Back to top

Háromhuta és a szláv konyha

A Zempléni-hegységben kanyargós, hatalmas fákkal övezett út vezet Erdőhorvátiból Háromhuta irányába. Napjában csak négyszer halad el busz a szűk aszfaltcsíkon, ám a településre érve igényesen felújított portákat, zöldellő udvarokat lát az utazó. A községben 2004 óta várja a pihenésre vágyó természetbarátokat az ÉSZAKERDŐ Zrt. Háromhutai vendégháza.

Háromhuta alig 3 óra alatt elérhető a fővárosból, Miskolctól pedig mindössze 75 kilométerre található.

A község tót gyökerekkel rendelkezik.  Háromhuta története a Rákócziak idejére nyúlik vissza, és bár az állandó lakosok száma nem éri el a százat, mégis élet parázslik a dombok között. „Friss levegő, lőporszag, egészséges élet” – foglalta össze egy mondatban Cseppely Attila erdészeti igazgató, utalva arra, hogy a vendégház eredetileg a vadászok fogadására épült. Már a vasfüggöny idején is jöttek svájciak, németek, az ezredfordulóra pedig akkorára nőtt a kereslet, hogy az erdőgazdaság elhatározta a vendégház megépítését.

Muflonpástétom vargányahabbal, leveles tésztával és somzselével

A muflongerincet két sárgarépával, egy petrezselyemgyökérrel, kevés zellerrel, karalábéval és ezek zöldjével föltesszük főzni. A főzőlevet ízesítsük még szegfűszeggel, szegfűborssal, kakukkfűvel, rozmaringgal, sóval, borssal, hagymával, fokhagymával. Alacsony hőfokon főzzük közel egy napig. A megfőtt húst saját levében botmixerrel felaprítjuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és mustárt és tejszínt adunk hozzá. A fél kilónyi masszához 10 dekagramm vajat – hogy kenhető legyen –, és kevés őrölt szegfűszeget keverünk, majd hűtőbe tesszük. A vargányából pörköltet készítünk, majd keverünk hozzá vajat, tejszínt, és összeturmixoljuk. Mielőtt beletesszük a habszifonba, szűrőn áttörjük. A somot órákon keresztül sok cukorral összefőzzük, átpasszírozzuk, majd turmixgépben pépesítjük. Tegyünk hozzá kevés zselatint, majd kihűlve tálaljuk.

Kicsiny tóban fürdik a vendégház, amely nyitott a természetkedvelők számára, de tartanak esküvőket is, emellett ballagások, baráti találkozók helyszíne. Étkezővel, étteremmel, kis konferenciateremmel is rendelkezik, és egy időben 18 személyt tudnak elszállásolni. Modern, ugyanakkor rusztikus belső környezet, helyi iparművész által faragott – természetesen zempléni – tölgyfa bútorokkal. „Néhány éve újra felfedezték a Zemplént”– meséli az erdészetvezető, hogy érezhetően megnőtt a turistaforgalom, szívesen látogatott hellyé vált az év minden szakában. Szinte már útlevél szükséges annak, aki ide utazik, cserébe viszont érintetlen és háborítatlan természeti környezet várja.

Azoknak a „remetéknek” ajánlják, akik olyan helyre szeretnének elbújni, ahol nincsen internet, térerő, helyette nyugalom és természetes csend várja őket.

Az erdő a ház küszöbétől néhány lépésre kezdődik, és hosszú kilométereken át nincs más, csak az érintetlen rengeteg. Kiváló csillagtúrák és körtúrák kiindulópontja Háromhuta. Történelmi környezet, amit várak koszorúznak: Regéc, Amádé, Fűzér, Komlóskán a Solymos, Sárospatak várja a történelmünkre kíváncsi vándorokat. Kolostorok falmaradványai jelzik az egyház hajdanvolt tevékenységét. Közel a Felvidék, az alig 80 kilométerre fekvő Kassa színes programokat kínál, ám sokan érkeznek inkább onnan, északi szomszédaink körében különösen népszerű a gombagyűjtés.

A kerékpárosok kiépített útvonalak helyett erdei utak közül válogathatnak. Népszerű az Újhutát a Komlósi völgyön át Kőkapuval összekötő 9 kilométeres erdészeti út, amely vadregényes tájon vezet keresztül.

A környéket legendák is övezik. A hegyekben fakadó egyes forrásokhoz érdekes termékenységi mesék kötődnek. Ilyen Újhután a Flórika-forrás, amely egy gyermektelen házaspárral megesett csodára emlékeztet. A vidéket áthatja a Rákóczi-kultusz, a Rákóczi-kő és -forrás is megidézi a fejedelmet és családját.

Újhuta határában, néhány percnyi sétára az aszfaltúttól, találjuk a nagy duglasz fenyvest, ami Magyarország legmagasabb erdőállománya.

A Waldbott család hagyatékai hét hektáron, több mint 55 méteres magasságig nyújtózkodnak az ég felé. De a közelben található az Istvánkúti nyíres, a nyír ligeterdő a romantikus Károlyi vadászlakkal, mellette pedig a volt erdészházat találjuk.

A hegység ásványokban gazdag, elég csak a közeli Telkibányára vagy Regécre, az aranybányászatra gondolni. A szemfülesebbek Erdőhorváti határában opálokat találnak, a történelmi helyek pedig az újkori kincskeresőket vonzzák – patkók, birkakolompok fordulnak ki a földből.

„Bár Háromhutát nehéz megtalálni, így is sok a visszatérő vendég. Aki egyszer eljön, az rabjává válik” – hangsúlyozta a szakember.

A szőlő és a bor ezen a környéken megkerülhetetlen, itt húzódik a Hegyaljai Borvidék, az erre járóknak nem érdemes kihagyniuk egy pincelátogatást.

Háromhutára az Anna-napi búcsú hozza vissza az elszármazottakat, ám újonnan is érkeznek érdeklődők szép számmal. Mindenki ismer mindenkit, van, aki Norvégiából költözött haza, sokan csak időszakosan térnek vissza a gyökereikhez.

Bakosné Tarnóczi Krisztina, a vendégház konyhájának szakavatott őre, igazi háromhutai, lengyel ősei Trnaváról származnak. Konyhájában szívesen ötvözi a hozott és a helyi ízeket. Sokat tanult nagymamájától, édesanyjától – akitől a ruszin és rutén vért örökölte –, míg az apai vonalon lengyel és tót gyökerekkel dicsekedhet. Ez a sokszínűség a feltálalt ételek összeállításban is megmutatkozik. A vad központi alapanyag a konyhán, amit a hazai és külföldi vendégek egyaránt szívesen fogyasztanak, mégis találkozik olyanokkal, akik még kicsit ódzkodnak tőle.

Rózsaszín kacsamell chilis-sós karamellel leöntve

A cukrot karamellizáljuk, ízlés szerint teszünk bele chilit, majd tejszínnek összefőzzük. A burgonyás gombóctésztába cukrozott szilvát töltünk, és kifőzés után tört dióba forgatjuk. A kacsamell két oldalát olvasztott zsírban megpirítjuk, amíg aranybarna lesz.

A vadat sokan el tudják készíteni, de egy-egy különlegességet már nehezebb a tányérra tenni. „Paraszt családból származom, szüleim, nagyszüleim akkor is készítettek vadételt, amikor még a szuvidálás nevét sem ismerték” – mesélte a szakácsnő. Ősei előszeretettel pároltak, ha pedig már a szarvas-, vaddisznó- vagy a muflonhús megfőtt, sütni is lehet. Krisztinának a muflon a kedvence, kevesen mernek hozzányúlni, mert azt gondolják, kecske ízű, pedig nem. Szerinte a legjobban főzhető, legjobban fűszerezhető hús. Füstölve és szaláminak elkészítve pedig az ínyencek kedvence. Az erdő ajándékai a gombák és gyümölcsök ugyancsak megjelennek a tányéron.

Gyűjtik a vargányát, a rókagombát, a fekete tölcsérgombát, mely szárítva kiváló fűszere a vadételeknek.

„Amibe gyümölcsöt teszek, oda nem kerül gomba”– hívta fel a figyelmet, mennyire fontos az ízek harmóniája. Lelkesen magyarázza, hogy a galambgomba a levesekbe való, de például a potypinkát – gyűrűs tőkegomba – lefagyasztják, savanyításra használják. Beleszülettek a gombaismeretbe, megtanulták, készségszintűen tudják alkalmazni ezt a tudást.

A gomba mellett az erdei gyümölcsök teszik színessé a gasztronómiát. Szeder, csipkebogyó, szilvából például több fajtát használnak – Boldogasszony (Panyinka márja), Kisasszony, Berzenci – és főznek lekvárt is. Árpával érő körtével kezdik a befőzést, ezt követik a szilvák, majd jön a som és a csipkebogyó. Pálinkákat ugyancsak főznek, de a vadon termő gyümölcsért gyakorta az erdőlakó állatokkal kell megküzdeniük.

Az erdő ajándékai mellett szoros kapcsolatot ápolnak a helyi gazdákkal, így jelenik meg a tányéron a kecskesajt, a méz és számos feldolgozott húsféle.

A tótokra oly jellemző burgonyás ételek rendre szerepelnek a képzeletbeli étlapon.  Ilyen a túrós sztrapacska káposztával, esetleg savanyú káposztával, tehéntúróval.  Máshol ismeretlen a rozsdás pite, amely során a szilvalekvárral összekevert túrót töltik a kelt tésztába, Krisztina pedig citromos habbal kínálja. A grízes lángossal – amit máshol szintén nem készítenek – a környéken könnyen megidézhető a gyermekkor.

A „visszaeső” vendégek sokszor kérik a korábban kóstoltakat,  az áfonyás szarvas szelet burgonyakrokettel pedig igazi közönségkedvenc.

Rozsdás túrós pite

Kelt tésztát készítünk, belenyújtjuk a tepsibe. Töltelékként másfél kiló túróhoz egy befőttes üvegnyi szilvalekvárt, és ízlés szerint cukrot, valamint vaníliás cukrot keverünk.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet

Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György.

Áts Károly, a tokaji „Furmint-ember”

"A szőlőben nőttem fel, apámtól lestem el a fogásokat. Soha nem gondoltam más szakmára, soha nem érdekelt igazán más, csak a szőlő és a bor”- vallja Áts Károly. A tokaji szakembert a napokban választották a tizennegyedik Borászok Borászává, s helyezték el csillagát a többi díjazott mellé a budapesti Bazilika előtti sétányon.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Mi a helyzet a magyar borral? Külkereskedelmünk 2020 elején

A magyar bor a koronavírus-járvány megtépázta külpiacokon az év első három hónapjában minden várakozást felülmúló módon teljesített. Az exportnövekmény minden képzeletet felülmúló, hiszen értékben 35, mennyiségben pedig 54%-kal bővült.

Szamócatermesztés: a letűnt aranykor

A Beregszásztól alig kőhajításnyira keletre elterülő Bene község lakói már több mint fél évszázaddal ezelőtt megtapasztalták, hogy a szamóca a náluk megtermelhető legjövedelmezőbb portéka. A vidék kedvező éghajlati adottságainak köszönhetően itt, a Csillagos-hegy tövében átlagosan két és fél-, három héttel korábban beérik a szamóca, mint a hágón túli versenytársaknál.

Húsvéti nyusziból nem lesz pecsenye

Béres Péter családjával a Pest megyei Pusztazámoron él. Bence fiúk kérésére 4-5 éve vásárolták meg az első nyuszit, aki nem házi kedvencként, hanem tenyészállatként volt tartva, mert a családban mindenki szereti a nyúlhúst.

Elverte a málnát a jégeső

Szerbiában az elmúlt másfél hónap heves esőzései, a szél és a jégeső miatt a málnatermés 30 százaléka tönkrement, ám nem ez az egyetlen gond.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Biológiailag lebomló banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.