Back to top

Köszönjük meg nekik: 2973 nap alatt 4644 magot gyűjtöttek be a tudósok

Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Négy kontinens 25 országának több mint száz tudósa 28 globálisan fontos haszonnövény 371 vadon élő rokonának 4644 magmintáját gyűjtötte be gyalogosan, gépkocsival, csónakon, lovon, sőt elefánton utazva a világ legtávolabbi pontjain – írja a hvg.hu az MTI-re hivatkozva.

"Nem egy parki sétáról beszélünk. Ezek az utazások gyakran veszélyesek és fizikálisan embert próbálók voltak hőségben, porban, vadállatok jelentette veszélyek közepette"

– mondta Hannes Dempewolf, a Crop Tust nevű globális kezdeményezés vezetője, hozzátéve, hogy a magvakat gyűjtők által a terepről hozott történetek gyakran emlékeztetnek az Indiana Jones-filmek jeleneteire.

A Crop Trust a Brit Királyi Botanikus Kertekkel és a Kew Gardensben lévő Millenniumi Magbankkal (MSB), valamint norvég támogatással folytatja a maggyűjtést, amely a legambiciózusabb globális erőfeszítés arra, hogy megőrizzék a haszonnövények vadon élő rokonainak a magjait. A vadon élő növények ugyanis fejlődésük során képesek voltak zord körülményeket is túlélni, köztük a csapadékhiányt, az áradásokat, szélsőséges hőmérsékleteket és a rossz minőségű talajt, és így kiaknázatlan források lehetnek a klímaváltozásnak ellenálló növények termesztéséhez.

A növényeket veszélyezteti a mérték nélküli erdőirtás, a városok növekedése, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok, és sokszínűségük elvesztése veszélyeztetheti a globális élelmiszerbiztonságot.

"A banán jó példája a veszélyeztetett növényeknek, mivel egyre gyakrabban támadja meg betegség" – mondta Chris Cockel projektmenedzser, felidézve, hogy a második világháború utáni időszakban majdnem kihalt a növény egy betegség miatt, amely most újra felütötte a fejét. A szakember szerint fontos, hogy az összegyűjtött magokat felhasználjuk, hogy visszahozzuk az elveszett genetikai jellegzetességeket, amelyek segítenek abban, hogy a banán ellenállóbb legyen különösen ezen betegséggel szemben.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt sült dióval, áfonyával

Tusz Emese élete alapjaiban megváltozott, amikor otthagyta tanári állását, és kecskesajtkészítéssel kezdett foglalkozni. Azt mondja, nem bánta meg a döntést, imádja a szabadságot és a kreativitást, amit az új munkája nyújt.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Már dolgoznak a "vegán csirkén"

Az Egyesült Királyság legnagyobb pékséglánca már dolgozik egy csirkehúst helyettesíteni kívánó vegán terméken. A vásárlók imádták a növényi "kolbásszal" töltött péksüteményüket, ezért tovább bővítik az izgalmas ízvilágú vegán menüt.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).