Back to top

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Az afrikai sertéspestis jelenlegi helyzetét, és a tennivalókat foglalta össze Zygmunt Pejsak professzor, a lengyel Nemzeti Állategészségügyi Kutatóintézet sertésbetegségek osztályának vezetője, aki nem ismeretlen a magyar szakemberek előtt, hiszen 2018-ban a lengyel kormány megbízottjaként az ASP témakörében tartott előadást a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen.

Véleménye szerint

bizonyossággal állítható, hogy a fertőzés nem a vaddisznók által került az ország nyugati részébe, a vírus közvetítője az ember lehetett.  

Néhány héten belül a fertőzés három vajdaságban fordult elő, egymástól sok kilométernyi távolságra. Ismerve a vírus jelenlegi terjedési sebességét - ami havonta körülbelül 2 kilométer-, elmondható, hogy a nyugati régióban az afrikai sertéspestis már régóta jelen van, de erről nem tudtunk. Erre egy közúti baleset világított rá. Ha a vaddisznót nem ütik el az úton, akkor lehet, hogy a mai napig nem tudjuk, hogy az ASP-vel foglalkoznunk kell ebben a térségben, és a betegség akadálytalanul terjedhet a vaddisznó populációban – mondja Pejsak professzor.

A szakember szerint ez a helyzet egyértelművé teszi, hogy hatalmas probléma az elhullott vaddisznók maradványainak hatékony, intenzív kutatása és vizsgálata a betegségektől mentes régiókban. Ami a legfontosabb, az elhullott vaddisznókat a lehető leghamarabb el kell távolítani a környezetből. Ahol az ASP előfordul, az elhullott vaddisznók több, mint 70%-a fertőzött volt.

- Az ország fertőzöttségi helyzetének felmérésekor nem csináltunk egy nagyon fontos dolgot - nem kerestük kellő intenzitással az elhullott vaddisznókat az elméletileg betegségtől mentes területeken. Az ilyen tevékenységeket átfogóan kell elvégezni az egész országban, mert akkor van arra esély, hogy megragadjuk azt a pillanatot, amikor az első beteg (elhullott) vad megjelenik az adott régióban. Ezután hatékonyan megvalósíthatjuk a térbeli elszigetelés módszerét, amelyet például a Cseh Köztársaságban vagy Belgiumban is alkalmaznak.

Az elhullott vaddisznók aktív keresése nélkül elveszítünk egy nagyon értékes eszközt az ASP előfordulásának ellenőrzésére

- anélkül, hogy ismernénk a fertőzöttség mértékét, nem tudjuk, melyik területet kell bekeríteni, és így a vírus kimutatása után hozott intézkedések nem lehetnek teljes mértékben hatékonyak, állítja a professzor.

A sertéspestis fenyegetettség csökkentése érdekében ki kell építeni az elhullott vaddisznók keresésének, eltávolításának és vizsgálatának hatékony rendszerét, nem lehet pusztán a véletlenre számítani. Ösztönözni kell az embereket, hogy jelentsék a hatóságoknál az elhullott vaddisznókat.

Amikor az ASP megjelent Nyugat-Lengyelországban, Németország azonnal megemelte az elhullott vaddisznók bejelentése után járó jutalom összegét. Lengyelországban ez a díjazás csak a vadászoknak és az erdészeknek jár. Véleménye szerint

ezt a juttatást mindenkinek fel kell ajánlani, aki egy elhullott állat maradványait megtalálja az erdőben, mert ez jelentősen megkönnyíti a helyzet nyomon követését.

Természetesen az elhullott vaddisznók keresését nem végezhetik a házi sertésekkel érintkező személyek, mivel ez óriási veszélyt jelent. Egy elhullott vaddisznó megtalálása esetén világos és érthető cselekvési rendet kell közzétenni. Az embereknek tudniuk kell, hogy az ilyen állatok maradványait nem szabad megérinteniük, mozgatni, hanem az ilyen esetekre kijelölt intézményeket kell értesíteni. Világos eljárások bevezetésével jelentősen csökkenhet az ASP terjedése.

A vaddisznók esetében az ASP járvánnyal kapcsolatos helyzetet jelenleg nehéz ellenőrizni, a sertésállományok betegségek elleni védelmének kulcsa továbbra is a biológiai biztonság.

El kell fogadni, hogy a vaddisznók környezetében a pestis már jelen van és jelen lesz, valószínűleg növekvő mértékben. A vírust a szabadon élő állatokból nem lehet kiölni. A betegség számos módon bejuthat a gazdaságokba. A kockázati tényezőket ismerve meg kell érteni, hogy a biobiztonság alapelveinek alkalmazásával alapvetően megnövekszik az állomány megvédésének esélye a fertőzéstől.

A szakember hangsúlyozta, hogy

a nyilvánosság számára megbízható információkat kell adni az ASP betegségek előfordulásának jelenlegi helyzetéről.

Az embereket pontosan tájékoztatni kell, ha ASP esetet azonosítottak. Ennek az információnak a lehető leghamarabb el kell jutnia a vadászokhoz, az állattulajdonosokhoz és a helyi közigazgatáshoz. Ez az információ különösen fontos, ha a vírus az adott térségben először jelenik meg, mert ez arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a biobiztonságra, vagy kerüljék el az erdők látogatását.

- Az ASP elleni küzdelem hatékony módszerei csak akkor használhatók, ha képesek vagyunk folyamatosan és megbízhatóan figyelemmel kísérni az ország egész területén a járványügyi helyzet alakulását, mondta a professzor.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Népszerűek az akkumulátoros motorfűrészek

Az erdőgazdálkodók legfontosabb munkaeszköze a motorfűrész, és az eszközt a tájfenntartásban és a kommunális szolgáltatók is széles körben használják. Az utóbbi időben egyre több motorfűrészgyártó kínálatában jelennek meg környezetbarát elektromos változataik.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.