Back to top

50 éves a Pilisi Parkerdő

Türelem az erdőhöz. Pillanatnyi érdekekért a jövőt ne áldozd fel. Védd, őrizd természeti értékeinket, alázattal szolgáld az erdőket – ezeket a gondolatokat tartják ma is szem előtt a Pilisi Parkerdőnél, melyet dr. Madas László alapított 50 évvel ezelőtt.

Dr. Madas László alapító igazgató
Dr. Madas László alapító igazgató
Az értékteremtő, hagyományőrző, ám az újdonságokra nyitott szakember az erdőgazdaság élén a kezdetektől azért dolgozott, hogy a rábízott erdőt egyszerre alakítsa jövedelmező nyersanyagforrássá, tömegeket vonzó parkká és tájvédelmi körzetté.

A Pilisi Parkerdőt 1969 januárjában a Pilisi Állami Erdőgazdaság és a Visegrádi Vadgazdaság összevonásával hozták létre. Madas László szellemiségét tükrözi, hogy

már az alapító okiratba is belefoglalták a közjóléti szerepvállalást, ez is indokolta a Parkerdő elnevezést.

Hogy mennyire előremutató volt az alapító gondolkodása, jól bizonyítja, hogy 1972-ben a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszuson kihirdették az erdő hármas: gazdálkodási, védelmi és közjóléti funkciójának meghatározását. Az új szemlélet indítványozója pedig nem más volt, mint Madas András, a Parkerdő első igazgatójának a testvére.

Egy év múlva elkezdődött a Pilis Tájfejlesztési Programja, amelyben a Parkerdő 15 kirándulóközpont létesítését tűzte célul, pihenő, letelepedő, tűzrakó helyekkel, játszóterekkel, esőbeállókkal.

Ennek keretében készült el 1974-ben a Visegrádi Kirándulóközpont a Mogyoró-hegyen. Mindezt persze számos infrastrukturális fejlesztés megelőzte, egyebek közt a Fellegvárhoz vezető Panoráma utat is a parkerdő erdőmérnökei tervezték, dolgozói építették. Az erdőgazdaság segített az egykor szebb napokat megélt Lepencei strandfürdő létrehozásában is. A következő évben átadták Visegrádon a csipetnyi Kárpát-medencét megidéző Bertényi Miklós Füvészkertet, az 1981-ben létrejött Pilisi Bioszféra Rezervátum természetvédelmi munkáját pedig még az Unesco is elismerte.

Utólagosan ügyes marketingfogásnak tekinthetjük, hogy az igen sok részt megélt Szomszédok teleregény egyik szereplője az erdőgazdaság főmérnökét alakította. A sorozat nagy ismertséget hozott a vállalatnak, miközben az erdészek szerteágazó munkájára is ráirányította a figyelmet.

Az 1988-ban átadott visegrádi erdészeti erdei iskola pedig nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Európában az első volt.

A Parkerdő területe éppen a közjóléti feladatok okán bővült fokozatosan 65 ezer hektárra, az erdők közel 3 millió embernek nyújtanak jó levegőt, tiszta vizet, kikapcsolódáshoz méltó környezetet.

,,Bármi is történik, a pilisi erdők jövő tavasszal is kizöldülnek!”

(Dr. Madas László)

A Pilisi Parkerdő filozófiája később sem változott, ma is a természetközeli erdőkezelés és az erdők közjóléti funkcióinak biztosítása áll a középpontjában. Az erdészeket joggal nevezhetjük ökoszisztéma-menedzsereknek, hiszen miközben

megélhetést biztosítanak az erdőkből, integrált természetvédelmet valósítanak meg, környezetbarát faanyagot termelnek, kezelik a vadvilágot, és az erdei turizmusra, valamint a társadalmi szerepvállalásra is fókuszálnak.

Az integrált természetvédelem fontos alapelve, hogy az erdőkezelés során a fakészlet ne csökkenjen, a Pilisi Parkerdőnél az évenként kitermelt fa mennyisége soha sem haladja meg az éves folyó növedéket. Erdeik 70 százalékát az idős erdő magjaiból kelt csemeték által újítják meg, már csak azért is a természetességre törekednek, mert a kezelésükben lévő területek 62 százaléka védett, 17 százalék pedig fokozottan védett.

Hűen az alapítóhoz, úttörő szerepet vállalnak a folyamatos erdőborítást adó erdőkezelés bevezetésében, és az örökerdő-gazdálkodásban.

Az idegenhonos fafajokat fokozatosan őshonos fajokkal cserélik le, és arra is ügyelnek, hogy kellő számban maradjon holtfa a területen. Karbantartják az erdei vizes élőhelyeket, és visszaszorítják a betolakodó, agresszíven terjedő fajokat. A természetes folyamatokra alapozott erdőfelújítás és a folyamatos erdőborítás elképzelhetetlen a vadállomány szabályozása nélkül.

Számos természetvédelmi program helyszíne a Pilisi Parkerdő.:

madárodúkat helyeznek ki, védik a denevéreket, a kétéltű fajokat. Élen járnak az őshonos gyümölcsfajták génmegőrzésében, küzdenek az illegális hulladék lerakása ellen.

Ez utóbbira évenként még mindig több mint 100 millió forintot költenek, a környezeti nevelés hatása azonban már tetten érhető.

A Pilisben alapozták meg a magyar természetjáró mozgalmat. Mára 25 millióra bővült az évenkénti látogatói alkalmak száma, a kirándulók több mint 1000 kilométer turista- és sétaútvonalon fedezhetik fel a térséget. A kerékpárosok 350 kilométeren kerekezhetnek, és már a lovasok előtt is megnyitották az erdőket.

Az alapítók szellemiségét követi Zambó Péter korábbi és Reinitz Gábor jelenlegi vezérigazgató
Az alapítók szellemiségét követi Zambó Péter korábbi és Reinitz Gábor jelenlegi vezérigazgató
Az 1970-es évek után a 2000-es évek elején újabb lendületet kaptak a közjóléti fejlesztések. Hat erdei szálláshely újult meg, ezekben összesen közel 300 főt tudnak egy időben elszállásolni. A 9 kilátó némelyikén látogatószámlálót helyeztek el, és az adatok igazolták, hogy megérték a beruházások, például

a kizárólag legalább 2 órás gyaloglással megközelíthető Prédikálószéki-kilátót évenként több mint 40 ezren keresik fel.

A Budakeszi Erdészeti és a Gödöllői Arborétumot is a Pilisi Parkerdő tartja fenn. A nagyívű beruházások mellett a turistaútvonalak, kis hidak, átjárók állapotának megőrzésére is figyelnek, valamint a történelmi és egyházi emlékhelyek megóvását is küldetésének tartja. A környezeti nevelés hagyománya szintén visszanyúlik a kezdetekig. Az első, ma már az alapító nevét viselő erdészeti erdei iskola tevékenységét számos díjjal jutalmazták, de legalább ilyen nagy elismerés, hogy évenként közel 10 ezer gyerek látogatja meg és viszi onnan magával az erdők szeretetét és az erdész szakma hírét.

A Parkerdő másik büszkesége az idén 40. évfordulóját ünneplő Budakeszi Vadaspark. A hazánkban és a Kárpát-medencében őshonos fajokat bemutató kertben évenként 200 ezren fordulnak meg.

A Hármas-határhegyi Erdészeti Erdei Iskola különlegessége, hogy a térséghez kapcsolódó erdei sportokat is kipróbálhatják a résztvevők.

A Pilisi Parkerdőnél közel 300-an dolgoznak azon, hogy a vállalat alapfilozófiáját, küldetését megvalósítsák. A kapcsolódó vállalkozások révén pedig mintegy 1200 családnak nyújt megélhetést a vállalat. Hosszú ideje együtt dolgozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával, emellett támogatják az erdészeti szakképzést, kapcsolatban állnak természetjáró és helyi szervezetekkel, önkormányzatokkal, felelősségteljes gazdálkodó cégekkel.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

Sokféle bajra gyógyír a terápiás kert

Egyre több helyen alakítanak ki terápiás kerteket. Már a 18. században felfedezték, hogy mely betegségekre vannak jótékony hatással ezek a gyógyító helyek.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Különleges téli élmények a Hévízi-csatornán

Javában zajlik Hévízen a vízitúraszezon, melynek a természet értékeit védő szigorú szabályai vannak. Lássuk, mit érdemes tudni azoknak, akik szeretnének vízre szállni.

A Miskolci Törvényszék is segíti az erdősítést

A Miskolci Törvényszék is csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal által indított Zöld Bíróság elnevezésű programhoz.

Tavasszal is folytatódik a zöldítési program

A vártnál nagyobb sikerrel zárult az ÉSZAKERDŐ Zrt. Erdészeti Erdei Iskoláinak éves programjában szereplő iskolazöldítési akció. Kilenc oktatási intézményből csaknem 1700 gyermek volt részese az eseményeknek. A kezdeményezés eredményeképpen az iskolák udvarán vagy azok közvetlen környezetében juhar-, kőris-, tölgy-, hárs- és vadkörtecsemetéket ültettek.

A Mikulás is szeret vonatozni

Hull a pelyhes fehér hó… hangzott a kedves dallam az EGERERDŐ Zrt. Mikulásjáratain. A nagy népszerűségnek örvendő programon közel kétezren vettek részt december 7-én és 8-án, a Felsőtárkányi és a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton, illetve a Mátravasúton.