Back to top

"Egészséges energiaosztály”-logó élelmiszerekre

A Nutri-Score néven bevezetett logó olyan, mint a háztartási gépeknél az energiaosztályt jelölő matrica: A-tól E-ig terjed a skála, az A jelenti a legjobb minősítést. Franciaországból indult, Németországban már fontolgatják egy ideje a bevezetését, a holland zöldség-gyümölcs ágazat szereplői ugyanakkor kritizálják.

A Nutri-Score lényege, hogy a tápérték-táblázatoknál egy fokkal érthetőbben, és főként láthatóbban ad iránymutatást a vevőknek egy-egy élelmiszer egészséges voltáról, vagyis elsősorban arról, hogy

ajánlott-e mindennapos fogyasztásra, vagy inkább csak alkalmanként együnk belőle egy keveset.

Kiszámításának sztenderdjét a francia élelmezésügyi minisztérium dolgozta ki, és nagyjából az az alapja, hogy a kontó negatív oldalára kerül a kalória, a cukor, a telített zsírsavak és a nátrium – mindegyik meghatározott pontszámmal –, a pozitív oldalra pedig a rostanyagok, a fehérje, a gyümölcs, a zöldség és a diófélék. Majd a végén egyenleget vonnak, és minél kevesebb pontszáma van a terméknek, annál jobb besorolást kap az A-tól E-ig terjedő skálán.

Bevezetésének célja az volt, hogy az élelmiszer tápértékére elvileg kíváncsi, de a tápértéktáblázatokat értelmezni nem tudó – vagy egyszerűen elolvasni nem tudó, hiszen rendszerint igen kicsi betűkkel írják a csomagolás hátuljára ezt a kötelező adattartalmat – vásárló is hamar képbe kerülhessen. A Nutri-score logót ugyanis

a csomagolás elejére ragasztják, jól látható méretben, és amúgy sem bonyolult az értelmezése.

A Franciaországban már használt rendszert valószínűleg Németországban is átveszik, legalábbis a test.de beszámolója szerint Julia Klöckner agrárminiszter erősen támogatja a témát, és reprezentatív felmérést kezdeményezett, hogy kiderüljön, négy hasonló célú modellből a lakosság melyiket tartaná a legcélszerűbbnek. Így esett a választás a Nutri-score-ra. A test.de szerint 2020-tól már indulhat is a rendszer.

Ugyanakkor a fruchthandel.de portál arról számolt be, hogy a holland zöldség-gyümölcs termesztők szövetsége, a Fresh Produce Center a minap kritikáját fogalmazta meg a rendszerrel szemben. Álláspontjuk szerint ugyanis a Nutri-score

túlbonyolítja a helyzetet, és eltereli a szót a fő problémáról,

vagyis arról, hogy a zöldség-gyümölcs fogyasztást kellene növelni. Egy holland felnőtt átlagban 131 gramm zöldséget és 114 gramm gyümölcsöt eszik meg naponta az ajánlott 250, illetve 200 gramm helyett – hívják fel a figyelmet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.