Back to top

50 éves a Pilisi Parkerdő

Türelem az erdőhöz. Pillanatnyi érdekekért a jövőt ne áldozd fel. Védd, őrizd természeti értékeinket, alázattal szolgáld az erdőket – ezeket a gondolatokat tartják ma is szem előtt a Pilisi Parkerdőnél, melyet dr. Madas László alapított 50 évvel ezelőtt.

Dr. Madas László alapító igazgató
Dr. Madas László alapító igazgató
Az értékteremtő, hagyományőrző, ám az újdonságokra nyitott szakember az erdőgazdaság élén a kezdetektől azért dolgozott, hogy a rábízott erdőt egyszerre alakítsa jövedelmező nyersanyagforrássá, tömegeket vonzó parkká és tájvédelmi körzetté.

A Pilisi Parkerdőt 1969 januárjában a Pilisi Állami Erdőgazdaság és a Visegrádi Vadgazdaság összevonásával hozták létre. Madas László szellemiségét tükrözi, hogy

már az alapító okiratba is belefoglalták a közjóléti szerepvállalást, ez is indokolta a Parkerdő elnevezést.

Hogy mennyire előremutató volt az alapító gondolkodása, jól bizonyítja, hogy 1972-ben a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszuson kihirdették az erdő hármas: gazdálkodási, védelmi és közjóléti funkciójának meghatározását. Az új szemlélet indítványozója pedig nem más volt, mint Madas András, a Parkerdő első igazgatójának a testvére.

Egy év múlva elkezdődött a Pilis Tájfejlesztési Programja, amelyben a Parkerdő 15 kirándulóközpont létesítését tűzte célul, pihenő, letelepedő, tűzrakó helyekkel, játszóterekkel, esőbeállókkal.

Ennek keretében készült el 1974-ben a Visegrádi Kirándulóközpont a Mogyoró-hegyen. Mindezt persze számos infrastrukturális fejlesztés megelőzte, egyebek közt a Fellegvárhoz vezető Panoráma utat is a parkerdő erdőmérnökei tervezték, dolgozói építették. Az erdőgazdaság segített az egykor szebb napokat megélt Lepencei strandfürdő létrehozásában is. A következő évben átadták Visegrádon a csipetnyi Kárpát-medencét megidéző Bertényi Miklós Füvészkertet, az 1981-ben létrejött Pilisi Bioszféra Rezervátum természetvédelmi munkáját pedig még az Unesco is elismerte.

Utólagosan ügyes marketingfogásnak tekinthetjük, hogy az igen sok részt megélt Szomszédok teleregény egyik szereplője az erdőgazdaság főmérnökét alakította. A sorozat nagy ismertséget hozott a vállalatnak, miközben az erdészek szerteágazó munkájára is ráirányította a figyelmet.

Az 1988-ban átadott visegrádi erdészeti erdei iskola pedig nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Európában az első volt.

A Parkerdő területe éppen a közjóléti feladatok okán bővült fokozatosan 65 ezer hektárra, az erdők közel 3 millió embernek nyújtanak jó levegőt, tiszta vizet, kikapcsolódáshoz méltó környezetet.

,,Bármi is történik, a pilisi erdők jövő tavasszal is kizöldülnek!”

(Dr. Madas László)

A Pilisi Parkerdő filozófiája később sem változott, ma is a természetközeli erdőkezelés és az erdők közjóléti funkcióinak biztosítása áll a középpontjában. Az erdészeket joggal nevezhetjük ökoszisztéma-menedzsereknek, hiszen miközben

megélhetést biztosítanak az erdőkből, integrált természetvédelmet valósítanak meg, környezetbarát faanyagot termelnek, kezelik a vadvilágot, és az erdei turizmusra, valamint a társadalmi szerepvállalásra is fókuszálnak.

Az integrált természetvédelem fontos alapelve, hogy az erdőkezelés során a fakészlet ne csökkenjen, a Pilisi Parkerdőnél az évenként kitermelt fa mennyisége soha sem haladja meg az éves folyó növedéket. Erdeik 70 százalékát az idős erdő magjaiból kelt csemeték által újítják meg, már csak azért is a természetességre törekednek, mert a kezelésükben lévő területek 62 százaléka védett, 17 százalék pedig fokozottan védett.

Hűen az alapítóhoz, úttörő szerepet vállalnak a folyamatos erdőborítást adó erdőkezelés bevezetésében, és az örökerdő-gazdálkodásban.

Az idegenhonos fafajokat fokozatosan őshonos fajokkal cserélik le, és arra is ügyelnek, hogy kellő számban maradjon holtfa a területen. Karbantartják az erdei vizes élőhelyeket, és visszaszorítják a betolakodó, agresszíven terjedő fajokat. A természetes folyamatokra alapozott erdőfelújítás és a folyamatos erdőborítás elképzelhetetlen a vadállomány szabályozása nélkül.

Számos természetvédelmi program helyszíne a Pilisi Parkerdő.:

madárodúkat helyeznek ki, védik a denevéreket, a kétéltű fajokat. Élen járnak az őshonos gyümölcsfajták génmegőrzésében, küzdenek az illegális hulladék lerakása ellen.

Ez utóbbira évenként még mindig több mint 100 millió forintot költenek, a környezeti nevelés hatása azonban már tetten érhető.

A Pilisben alapozták meg a magyar természetjáró mozgalmat. Mára 25 millióra bővült az évenkénti látogatói alkalmak száma, a kirándulók több mint 1000 kilométer turista- és sétaútvonalon fedezhetik fel a térséget. A kerékpárosok 350 kilométeren kerekezhetnek, és már a lovasok előtt is megnyitották az erdőket.

Az alapítók szellemiségét követi Zambó Péter korábbi és Reinitz Gábor jelenlegi vezérigazgató
Az alapítók szellemiségét követi Zambó Péter korábbi és Reinitz Gábor jelenlegi vezérigazgató
Az 1970-es évek után a 2000-es évek elején újabb lendületet kaptak a közjóléti fejlesztések. Hat erdei szálláshely újult meg, ezekben összesen közel 300 főt tudnak egy időben elszállásolni. A 9 kilátó némelyikén látogatószámlálót helyeztek el, és az adatok igazolták, hogy megérték a beruházások, például

a kizárólag legalább 2 órás gyaloglással megközelíthető Prédikálószéki-kilátót évenként több mint 40 ezren keresik fel.

A Budakeszi Erdészeti és a Gödöllői Arborétumot is a Pilisi Parkerdő tartja fenn. A nagyívű beruházások mellett a turistaútvonalak, kis hidak, átjárók állapotának megőrzésére is figyelnek, valamint a történelmi és egyházi emlékhelyek megóvását is küldetésének tartja. A környezeti nevelés hagyománya szintén visszanyúlik a kezdetekig. Az első, ma már az alapító nevét viselő erdészeti erdei iskola tevékenységét számos díjjal jutalmazták, de legalább ilyen nagy elismerés, hogy évenként közel 10 ezer gyerek látogatja meg és viszi onnan magával az erdők szeretetét és az erdész szakma hírét.

A Parkerdő másik büszkesége az idén 40. évfordulóját ünneplő Budakeszi Vadaspark. A hazánkban és a Kárpát-medencében őshonos fajokat bemutató kertben évenként 200 ezren fordulnak meg.

A Hármas-határhegyi Erdészeti Erdei Iskola különlegessége, hogy a térséghez kapcsolódó erdei sportokat is kipróbálhatják a résztvevők.

A Pilisi Parkerdőnél közel 300-an dolgoznak azon, hogy a vállalat alapfilozófiáját, küldetését megvalósítsák. A kapcsolódó vállalkozások révén pedig mintegy 1200 családnak nyújt megélhetést a vállalat. Hosszú ideje együtt dolgozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával, emellett támogatják az erdészeti szakképzést, kapcsolatban állnak természetjáró és helyi szervezetekkel, önkormányzatokkal, felelősségteljes gazdálkodó cégekkel.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyon visszaesett a csehországi turizmus a második negyedévben

A csehországi turisztikai szálláshelyeken a második negyedévben 988 ezer vendég szállt meg, ami éves összehasonlításban 82,9 százalékos csökkenés – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal pénteken Prágában.

Tűzgyújtás: megéri tájékozódni

A csapadékos időjárás miatt több helyen eltörölték az országban a korábban kihirdetett tűzgyújtási tilalmat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárhol lehet tüzet rakni. A tűzgyújtást országos szabályozás és rendeletek engedik, vagy tiltják, de esetenként az önkormányzat megengedőbb, vagy szigorúbb is lehet ezeknél.

Vendégségben Soholláron

A titokzatos, máig megfejtetlen nevű Sohollár a 75-ös főútvonalon, Bak és Pölöske között félúton található. A Zalaerdő Zrt. vadászháza felé lehajtva már szarvasokkal is találkozhatunk, és ha nyitva marad a kapu, becsalogatja őket a parkba a kíváncsiság. A helyet a vadászok jól ismerik, de a vadászház konyhája és a környékbeli látnivalók már az első alkalommal rabul ejtik a kirándulókat is.

Minden eddiginél nagyobb kártétel az erdőkben

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2019-ben mintegy 31,7 millió köbméter fát kellett kivágni a német erdőkben rovarok okozta kártétel miatt. 

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Felújította a NYÍRERDŐ a nyíracsádi erdei játszóteret

A lakossági igényeket felismerve a NYÍRERDŐ Zrt. az egyik legelső erdei játszóteret hozta létre Hajdú-Bihar megyében, Nyíracsádon, a parkerdő területén.

Alirét vadászház

A Balaton déli partján, Siófok közelében fekszik a nemrégiben felújított Alirét Vadászház. A dombvidéki erdőktől ölelt völgyben meghúzódó elegáns szálláshelyet a SEFAG Zrt. üzemelteti.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Mit tegyünk vagy ne tegyünk medvetalálkozásokkor?

Országszerte egyre több helyről érkeznek hírek medveészlelésről. Bercel, Petőfibánya, Budapest XII. kerület, lehetne folytatni a sort, legutóbb például erdőjárók ismét medvét láttak a Mátrában. Nos, ahogy a székely mondás tartja: „A medve nem játék” – és tényleg nem az. Éppen ezért a Bükki Nemzeti Park összeállított listát, hogy miként viselkedjünk, ha medvével találkozunk.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.