Back to top

Gesztenye: jobban alkalmazkodó fákra lenne szükség

A gesztenye főként a karácsonyi ünnepi időszak közeledtével kerül előtérbe: a vásárok kedvenc csemegéje a sült gesztenye. A hazai szelídgesztenye-termőterület az utóbbi két évben stabilizálódott, az éves termésmennyiség közel 500 tonna.

Sajnos a fákat gyakran kártevők tizedelik. A hosszú távú, kiegyensúlyozott termesztés érdekében a betegségek iránt jobban ellenálló fák nemesítésére és termesztésbe vonására lenne szükség.

A sült szelídgesztenye vagy éppen a belőle készült gesztenyemassza az őszi-téli, illetve a karácsonyi ünnepi időszak egyik kedvelt csemegéje. A gesztenye az 1600-as évekig kizárólag a szelídgesztenyét jelentette, a vadgesztenye ugyanis csak ezután került Magyarországra.

A hazai szelídgesztenye-termőterület nagysága – a SAPS adatok alapján – 2017-ben 210 hektár volt, ez 2018-ra már 215,5 hektárra emelkedett és 2019-ben is megállt ezen a szinten.

A legnagyobb termőterületek Nyugat- és Dél-Dunántúlon lelhetőek fel. Vas megye fajtája a Kőszegszerdahelyi 29; Somogy, Zala, Baranya megyék fajtái az Iharosberényi 2, 29; a Dunakanyar és az Északi-középhegység fajtái a Nagymarosi 22, 37, 38.

A szelídgesztenye meleg, kiegyenlített hőmérsékletű, csapadékos területen, mély termőrétegű, savas talajba ültetve terem. Optimális számára az évi +10 °C középhőmérséklet. A téli hideget viszonylag jól bírja, -20 °C esetén sem szenved fagykárt. A tavaszi fagyok sem igazán károsítják. Vízigényes növény, az évi 800 mm csapadékmennyiség kedvező számára.

Az utóbbi években Magyarországon az országos éves termésmennyiség 239 és 511 tonna között alakult, ennek nagy részét főként a ligetes szórványgesztenyések és vadállományok adják.

Az alacsonynak mondható mennyiség főként a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be, de egy adott évet befolyásol az időjárás hektikussága, valamint a kártevők jelenlétének mértéke is.

Gesztenyefás legelő Ágfalván, ahol a ritkább térállású fák termése a fontosabb
A fákat leginkább a szelídgesztenye kéregrák (Cryphonectria parasitica) tizedeli, de a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus) is komoly károkat okoz. Többféle védekezési megoldás áll a termesztők előtt. Például a kéregrák-ellenálló fajták nemesítése, valamint a tünetek ismeretében rendszeres ellenőrzés és mechanikai védekezés a beteg törzsek, ágrészek levágásával, illetve a vágási felület lekenésével. Kiskertekben kismértékű károsítás esetén antagonista mikroorganizmusok alkalmazása vezethet eredményre: a komposzt, a különböző magas humusztartalmú, szerves anyagban gazdag talajok vagy érett istállótrágya sebfelületre juttatása, amelyek elpusztítják, kiszorítják a kéregrákot okozó gombát. A szelídgesztenye gubacsdarázs elleni megoldás a természetes ellenségének számító Torymus sinensis fürkészdarázsfaj alkalmazása. További kártevők, amik problémát okozhatnak a szelídgesztenyénél a gesztenyeormányos (Curculio elephas), a gesztenyemoly (Cydia splendana), a gesztenye-levéltetű (Myzocallis castanicola) és a tölgyaknázó moly (Tischeria ekebladella).

Az Európai Unióban a legnagyobb szelídgesztenye-állomány Olaszországban található, továbbá Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is termesztik még nagyüzemi szinten.

A 2017-es adatok alapján Olaszország a legnagyobb uniós termelő 52 ezer tonnával, megelőzve Görögországot (36 ezer tonna) és Portugáliát (30 ezer tonna). Világviszonylatban – szintén 2017-es adatokat tekintve – Kína áll az első helyen (1,9 millió tonna), Bolívia (85 ezer tonna) és Törökország (62 ezer tonna) előtt; ebben a rangsorban Magyarország a 17. helyen (511 tonna) állt; nálunk marginálisnak számít a gesztenyetermesztés.

A friss szelídgesztenye általában októbertől márciusig kapható a boltokban és a piacokon, illetve a gesztenyemassza egész évben megtalálható az üzletek fagyasztó pultjaiban. Kedvező időjárás, minimális kártevő és kórokozó kártétel esetén is alacsony az éves termésmennyiség, így nem fedezi a feldolgozóipar és a fogyasztás magas igényeit, ezért behozatalra szorulunk, főleg Olaszországból.

A termesztés hosszú távú hatékonyságának érdekében szükséges az adott termőhely változó ökológiai tényezőihez minél jobban alkalmazkodó, illetve a különböző betegségekkel, kártevőkkel – kiemelten a szelídgesztenye kéregrákot okozó gombával – szemben ellenálló fák nemesítése, illetve termesztésbe vonása. Ez megfelelő minőségű és mennyiségű termést, évről-évre megbízható terméshozamot eredményezhet, mindennek következményeként nagyobb arányban lennének kielégíthetők a frisspiaci és feldolgozóipari igények.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

KSH: a sertés- és a gyümölcsárak felpörgették a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését

Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.