Back to top

Alapvető táplálékunk, mégsem ismerjük

Milyen burgonyafajták vannak? Mire használjuk őket? Hogyan válogassunk belőlük? Változnak a fogyasztói, felhasználói igények, és kismértékben már elindult az ezekre fókuszáló termelésre való átállás a hazai burgonyaszektorban.

Egyre kevesebben termelnek zöldségeket, egyre kevésbé ismerjük a burgonyafajtákat. Naponta fogyasztjuk, mégsem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen fajtái vannak és milyen ételnek elkészítve érdemes leginkább fogyasztani – ezen próbál változtatni a Nébih, amely a napokban konferenciát rendezett a zöldségféléről.

A legfőbb üzenet az volt, hogy meg kell kóstolni, ki kell próbálni a burgonyákat.

Ne az legyen az elsődleges szempont, hogy a legolcsóbbat megvesszük, mert nem minden burgonyából lehet bármilyen ételt elkészíteni

– mondta az InfoRádiónak Balogh Stefánia, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal burgonya-termékfelelőse.

Az A típusú burgonyából, amelyik kifejezetten salátának való, mert nem szétesős fajta, soha nem lehet jó krumplipürét elkészíteni. Püréhez B vagy C típusú burgonya kell. Balogh Stefánia ezért arra biztat mindenkit, hogy fedezze fel a különféle burgonyatípusokat, és készítse el magának a megfelelő ételeket.

Ehhez egyébként a kereskedőknek is segíteniük kell, 2016 szeptembere óta kötelező kiírni a kereskedelmi láncokban, piacokon, hogy milyen típusú burgonya van a pulton, valamint a nevét is. Ezt szeretnék elérni a kiskereskedőknél is, ezt a jövőben egyre gyakrabban ellenőrzi majd a hivatal.

Az asztal mondja meg a termőföldnek, hogy mit teremjen

Arra a kérdésre, hogy vajon a termesztők tudnak-e alkalmazkodni a változó piaci igényekhez, a szakember azt mondta, hogy idővel leszűkülnek majd a kínálat azokra a fajtákra, amelyeket a vevők keresnek. Pillanatnyilag mindegy a termelőnek, hogy milyen fajtát termeszt, mert bármit el tud adni, a Nébih szerint azonban minőségvezérelt termesztésre kell átállni.

Magyarországon jelenleg mintegy 7700 hektáron termelnek burgonyát, ez valamivel kisebb terület a tavalyinál, de a termés mennyisége nőtt az elmúlt évhez képest.
Forrás: 
Inforádió

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.