0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Magashegyi szakoktatás

A mátrafüredi AM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma vadregényes környezetben fekszik, ahol őzek és mókusok járnak, és harapni lehet a friss levegőt. Gondozott sportlétesítményei, szabadidőparkja tökéletes feltételeket teremt a diákok számára, munkára és kikapcsolódásra egyaránt.

Az iskolakertben látható 10 köztéri, zsűrizett képzőművészeti alkotás a nyaranta megszervezett művésztáborok fafaragóinak ajándéka. Az intézmény mögötti hegyoldalon ökumenikus erdei istentiszteleti hely áll, amelyet az ország világi iskolái között egyedülálló módon három egyház püspöke szentelt fel. Az oltár „M” betűt formázó térplasztika (Magyarország, Mátra, Mária), tetején a Szentkorona másolatával.

Egy hivatást, szakmát tanítani a maga szellemiségével, hagyományaival, eszközrendszerével csak elkötelezetten lehet. Idő kell ahhoz, hogy mindezek egy intézmény sajátjává váljanak, és azokat magáénak érezze a testület.

„Meggyőződésünk, hogy csak hagyománytisztelő, az erdő- és vadgazdaságokkal tartalmas és hosszú múltra visszatekintő kapcsolatokkal rendelkező iskolában lehet megfelelő szakmai munkát végezni, a hivatásunkat jellemző szellemiséget a jövő szakembereinek eredményesen átadni”

– hangsúlyozta Pataki Tamás szakmai igazgatóhelyettes. Az AM ASZK Mátra tagintézménye egy ilyen iskola, ami kiváló alapot szolgáltat a továbbfejlődéshez. Az iskola 1990-ben vette fel Vadas Jenő nevét, aki az erdészeti kísérletügy első számú letéteményese, a selmecbányai Erdészeti Akadémia egyik kiemelkedő tanára és az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetségének elnöke volt. A gyöngyösi Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola, valamint a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium összevonásával 2005-ben az ország egyik legnagyobb tisztaprofilú agráriskolája jött létre. Hagyományos oktatási intézmény, fél évszázados múlttal, amely erdészeti és vadgazdálkodási, valamint mezőgazdasági ágazati képzést nyújt. Évente 400-450 erdésztechnikus, vadgazdálkodási technikus, erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági technikus tanul a falai között.

Az észak-magyarországi és észak-alföldi régió meghatározó szak- és felnőttképző intézményének jók az infrastrukturális és természeti adottságai az erdészeti és vadgazdálkodási középfokú szakképzéshez. Tanügyi épületei, műhelyei, kollégiuma, sportlétesítményei az erdővel közvetlenül határos, 10 hektáros parkosított területen helyezkednek el. Tangazdaságához szántó, szőlő, major, valamint erdőterület is tartozik.

A tanulók döntő többsége olyan családból érkezik, ahol a szülők, a nagyszülők kötődnek a szakmához, ugyanakkor azok is szívesen választják a pályát, akik szeretik a természetet, az átlag fiataloknál környezettudatosabbak.

A szülőket megkérdezve kiderült, hogy szájhagyomány útján is terjed az iskola jó híre.   Mátrafüredre 12-14 megyéből érkeznek diákok, ám nem csak itthonról, hanem határon túli magyarlakta területekről is. Lányok is jelentkeznek, és bár számuk évfolyamonként csak 2-3, nekik is helyük van a szakmában. A végzett technikusok elsősorban középvezetők lesznek, akik együttműködnek a munkahelyi vezetőkkel, közreműködnek szakmai feladatok végrehajtásában, vállalkozók, beosztottak munkájának szervezésében, irányításában. Ezért az erdő- és vadgazdálkodás ökológiai alapjain túl nem árt, ha megismerkednek a motorfűrésszel, a lőfegyverrel, sőt manapság már a folyamatgépesítést képviselő többcélú fakitermelő gépekkel, valamint az informatikára épülő erdőgazdasági nyilvántartási és ügyviteli szoftverekkel is.

Ezen túlmenően lehetőséget adnak az alapfokú növényvédelmi tanfolyam elvégzésére, vadász-, valamint rendészeti vizsga letételére, a végzettek szakképesítés birtokában több géptípusra gépkezelői jogosítványt szereznek.

Mindezek olyan hívószavak, amelyek felkeltik a fiatalok érdeklődését.

Nemcsak a tanulásról szól az iskolai élet, hanem diákhagyományokban is bővelkednek. „Az évet gólyatáborral indítjuk, ahol a leendő tanulókkal megismertetjük az iskola életét, hagyományainkat, a felsősök szárnyaik alá veszik az újoncokat” – magyarázta az igazgatóhelyettes. A selmeci hagyományok olyan továbbélése ez, amely nem mentesül a diákcsínyektől sem.

„Jólnevelt tanulókkal büszkélkedhetünk, ahol nem a felnőttek köszönnek előre, és a Jó szerencsét! köszöntés visszhangzik a folyosón”

– tette hozzá Karnis Pálné igazgató. Október közepén a Vadas nap tartja izgalomban a tanulókat. Egész héten szakmai versenyek zajlanak, és akkor kerül sor a kilencedikesek fogadalomtételére. „Ápolom, fejlesztem iskolai, szakmai és diákhagyományainkat” – ezekkel a szavakkal tesznek fogadalmat az első évfolyamosok, és válnak a közösség „igazi” tagjaivá. Megkoszorúzzák az egykori névadók, Vadas Jenő és Almásy Pál mellszobrát. Neves szakemberek tartanak előadásokat, de jó alkalom ez arra is, hogy meghívják támogatóikat, öregdiákjaikat, akikkel a tanulók találkozhatnak.

Nemzetközi kapcsolatok

A leskói iskolába minden évben ellátogatnak tanulóik, ahol szakmai gyakorlaton vesznek részt. Meghívásos nemzetközi versenyt is szerveznek a délkelet-lengyel kisvárosban, melyre Ausztriából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról érkeznek diákok. Mindezt érdekessé teszi, hogy Lengyelország ezen területén más jellegű erdőállományokkal rendelkeznek, mint a Mátrában. Emellett az is különleges, hogy a lengyel állami erdőgazdaság közreműködik az iskola fenntartói feladatainak ellátásában, és felügyeli az oktatói munkát. Kézdivásárhellyel most építik a cserekapcsolatot, de Szlovákiában is voltak gyakorlaton. Részt vesznek nemzetközi projektekben, így jutottak el korábban cseregyakorlat útján Svédországba is.

Kedves ünnepség a szakmai ballagás is, amikor a viharvert nagy-halmaji öregtölgyhöz mennek a végzősök elbúcsúzni, majd az iskola parkjában emléktáblát helyeznek el. Az öltözködés, az egyenruha az iskolához való tartozást mutatja. A diákok egyenruhában érettségiznek és jelennek meg a technikusi vizsgán. Az alsóbb évesek felnéznek idősebb társaikra. „Azt valljuk, hogy nemcsak tudást kell átadni a diákoknak, hanem azt a szemléletmódot, világlátást is, ami ehhez a szakmához hozzátartozik.

Az erdész, a vadász, de a mezőgazdász is fegyelmezettséget követelő szakma, veszélyes eszközökkel, veszélyes közegben dolgoznak, komolyan kell venni a feladatokat”

– jegyezte meg az igazgató.

A kollégiumi élet ugyancsak összekovácsolja a tanulókat. Az elmúlt évben elnyerték a tehetséggondozó szakkollégiumi címet. Ennek égisze alatt több programot indítanak, amelyek a tanulók környezeti nevelését szolgálják, segítik őket a tanulásban, ismeretszerzésben. A szabadidős programok egy részét úgy állítják össze, hogy az támogassa a délelőtti oktatást.

Az iskola a kezdetek óta szorosan együttműködik a környék agrárvállalkozásaival, erdő- és vadgazdálkodóival. Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészetében, illetve az iskola tanerdejében végzik a gyakorlatokat, de a Nyíredő Zrt., és az Északerdő Zrt. is jelezte, hogy szívesen látják tanulóikat.

A mostani erdőgazdasági vezetők közül sokan Mátrafüreden végeztek. Elégedettek az oktatási munkával, ezért is várják a diákokat. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken a négy hagyományos iskola osztozik a dobogós helyeken, ami jelzi az intézmények falain belül zajló oktatás minőségét.

Forrás: A Mi Erdőnk