Back to top

Miért jön közel a róka?

Az erdők, mezők állatai közül több faj alkalmazkodik az ember teremtette mesterséges környezethez és szívesen fogadja el azt élőhelyként. A vadon élő állat és az ember közvetlen érintkezése azonban gyakran szélsőséges érzelmeket vált ki.

Sokszor örülünk, ha környezetünkben felbukkan a természet egyik bájos képviselője, ugyanakkor kellemetlen a látogató, ha kárt okoz nekünk, vagy valamilyen okból veszélyesnek tartjuk. Mi, emberek persze nagyon különbözünk, ezért ugyanazt az állatot másként ítélhetjük meg.

Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla

A kérdés különösen izgalmas az olyan összefüggő, több tízezer hektáros hegyvidéki erdőterületen, mint a Mátra, ahol több tucat lakóövezet alakult ki az elmúlt évszázadokban. Rendszeresen megkeresnek bennünket mátrai ingatlantulajdonosok, hogy tegyünk valamit az erdő kellemetlenkedő állataival. A gondot nem rendezi, de

az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a lakóövezet köré települt az erdő, hanem az ember vett el mind nagyobb területet az erdei életközösségtől. Ezt minden panasztevővel tudatosítani kell.

Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla
Fotó: Szerencsi Gábor/Dudás Béla
A legtöbben a rókák iránt nyilvánítják ki nemtetszésüket. Aggodalmuk jogos, hiszen a rókák közegészségügyi szempontból veszélyesek. Szerencsére, az emberre is halálos veszettség kockázata a töredékére csökkent a több évtizede végzett immunizálásnak köszönhetően. Ugyanakkor más kórokozókat is átadhatnak, ezért mindenképpen kerülendő velük a fizikai kapcsolat. Ha valaki mégis gyanúsan viselkedő állatot lát, értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a NÉBIH +36 (80) 263 244-es zöldszámát. Egy egyed feltűnő szelídsége hátterében azonban nem biztos, hogy a veszélyes betegség áll.

A faj sok egyede domesztikálódik, azaz feladva ősi félelmét, rendszeresen bejár a lakott területekre. Ott ugyanis sokszor bőséges élelemforrás várja, gondoljunk csak a hanyagul tárolt hulladékra.

Emiatt láthatunk a megszokottól sűrűbben, a nyár második felében a kotorékukat elhagyó és a „világot felfedező” fiatal rókákat, majd télen éhező ravaszdikat, avagy szerelemittasan koslató kanokat.

A veszélyt hordozó vadon élő állatok esetében közös érdekünk, hogy a lehető legjobban visszaszorítsuk a velük való érintkezés lehetőségeit.

Ezért az együttélés fontos szabálya, hogy

lakott környezetünkben tartsunk rendet, ne hanyagoljuk el telkünket, a keletkezett hulladékot pedig zártan tároljuk és szakszerűen kezeljük.

A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashatunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon.

Dudás Béla

Egererdő Zrt.

Fotók: Szerencsi Gábor és a szerző

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.