Back to top

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.

Magyar Rovartani Társaság beszámolója szerint a Föld rovarfajainak nagyobb része eleven növényekkel táplálkozik, de igen sok közöttük a ragadozó és az élősködő is. Van azonban egy csoport, amely talán még az előzőekénél is fontosabb, és fajszámuk is jelentős, százezres nagyságrendű. Ők tüntetik el más élőlények elhalt maradványait – a korhadt fát, a lehullott avart, a trágyát és a tetemeket. Ezekből az anyagokból folyamatosan óriási mennyiség keletkezik, ami a lebontó rovarok nélkül – csak a baktériumokra és a gombákra hagyatkozva – szinte élhetetlenné tenné a Földet.

Bár ezek a rovarok sokak figyelmét elkerülik, szépségük és érdekes életmódjuk nem marad el más csoportokétól. Az Idei jelöltek tehát az ezüstös ősrovar, a selymes döglégy és a tavaszi álganéjtúró.

A szavazatokat a Magyar Rovartani Társaság oldalán lehet leadni.

Ezüstös ősrovar (Lepisma saccharina)

Éjjel, amikor a fürdőszobában felkattintjuk a villanyt, ezüstszürke, csepp alakú rovart pillanthatunk meg, amint gyors mozgással menekül a kövezeten. Gyakran a fürdőkád vagy a zuhanytálca ejti csapdába, ilyenkor jobban szemügyre vehetjük ezt a centiméteresnél alig nagyobbra növő, szárnyatlan rovart. Csápjai hosszúak, megnyúlt teste kissé lapított és hátrafelé keskenyedik, a végén pedig három hosszú nyúlványt találunk: a két oldalsó a fartoldalék (cerkusz) a középső pedig a végfonál. Hullámzó mozgása, alakja, valamint pikkelyekkel borított teste némiképp egy apró halra emlékeztet, erről kapta angol nevét is (silverfish).

Egyszerű felépítésű rágó szájszervével elsősorban elhalt szerves törmeléket fogyaszt. Leginkább a szénhidrátokban (cukrokban, keményítőben) gazdag táplálékot szereti.

Fotó: wikipedia.org

Tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis)

Amikor a dombvidékek és az alacsonyabb hegyvidékek ritkás erdeiben kirándulunk, a tavaszi álganéjtúró az egyik leggyakoribb bogár, amellyel találkozhatunk. Ez nem véletlen: a fémesen csillogó bogár nappal mászkál és röpköd, így aztán elég szembetűnő.

De miért álganéjtúró? Azért, mert

az álganéjtúróknál (Geotrupidae), amelyek bár szegről-végről rokonai a valódi ganéjtúróknak (Scarabaeidae), a trágya iránti vonzalom a valódiakétól függetlenül, önállóan alakult ki.

Anatómiailag a legfőbb különbség a két család között az, hogy az álganéjtúróknak egyszerű – mondhatni, primitív – rágóik vannak, amelyek a táplálék darabolására valók. A valódi ganéjtúrók rágója bonyolult szűrőkészülékké alakult, amellyel a trágyából csak a leginkább tápláló folyadékot és mikroszemcséket választják el, így nem foglalkoznak az emésztetlen növénydarabokkal.

Talán többeknek feltűnt, hogy tavaszi álganéjtúrót ott is gyakran találunk, ahol trágya alig van az erdőben. Ennek az az oka, hogy bogarunk egyáltalán nem válogatós. Ha ínycsiklandó trágyakupacot talál, persze nem bír ellenállni neki, de ilyenek híján beéri gombákkal, tetemekkel, sőt akár a bomló, nedves avarral is.

Selymes döglégy (Lucilia sericata)

Mindenki találkozott már legyekkel, és valószínűleg a fémeslegyek (Calliphoridae) családjába tartozó selymes dögléggyel is. A fémesen csillogó, zöld, zömök testű légy félgömb alakú fején szembetűnők a hatalmas, piros színű összetett szemei. A tora és a potroha erősen sörtézett, lábai feketék, tüskések. Lárvái elsősorban holt szerves anyagokban (ürülékben, dögben) fejlődnek. A nőstények ezek felszínére helyezik el petéiket, egyszerre mintegy 100–200 darabot. A peterakást a nőstény élete során többször megismétli. Az imágók általában ürüléken, dögön láthatók, de gyakran virágokat is látogatnak. A hagyma fő beporzója.

A selymes döglégynek a gyógyászatban jelentősége van:

ha nehezen gyógyuló sebekbe (pl. cukorbetegeknél) steril döglégylárvákat teszünk, nagyban elősegíthetjük a sikeres gyógyulást.

A lárvák csak ez elpusztult szövetet fogyasztják, így kitisztítják a sebet, méghozzá precízebben, mint a legjobb nővér.

Fotó: wikipedia.org

Forrás: 
Magyar Rovartani Társaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Bezárt egy házhozszállítást végző pizzériát a Nébih

Egy budapesti, pizzakészítést és házhozszállítást végző egység tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei január közepén. Az intézkedésre a helyszínen tapasztalt, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok, így különösen a csótányok és egér jelenléte miatt került sor.

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Kecskesajt sült dióval, áfonyával

Tusz Emese élete alapjaiban megváltozott, amikor otthagyta tanári állását, és kecskesajtkészítéssel kezdett foglalkozni. Azt mondja, nem bánta meg a döntést, imádja a szabadságot és a kreativitást, amit az új munkája nyújt.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Már dolgoznak a "vegán csirkén"

Az Egyesült Királyság legnagyobb pékséglánca már dolgozik egy csirkehúst helyettesíteni kívánó vegán terméken. A vásárlók imádták a növényi "kolbásszal" töltött péksüteményüket, ezért tovább bővítik az izgalmas ízvilágú vegán menüt.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.