Back to top

A növények is panaszkodnak, ha szomjasak

A paradicsomot és a dohányt vették vizsgálat alá tudósok, hogy kiderítsék, hogyan kommunikálnak a növények. Az eredmény új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban.

Távolról tudtak felvételeket készíteni a tel-avivi egyetem kutatói arról, hogy a paradicsom- és dohánybokrok az ultrahang tartományban jelzést adnak, ha nincs vizük, vagy ha a szárukat sérülés éri. Korábban az ilyen típusú kutatások során eszközöket csatlakoztattak a növényekhez, hogy rögzítsék a növényi szállítószövetekben képződő rezgéseket, amelyeket a víz szállítására használnak.

Az Itzhak Khait által vezetett kutatócsoport most a növényektől 10 centiméterre elhelyezett ultrahang érzékelő mikrofonokkal vette fel a jeleket a 20 és 100 kilohertz közötti tartományban.

A kutatók szerint a rovarok és még néhány emlős is hallja ezeket a hangokat,

és akár 5 méter távolságból is reagálhatnak rájuk. Például a lepkék nem raknak petéket olyan növényekre, amelyek vízhiányban szenvednek. Feltételezik, hogy a növények talán még azt is hallják, hogy más növények hasonló gondokkal küzdenek, és erre reagálnak.

A vízhiányban szenvedő paradicsom óránként átlagosan 35 hangot adott, míg a dohány 11-et. A szárak sérülésének hatására a paradicsom a következő órában átlagosan 25 hangot hallatott, a dohány pedig 15-öt. A stresszmentes növények csak több mint egy óra után szólalnak meg.

A rögzített hangok alapján meg lehet különböztetni a stressz típusát is.

A kutatók műszeres érzékenységi modellt alakítottak ki, hogy megkülönböztessék a növényi hangokat a szél, az eső és az egyéb hanghatásoktól, az intenzitás és a gyakoriság alapján. A legtöbb esetben helyesen azonosították, hogy a stresszt szárazság vagy sérülés okozta-e.

Bár Khait és kollégái elsősorban a paradicsomot és a dohányt tanulmányozták, úgy vélik, hogy más növények is adhatnak hangot stressz esetén. A következő vizsgálatok tárgya a kaktusz és a rózsaszín jázmin lesz.

A kutatók szerint ezek a felfedezések megváltoztathatják a növényvilágról való gondolkodásmódunkat. Véleményük szerint a növényi hangok érzékelése új lehetőségeket nyithat meg a precíziós gazdálkodásban, lehetővé téve a vízhiányban szenvedő növényekre történő összpontosítást.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

A frissesség titka

A kaliforniai paprika tengeri szállítása eddig problémásnak számított, egyrészt a frissesség megtartása, másrészt a könnyen terjedő gombabetegségek kockázata miatt. Hogyan lehetséges mégis, hogy az Izraelből induló kaliforniaipaprika-szállítmány 14 napos út után tökéletes minőségben érkezik meg Oroszországba?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.

Sör készül a reptéri melléktermékből

Rengeteg vizet gyűjtenek össze a repülőtereken a légkondicionáló berendezésekből. Az amerikai San Diegoban úgy döntöttek, sört készítenek belőle.