyezkedett el a Hargita Megyei Tanácsnál. Egy év múlva azonban kiköltözött Angliába, és úgy érzi, az ott töltött öt év alatt rengeteget tanult és fejlődött emberileg. Még kint élt, amikor Ewing-szarkómát diagnosztizáltak a bal lábszárában, és bár megpróbálták a kemoterápiát, végül az amputáció mellett döntöttek kezelőorvosával. A műtétre 2017 februárjában került sor, és azt kemoterápiás kezelések követték.

„A nehéz pillanatokban soha nem voltam egyedül, mindig mellettem volt a családom, a barátnőm és a barátaim. Ha kellett, toltak előre, máskor előttem mutatták az utat, folyamatosan támogattak.

Az is igaz, hogy őket jobban megviselte a betegségem, mint engem, de aztán felvették az én ritmusomat, és megértették, hogy a siránkozás és a negatív gondolatok nem segítenek” – meséli, mialatt azt is megtudom, hogy most sem esik nehezére a betegségéről beszélni.

Alapítványt működtet

Fotó: Keresztes Zsolt

Zsolt az amputáció után nagy célt tűzött ki maga elé: egy csúcskategóriás robotláb beszerzését, hogy a lehetőségekhez képest teljes értékű életet tudjon élni. A protézis közel 80 ezer euróba került, ezért alapítványt hozott létre, és az emberek segítségét kérte. Az akció sikerült, Kercsónak az új protézissel már nem kell az utcán minden apró kitüremkedésre, félrecsúszott kockakőre figyelni, a kis egyenetlenségek korrekcióját elvégzi helyette egy processzor. A fiatalember úgy érzi, a hatalmas segítségért hálával tartozik a székely embereknek és a magyarországi magyaroknak egyaránt, éppen ezért az alapítvány továbbra is működik, hogy Zsolt segíthessen sorstársain, nemcsak anyagilag, hanem mentálisan, és amennyire a lehetőségek engedik, fizikálisan is. A One and a half leg alapítvány hitvallása: megfelelő hozzáállással, kitartással, és persze orvosi hozzáértéssel a rákos daganat is leküzdhető, és amputáltként is tud jó lenni az élet!

Az amputáció után kereste a motivációt, a kapaszkodót, soha nem gondolta volna, hogy azt a Spartan Challenge-ben találja meg.

„A versenysorozatról már hallottam, sok barátom vált tőle függővé, de magamat nem tudtam így odaképzelni”

– mondja. Van azonban két ember, aki példát mutatott: a komáromi Maroš Kudlik ugyancsak amputált és mankóval rója a terepet, az amerikai Kacey McCallister pedig gyerekként veszítette el mindkét lábát, mégis több Spartant teljesített már, köztük Beastet is. (A Spartan Trifecta három része közül a legnehezebb: minimum 21 kilométeres táv, több mint 30 akadállyal. A Szerk.).

„Ha ők képesek rá, én miért ne lennék? És ez a gondolat azóta is nagyon sok erőt ad nekem a pályán, csakúgy, mint a felkészülésben”

– árulja el.

Keresztes Zsolt a Spartan Training Group Kézdivásárhely tagja, a csapattal közösen edz, ami óriási motiváció számára.

„Az volt a célom, hogy teljesítsek egy versenyt még a kezelések befejezésének első évfordulója előtt. A kemoterápiát 2017. augusztus 7-én fejeztem be, az első versenyem 2018. augusztus 4-én volt Brassóban. Célba érkezéskor tudatosult bennem, hogy jó helyen vagyok, ez az én sportom, itt szeretnék magamnak bizonyítani” – és megtudjuk azt is, hogy azóta még tíz akadályversenyt sikerült teljesíteni, ebből kilenc Spartant, amelyek között három Beast volt.

A versenyek során sokszor a legfontosabbat küzdötte le: a saját határait. Kercsó példája jól mutatja, hogy sokkal erősebbek vagyunk, mint amit gondolunk magunkról.

„Annak idején meg akartam mutatni, hogy a daganat is csak egy legyőzendő akadály. Ez most sincs másként, a szembejövő nehézségekre igyekszem nem problémaként, hanem kihívásként tekinteni, amit teljesíteni kell ahhoz, hogy elérjem a célomat. Nem másokkal versenyzem, hanem saját magammal” – összegzi, ahogy a készüléssel is az a célja, hogy jobb és ügyesebb legyen. Nagy vágya, hogy egyszer egyetlen hétvége alatt teljesítse a teljes Trifectát, szeretne egy hibátlan Beastet, és esetleg extrém helyeken versenyezni, mint például Kínában, Izlandon vagy Dél-Amerikában.

Fotó: Jakab Attila

Zsolt Erdélyben, egy erdő melletti kis faluban nőtt fel, számára a természet mindig is fontos volt.

„A tavaszi és a nyári szünetekben sokat túráztunk, kirándultunk, de dolgozni is kellett. Csemetét ültettünk, ültetvényt ápoltunk, gyümölcsöt, gombát és gyógynövényeket szedtünk. Nagyon sokat adott nekem a természet, az erdő”

– emlékszik vissza. Angliában is gyakran ellátogatott a volt lakóhelyétől csupán 60 kilométerre található Knole Parkba. Az amputáció után is rendszeresen túrázik, természetszerető családjával sokfelé járnak közösen. „Ezért is szeretem a Spartant: minden futamon megállok pihenni egy kis időre, és olyankor csak csodálom a természet szépségét, legyen az egy mesés völgy, egy idős fa vagy egy nagy szikla. Ezekből töltődöm a hátralévő útra. Nem versenyzek senkivel, így ezek a percek mindig beleférnek az időmbe”.

Steyer Edina

Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.

Ausztrália: végre esik

Megérkezett a várva várt eső Ausztrália bozóttüzektől legjobban sújtott államába, Új-Dél-Walesbe csütörtökön, és a hétvégéig további esőzések várhatók.

Új vezérigazgató az EGERERDŐ Zrt. élén

Január 06-án Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár Dr. Jung László nyugdíjazása után, átadta a kinevezési okiratot Dobre-Kecsmár Csabának az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatójának. Az ünnepélyes alkalomra 2020.01.13-án került sor az erdőgazdaság Központjában, az EGERERDŐ Zrt. vezetői állományának jelenlétében.