Back to top

Miért jön közel a róka?

Az erdők, mezők állatai közül több faj alkalmazkodik az ember teremtette mesterséges környezethez és szívesen fogadja el azt élőhelyként. A vadon élő állat és az ember közvetlen érintkezése azonban gyakran szélsőséges érzelmeket vált ki.

Sokszor örülünk, ha környezetünkben felbukkan a természet egyik bájos képviselője, ugyanakkor kellemetlen a látogató, ha kárt okoz nekünk, vagy valamilyen okból veszélyesnek tartjuk. Mi, emberek persze nagyon különbözünk, ezért ugyanazt az állatot másként ítélhetjük meg.

Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla

A kérdés különösen izgalmas az olyan összefüggő, több tízezer hektáros hegyvidéki erdőterületen, mint a Mátra, ahol több tucat lakóövezet alakult ki az elmúlt évszázadokban. Rendszeresen megkeresnek bennünket mátrai ingatlantulajdonosok, hogy tegyünk valamit az erdő kellemetlenkedő állataival. A gondot nem rendezi, de

az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a lakóövezet köré települt az erdő, hanem az ember vett el mind nagyobb területet az erdei életközösségtől. Ezt minden panasztevővel tudatosítani kell.

Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla
Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla
A legtöbben a rókák iránt nyilvánítják ki nemtetszésüket. Aggodalmuk jogos, hiszen a rókák közegészségügyi szempontból veszélyesek. Szerencsére, az emberre is halálos veszettség kockázata a töredékére csökkent a több évtizede végzett immunizálásnak köszönhetően. Ugyanakkor más kórokozókat is átadhatnak, ezért mindenképpen kerülendő velük a fizikai kapcsolat. Ha valaki mégis gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH +36 (80) 263 244-es zöldszámát. Egy egyed feltűnő szelídsége hátterében azonban nem biztos, hogy a veszélyes betegség áll.

A faj sok egyede domesztikálódik, azaz feladva ősi félelmét, rendszeresen bejár a lakott területekre. Ott ugyanis sokszor bőséges élelemforrás várja, gondoljunk csak a hanyagul tárolt hulladékra.

Emiatt láthatunk a megszokottól sűrűbben, a nyár második felében a kotorékukat elhagyó és a „világot felfedező” fiatal rókákat, majd télen éhező ravaszdikat, avagy szerelemittasan koslató kanokat.

A veszélyt hordozó vadon élő állatok esetében közös érdekünk, hogy a lehető legjobban visszaszorítsuk a velük való érintkezés lehetőségeit.

Ezért az együttélés fontos szabálya, hogy

lakott környezetünkben tartsunk rendet, ne hanyagoljuk el telkünket, a keletkezett hulladékot pedig zártan tároljuk és szakszerűen kezeljük.

A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashatunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon.

Dudás Béla

Egererdő Zrt.

Fotók: Szerencsi Gábor és a szerző

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Édesítőszerrel gyorsabban nőnek a brojlercsirkék

A kínai Nanjing Mezőgazdasági Egyetemen három édesítőszert vizsgáltak a csirkék növekedési ütemére, szérumból mérhető biokémiai anyagaikra és a vékonybél élettani funkcióira nézve.

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Lesz-e magyar óriásvidra?

Az óriásvidra az összes menyétféle legnagyobbika, már ami a testhosszt illeti: nem ritkák ma sem a 170 centiméteres állatok. Állománya ma már csak töredéke a hajdaninak, mivel régebben a vadászat, míg napjainkban az élőhely­pusztítás tizedeli.

Tűzgyújtás: megéri tájékozódni

A csapadékos időjárás miatt több helyen eltörölték az országban a korábban kihirdetett tűzgyújtási tilalmat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárhol lehet tüzet rakni. A tűzgyújtást országos szabályozás és rendeletek engedik, vagy tiltják, de esetenként az önkormányzat megengedőbb, vagy szigorúbb is lehet ezeknél.

Vendégségben Soholláron

A titokzatos, máig megfejtetlen nevű Sohollár a 75-ös főútvonalon, Bak és Pölöske között félúton található. A Zalaerdő Zrt. vadászháza felé lehajtva már szarvasokkal is találkozhatunk, és ha nyitva marad a kapu, becsalogatja őket a parkba a kíváncsiság. A helyet a vadászok jól ismerik, de a vadászház konyhája és a környékbeli látnivalók már az első alkalommal rabul ejtik a kirándulókat is.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Minden eddiginél nagyobb kártétel az erdőkben

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2019-ben mintegy 31,7 millió köbméter fát kellett kivágni a német erdőkben rovarok okozta kártétel miatt.