Back to top

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

Farkasné Kapai Mónika: a Gyümölcsműhely termékei egyre népszerűbbek
Farkasné Kapai Mónika: a Gyümölcsműhely termékei egyre népszerűbbek
Fotó: Bella Huba
Korabeli konyhaszekrényekben, úgynevezett kredencekben sorakoznak a lekvárok és a szörpök a Gyümölcsműhelyben. Feldolgoznivaló akad bőven, hiszen a családi birtokokon és a közeli erdőkben rengeteg kiválóan használható, természetes, jó minőségű alapanyag terem.

– Régi álmom volt ez, és végül megvalósult, amit oly sokszor elképzeltem – fogalmazott Farkasné Kapai Mónika. – Bakonyi lány vagyok. Egyszerű paraszti családban nőttem fel, amely veteményeskertet művelt és állatokat tartott. A testvéreimmel együtt kivettük a részünket a napi munkából, így természetesen megismerkedtem a lekvárok és szörpök készítésével is. Ez is jellemző volt a családra, hiszen

a gyümölcsök nem veszhettek kárba, az utolsó darabig hasznosítottuk őket,

sőt gyűjtöttünk vadon termett gyümölcsöket is. Úgy gondolom, mindez egyszerűen belénk ívódott. Számomra nem is volt kérdés, hogy ezeket a munkákat felnőttként is végzem majd. Amikor a férjem révén Döbröcére kerültem, gyorsan kiderült, hogy ennek a helynek is jók az adottságai, és vannak gyümölcsök, nem is kis mennyiségben, emellett számos különlegesség is található köztük. Volt egy másik oka is, hogy belevágtunk a feldolgozásba:

van egy kétéves kisfiam, és amikor az anyatejen kívül már mást is ehetett, elkezdtünk keresgélni a boltokban. Úgy találtuk, nagyon kevés olyan termék van, amit szívesen adnánk a gyermekünknek.

Ez megerősített bennünket abban, hogy belevágunk a gyümölcsfeldolgozásba. Ezekből az indíttatásokból valósítottam meg az álmomat.

Farkasné Kapai Mónika elmondta, hogy a gyümölcsfeldolgozó vállalkozás beindítása egyszerűnek tűnt – de nem így lett. Ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelően alakítsák ki a helyiségeket és szerezzék be a szükséges berendezéseket, eszközöket, idő kellett, és persze anyagi forrás.

– Családi támogatással sikerült beindítani a Gyümölcsműhelyt. Felújítottunk egy régi épületet, berendeztük, mindent megvásároltunk, ami a tevékenységhez kell. Aztán beindult a tényleges munka, amihez a saját stílusunkat is ki kellett alakítanunk. Egyébként a „műhelyt” a mai napig folyamatosan építgetjük, alakítgatjuk. A termékskálánk – területeink és az erdők gyümölcskínálatának köszönhetően – töretlenül bővül. Eper, málna, ribizli, alma, körte, sárgabarack, szilva, cseresznye, meggy, szeder, csipkebogyó és szőlő mellett vannak még gyógynövények, például bodza, hárs, levendula, citromfű és menta. Összesen tízféle lekvárunk és hétféle szörpünk van. Szeretnénk zöldségkrémeket is készíteni, ehhez azonban az kell, hogy kertet építsünk, és saját termésből készíthessük termékeinket.

A Gyümölcsműhely egyedi címkéje
A Gyümölcsműhely egyedi címkéje
Fotó: Bella Huba

Azt gondolnánk, hogy egy hagyományokra épülő gyümölcsfeldolgozóban réges-régi, nagyanyáink idejéből származó receptek alapján készülnek a lekvárok és a szörpök. Nos, némi egyezés velük természetesen előfordul, de a család saját receptúrákat dolgozott ki.

– Ismerem a régi recepteket, hiszen, mint mondtam, annak idején a családdal együtt készítettem lekvárokat, szörpöket. Böngésszük az internetet is, hogy tisztában legyünk a lehetőségekkel. Ennek ellenére elmondhatom: saját recepteket használunk. Annyiban különbözik a régiektől, hogy messze nem használunk annyi cukrot, mint nagyanyáink. Természetesen nem kerülnek adalékanyagok sem a termékeinkbe, amelyeket, berendezéseinknek köszönhetően, pasztőrözünk.

Lekvárjaink gyümölcstartalma minimum 83 százalék, mert némelyiket zselésíteni kell, de több olyan is van, amelyiket nem, így még 100 százalékos gyümölcstartalmú lekvárunk is van.

Egyébként ezen a területen szeretnénk továbblépni, cukormentes termékeket is tervezünk készíteni. Úgy látjuk ugyanis, hogy nagy igény van rá. Amúgy szerintem manapság két irány van a lekvárok és szörpök tekintetében. Az egyiket azok követik, akik a hagyományos, valóban nagymamás ízeket keresik, és tulajdonképpen nem nagyon érdekli őket, hogy az adott termékben mennyi cukor van, vagy hogy tartalmaznak-e bármilyen adalékanyagot. Ők tényleg kizárólag az ízre „mennek”. A másik vonal az egészségtudatos embereké, azoké, akik nemcsak kóstolnak, hanem alaposan kifaggatják a termék készítőjét és megnézik az összetevőket. És persze csak azt a terméket veszik meg, amelyik maximálisan megfelel az elvárásaiknak, igényeiknek. Utóbbiak egyre többen vannak, sokan szeretnének természetes ételeket-italokat vásárolni, fogyasztani. Persze az az igazi, amikor a kettő találkozik, vagyis a lekvár vagy a szörpök íze kiváló, és az összetevők sem kifogásolhatók.

Bőséges a kínálat
Bőséges a kínálat
Fotó: Bella Huba

Annyi bizonyos, hogy a Gyümölcsműhely készítményei – annak ellenére, hogy nem túl régi a vállalkozás – egyre népszerűbbek, keresettebbek. Az ismertség javítása azonban nem kis munkával jár.

A munkát, vagyis a feldolgozást, illetve a marketinget és az árusítást nagyon nehéz összeegyeztetni. Amióta működünk, eljárunk rendezvényekre, fesztiválokra, hiszen az az igazi, amikor az érdeklődők megnézhetik, megkóstolhatják a termékeinket. Viszont, ha ezekkel a programokkal elmegy az időnk, akkor nem tudunk dolgozni. Márpedig a lekvárokkal és a szörpökkel rengeteg a munka, ráadásul nem lehet őket csak úgy otthagyni készítés közben. Szerencsére már vannak olyan kapcsolataink – Keszthelyen és Alsópáhokon –, ahol a helyi termékboltban árulják készítményeinket. Így nekünk is sokkal könnyebb. A marketinggel kapcsolatosan egyébként vannak további terveink.

Ha minden az elképzeléseink szerint alakul, akkor tavasztól tagjai leszünk a térségben működő Nyitott Porták Egyesületnek, ami nagy segítség lesz a számunkra. Ez a szervezet összefogja, segíti, és különböző programokon mutatja be a régió termelőit.

Ehhez a munkához mi is hozzá tudjuk adni a magunk értékeit. Azt tervezzük, hogy az érdeklődőknek megmutatjuk a tevékenységünket, például szeretnénk elvinni őket túrázni a környéken, hogy megmutassuk, mit és mikor kell szedni az erdőben, vagy azt is, hogy a gyümölcsök feldolgozása milyen munkával jár. A honlapunkon szintén bemutatjuk a termékeinket. Annak külön örülünk, hogy Döbröcén is – ami tényleg nagyon pici falu, és az itt lakók közül sokan maguk is tesznek el lekvárt és szörpöt – kelendők a Gyümölcsműhely termékei – tette hozzá Farkasné Kapai Mónika.

Fotó: facebook

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

Mit tegyünk vagy ne tegyünk medvetalálkozásokkor?

Országszerte egyre több helyről érkeznek hírek medveészlelésről. Bercel, Petőfibánya, Budapest XII. kerület, lehetne folytatni a sort, legutóbb például erdőjárók ismét medvét láttak a Mátrában. Nos, ahogy a székely mondás tartja: „A medve nem játék” – és tényleg nem az. Éppen ezért a Bükki Nemzeti Park összeállított listát, hogy miként viselkedjünk, ha medvével találkozunk.

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.