Back to top

A robotok sem mindenhatók

A növényházi kultúrák termesztőinek mindössze mindössze 11 százalékának üzemében dolgoznak robotok, csaknem 3 százalékkal többen, mint 2018-ban, derül ki az AgriDirect agrármarketing cég mintegy 1400 holland növényházi kertész körében végzett körvélemény-kutatásból. A robottechnika leginkább a feldolgozóipari terményeknél válthatja ki a kézimunkaerőt

A kertészeti termelésben csak bizonyos munkafolyamatos automatizálhatók
A kertészeti termelésben csak bizonyos munkafolyamatos automatizálhatók
Fotó: P.E.
A robotokat használó növényházi kertészetek csaknem negyede permetezésre használja ezeket az eszközöket, valamivel több mint 22 százalékuk ültetésre és dugványozásra, valamint betakarításra alkalmazza a robottechnikát. Az üzemek közel 12 százalékánál működnek csomagolórobotok, 3,7 százalékában pedig árumozgató robotok.

A megkérdezettek 2,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jövőbeni beruházásai során alkalmazni kívánja a robottechnikát.

A fölmérésből kiderül, hogy a növényházi termelők 23 százaléka gyakran szembesül munkaerőhiánnyal. A kérdés viszont az, hogy képes-e helyettesíteni a robottechnika az emberi munkát. Az ABN AMRO gazdasági elemző szervezet tanulmányából kiderül, hogy a gépesítés és az innováció egyre kevesebb munkaerőt igényel. A technika azonban nem minden ágazatban helyettesíti az emberi munkaerőt, így a kertészetben sem, mivel

a virág, a gyümölcs- és a zöldségfélék szedése sokkal nehezebben gépesíthető, mint például a szántóföldi növények betakarítása.

Az ABN AMRO szerint a robotizáció éppen ezért rövid távon nem jelent megoldás a munkaerőhiány pótlására. Bár a kertészeti termesztésben is számos innováció látott napvilágot, például kifejlesztettek olyan robotok, amelyek színérzékelő szenzorok segítségével fölismerik az érett zöldséget vagy gyümölcsöt, ám alkalmazásuk behatárolt és egyelőre nem költséghatékony.

A tanulmány szerint a robottechnika leginkább a feldolgozóipari terményeknél válthatja ki a kézimunkaerőt, de ott is csak hosszú távon.
Forrás: 
hortipoint.nl/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Francia ötletek - mi is használhatjuk

A francia vasúti dolgozók hetekig elhúzódó sztrájkja ellenére sokakat vonz a 34. SIVAL nemzetközi kertészeti kiállítás Angers-ban. A korábbi évekhez képest 4000 négyzetméterrel nagyobb területen mintegy 700 cég vonultatja föl termékeit, szolgáltatásait. Nem meglepően, ezen a kiállításon is az innováció van a középpontban, a kapcsolódó fórumokon pedig központi téma a klímaváltozás.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.

Működik az ötletláda

A jó gyakorlatok megosztása céljából tavaly a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága Fejlődjünk együtt! címmel szervezett szemléletformáló üzemlátogatásokat élelmiszeripari vállalkozások számára. Mindenekelőtt arra irányították rá a figyelmet, hogy hosszú távon azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek alkalmazkodnak a piaci környezethez.

A talpadban az összes göröngy - Az Év Tájépítésze

Az Év Tájépítésze díjat 2019-ben Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár kapta. Az elismerést a szakmai zsűri minden évben az előző öt év alkotásai alapján ítéli oda egy alkotónak vagy alkotóközösségnek. Andor Anikót negyvenéves pályájáról és a szakmáról kérdeztük.