Back to top

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

A faj megközelítően akkora, mint egy csivava, a fej és a törzs együttes hossza 33,3-40,7 cm, míg farka 18-31 cm. Marmagassága 20 cm körüli. Apró testéhez viszont hatalmas, 10-15 centiméter hosszú fülek társulnak. Testtömege 0,7-1,87 kg között lehet.

Alig iszik

A sivatagi róka fő elterjedési területe Észak-Afrika, de megtalálható a Sínai-félszigeten és a Negev-sivatagban is. A sivatagos területeket lakja, leginkább a homoksivatagokat kedveli, ahol a kötöttebb talajú területeket részesíti előnyben, a stabil dűnékben járatrendszert is ás. A lazább talajú részeken természetesen csak egyszerű üregeket tud kialakítani.

Természetes viselkedéséről nagyon keveset tudunk. Sivatagi élőhelyén alkonyattól pirkadatig jár tápláléka után.

Egyfelől ekkor már az ő számára is elviselhetőbb a hőmérséklet, másfelől zsákmányállatai is ilyenkor tevékenykednek. Rovarokat, hüllőket, kisemlősöket, madártojásokat, gyümölcsöket eszik. Kietlen élőhelyén nem lehet válogatós. Vizet is iszik, de hosszú ideig elvan ivás nélkül, ilyenkor zsákmánya nedvességtartalma tartja életben. Nemcsak ő vadászik, hanem rá is vadásznak. Ellenségei között megtaláljuk a nagyobb testű rókákat, hiénákat, elvadult házi kutyákat, sakálokat, uhukat stb.

A sivatagi róka kis családi falkában él, amelyet egy pár és azok még nem önállósodott kölykei alkotnak. Amíg kicsik a kölykök, a szuka nem engedi közel a kant az alomhoz.

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul.

Számos példányt fognak be hobbicélra, de élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

Kutyabetegségek ellen védőoltás

A sivatagi róka fogságban nagyon nehezen tenyészthető, noha szaporítása már több állatkertben sikerrel járt.

Nehéz megfelelő tenyészpárt találni. Irodalmi adatok szerint Európában elsőként először a Budapesti Állatkertben szaporodott, még 1977-ben.

Ekkor három kölyök született, melyek szépen fel is cseperedtek. A következő évben újabb két kölyök látott napvilágot, ám anyjuk megbetegedett, így a kicsiket nyolcnapos koruktól mesterségesen kellett felnevelni.

Az állatkertekben világra jött sivatagi rókák más állakertekbe kerülnek. Hobbistáknál elenyésző a szaporulat, ebből következik, hogy a börzékre került példányok döntően a természetből származnak. Tehát, ha egy ilyen példányt megveszünk (ha csak az eladó nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni, hogy a kínált egyed fogságban született), a nemzetközi állatkereskedelmet támogatjuk, s nem árt, ha tudjuk, hogy mire egy sivatagi róka kölyök megékezik a börzére, legalább 10 másik nyomorultul elpusztul!

Ha sikerül tenyésztett egyedhez hozzájutnunk, az első, amit figyelembe kell vennünk, hogy bár kutyaféle, mégsem házi kutya, így ne várjuk tőle, hogy úgy viselkedjen, mint a legalább 40 ezer éve háziasított ebünk. A sivatagi róka megszelídül, szobatisztaságra nevelhető. Szereti a meleget, ezért a kifutójában mindenképpen helyezzünk el egy infralámpát. Fontos, hogy legyen ásási és elvonulási lehetősége.

A kutyabetegségek ellen védőoltást kell kapnia, s ügyelni kell arra, nehogy közelebbi ismeretségbe kerüljön a házi kutyákkal, lévén azok nagy veszélyt jelentenek a számára. Táplálásuk hasonlítson ahhoz, amit a természetben is esznek.

Szaporításukhoz nagy nyugalomra, sok türelemre és még sokkal több szerencsére van szükség! A kölyköket gyakran mesterségesen kell felnevelni, ami még a gyakorlott szakemberek számára is nagy feladat. A sivatagi rókák a természetben maximum 10, fogságban 14 évig élnek.

Mint a fentiekből is kitűnik, a sivatagi róka nem hobbiállat. Ám szerencsére ma már több állatkertünkben is látható (Budapest, Veszprém, Nyíregyháza, Debrecen), így senkinek sem kell lemondania arról, hogy gyönyörködjön a világ legkisebb kutyaféléjében.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.

A juhászok rémálma - Farkasok Franciaországban

Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám a sok helyen megjelenő aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas, medve is. Ellenben Franciaországban a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Szabadon, életerősebben

Ausztrál kutatók felfedezték, hogy a szabadtartású tyúkok többet tojnak, de nem a szabadtartás miatt, hanem mert úgy tűnik, hogy összességében erőteljesebben állnak hozzá az élethez.

Fokozottan védett fajt telepítenek vissza hazánkba

A rákosi vipera Magyarország egyetlen endemikus gerincese (azon fajok, amelyek a természetben csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek), mely 1974 óta védett, ’88-tól pedig fokozottan védett. A faj megóvása érdekében a szakemberek olyan rezervátumok kialakításán dolgoztak, ahová a Rákosivipera-védelmi Központban gondozott közel 500 egyedet szabadon engedhetik.