Back to top

Miért jön közel a róka?

Az erdők, mezők állatai közül több faj alkalmazkodik az ember teremtette mesterséges környezethez és szívesen fogadja el azt élőhelyként. A vadon élő állat és az ember közvetlen érintkezése azonban gyakran szélsőséges érzelmeket vált ki.

Sokszor örülünk, ha környezetünkben felbukkan a természet egyik bájos képviselője, ugyanakkor kellemetlen a látogató, ha kárt okoz nekünk, vagy valamilyen okból veszélyesnek tartjuk. Mi, emberek persze nagyon különbözünk, ezért ugyanazt az állatot másként ítélhetjük meg.

Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla

A kérdés különösen izgalmas az olyan összefüggő, több tízezer hektáros hegyvidéki erdőterületen, mint a Mátra, ahol több tucat lakóövezet alakult ki az elmúlt évszázadokban. Rendszeresen megkeresnek bennünket mátrai ingatlantulajdonosok, hogy tegyünk valamit az erdő kellemetlenkedő állataival. A gondot nem rendezi, de

az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a lakóövezet köré települt az erdő, hanem az ember vett el mind nagyobb területet az erdei életközösségtől. Ezt minden panasztevővel tudatosítani kell.

Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla
Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla
A legtöbben a rókák iránt nyilvánítják ki nemtetszésüket. Aggodalmuk jogos, hiszen a rókák közegészségügyi szempontból veszélyesek. Szerencsére, az emberre is halálos veszettség kockázata a töredékére csökkent a több évtizede végzett immunizálásnak köszönhetően. Ugyanakkor más kórokozókat is átadhatnak, ezért mindenképpen kerülendő velük a fizikai kapcsolat. Ha valaki mégis gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH +36 (80) 263 244-es zöldszámát. Egy egyed feltűnő szelídsége hátterében azonban nem biztos, hogy a veszélyes betegség áll.

A faj sok egyede domesztikálódik, azaz feladva ősi félelmét, rendszeresen bejár a lakott területekre. Ott ugyanis sokszor bőséges élelemforrás várja, gondoljunk csak a hanyagul tárolt hulladékra.

Emiatt láthatunk a megszokottól sűrűbben, a nyár második felében a kotorékukat elhagyó és a „világot felfedező” fiatal rókákat, majd télen éhező ravaszdikat, avagy szerelemittasan koslató kanokat.

A veszélyt hordozó vadon élő állatok esetében közös érdekünk, hogy a lehető legjobban visszaszorítsuk a velük való érintkezés lehetőségeit.

Ezért az együttélés fontos szabálya, hogy

lakott környezetünkben tartsunk rendet, ne hanyagoljuk el telkünket, a keletkezett hulladékot pedig zártan tároljuk és szakszerűen kezeljük.

A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashatunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon.

Dudás Béla

Egererdő Zrt.

Fotók: Szerencsi Gábor és a szerző

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

Életre szóló élményeket kínálnak a vándortáborok - érdemes gyorsan jelentkezni!

13 ezernél is több felső tagozatos és középiskolás gyermek jelentkezését várják a Vándortábor Programba, amely idén nyáron több mint húsz gyalogos, kerékpáros és vízi útvonallal igyekszik betekintést adni Magyarország táji és kulturális örökségébe. A kezdeményezés részeként idén először Zarándok Táborba is lehet jelentkezni.