Back to top

Tömjén és mirha a Bibliában

A Biblia a „könyvek könyve”, a világon legtöbbet olvasott könyv. Több mint ezer éven át írták csaknem félszázan, egymástól térben és időben távol azzal a céllal, hogy Isten munkáját és üzenetét tolmácsolják. A Szentföld változatos felszínű, mediterrán és szubtrópusi éghajlatú terület, növényzete, mezőgazdasági kultúrája különbözik a miénktől.

Bár a Biblia nem természetismereti kézikönyv, a bibliai tájak, növények és jelképrendszerük ismerete fontos háttér a Szentírás tanulmányozásához és segítséget nyújt a megértésében is.

Ki ne ismerné József Attila híres versét a betlehemi királyokról? De mit keres az ajándékok között az arany mellett a tömjén és a mirha? Máté evangéliumában mindössze annyit ír, hogy bölcsek érkeztek, ám a hosszú évszázadok során sokféle kitalált vonással ruházta fel a képzelet a látogatókat, hogy hárman voltak, hogy királyok voltak, név szerint Gáspár, Menyhért, Boldizsár, és különböző bőrszínű népeket képviseltek. A Jézust fölkereső bölcsek föltehetően Babilonban tevékenykedő csillagászok voltak, amely tudomány ott akkor nagyon nagy tiszteletben állt, tehát magas rangú állami tisztviselők is lehettek. A Babilonban élő zsidóktól hallhattak arról, hogy eljön egyszer a megváltó, aki Isten hatalmával fog itt a földön uralkodni, és segít majd a népén. Amikor feltűnt nekik egy fényes csillag, elindultak, hogy sok akadályt legyőzve megkeressék a nagy királyt. Királyhoz méltó ajándékokat is vittek magukkal, aranyat, tömjént és mirhát. Ma már csodálkozunk ezen, de a bibliai időkben a drága és egzotikus tömjén és a mirha is rendkívül becses, fejedelmi ajándék volt.

Mézgák, kenetek, füstölők

Mézgák és füstölőszerek Jeruzsálem óvárosi piacán
A Bibliában gyakran találkozunk különféle mézgákkal, gyantákkal, balzsamokkal, amelyek az ókori népek számára a hétköznapi életben és a kultikus szertartásokban keresett gyógytermékek, illatszerek voltak. Legjelentősebb volt köztük a tömjén és a mirha.

A növényekből nyert izzadmányok megnevezésére többféle kifejezést használunk. Mézga az összefoglaló neve azoknak a bonyolult összetételű, sűrűn folyó, többé-kevésbé megszilárduló, ragadós anyagoknak, amelyek általában sérülések során képződnek egyes növények szöveteiben. Biológiai jelentőségük a növények életében az, hogy sebzéskor a sebhelyhez vándorolnak, és kifolyva, majd megkeményedve légmentesen lefedik azt, így védve a fertőzésektől a növényt.

A mézgák közé tartoznak a keményebbre száradó gyanták és a lágyabb balzsamok is.

A gyanták szilárd halmazállapotúak, melegítésre megpuhulnak. Az egyes növények rügyein kiváló gyanta a fagyás és a kiszáradás ellen óvja a növényt. A balzsamok a gyantákkal szemben nem szilárdak, hanem sűrűn folyó anyagok, a kikristályosodott mézhez hasonlóak.

Az előbbiek természetes anyagok, a keneteket viszont olívaolajból készítik a benne oldott növényi mézgákból, fűszerekből. A Bibliában több helyen van utalás arra, hogy külön foglalkozás volt a kenőcskészítés. A mézgák másik felhasználási módja a füstölő készítése, amely az ókorban fontos szerepet játszott a vallási és a mindennapi életben. A balzsamoknak és keneteknek nagy szerepük volt a korabeli szépségkultuszban. A bibliai időkben a fűszeres keneteket a testápolás részeként, a mindennapi életben is használták hajra és bőrre kenve, valamint bedörzsölve, frissítő, gyógyító, szépítő, regeneráló és konzerváló szerként. A kenetek másik fontos felhasználási területe a temetés, a holttestek balzsamozása, illetve temetésre való felkészítése volt.

A tömjénfüst az ókorban az Istennek kijáró tisztelet és imádat jelképe volt (Jeruzsálem)
Égbe szálló tömjénfüst

A tömjén drága, értékes importcikk volt az ókorban. Több ismert faj közül leggyakrabban a szent tömjénfa (Boswellia sacra) törzséből nyerték. Közepes termetű fa, hajtásait gyantajáratok hálózzák be. Papírszerű kérge nagy lapokban válik le, amely csomagolásra és írásra is alkalmas. Páratlanul szárnyalt levelei a száraz évszakban lehullnak.

Őshazája Északkelet-Afrika, elsősorban Észak-Szomália, valamint az Arab-félsziget déli, parti részének hegyvidéke, ahol sziklás, köves helyeken nő.

Ma már erősen megritkult az állománya, és védett, veszélyeztetett faj lett.

A tömjént Indiától Perzsiáig és a Szentföldig több mint négyezer év óta használják füstölésre világi alkalmakon, temetési és vallási szertartásokon. Arábiában tömjénfüsttel illatosították és fertőtlenítették a házakat. Gyógyításra is égették, kedélyjavítónak, epilepszia, gutaütés kezelésére. Borban oldva fülcseppként használták, kenőcs formájában gyulladásokra, szemölcsre kenték. Keserű porát élénkítő hatása miatt is keverték borba. Az égbe szálló áldozati tömjénfüst az Istennek kijáró tisztelet és imádat jelképe lett, ezért fél tőle még az ördög is, erre utal egy közmondásunk: „Fél, mint ördög a tömjénfüsttől”.

Sebkenőcs és szent kenet

Az aromásított szent olajjal való megkenés a királyok, főpapok tisztségbe való beiktatásának jele volt. E szent kenet fő alkotója a mirha volt.

A mirhafák vagy balzsamfák (Commiphora-fajok) a tömjénhez hasonlóan a balzsamfafélék (Burseraceae) családjába tartoznak, és Észak-Afrika, valamint Dél-Arábia sivatagos-félsivatagos helyein őshonosak. Elágazó, tövises, szárazságtűrő cserjék. Az év nagy részében kopaszok, a száraz időszakban ugyanis a leveleik lehullatásával védekeznek a túlzott párologtatás ellen. Szárnyasan összetett vagy három levélkéből álló levelük változatos alakú.

A mirhák törzsén sebzés után cseppek formájában kiváló gyantát gyűjtik
Többnyire magányosan álló, kis fehér vagy rózsás, 3-4 szirmú virágaikból apró csonthéjas termés fejlődik.

A közel 200 mirhafaj fő elterjedési területe Északkelet-Afrika és Namíbia, de Arábiában és Indiában is előfordulnak. Egyes fajoknak a termését fogyasztják, másoknak a nedvdús gyökerét és a hajtásait rágják a sivatagban élő bennszülöttek.

A valódi mirhafa (Commiphora myrrha) a Szentföldön nem őshonos, az Arab-félszigeten és Északkelet-Afrikában él sekély, meszes talajú, akácia-mirha bokorer-dőkben. Legföljebb 4-5 méter magasra növő, vaskos, alacsony törzsű, erősen tövises fa vagy cserje, változatos, szürkészöld levelekkel. Sima, zöldes törzséről ezüstös vagy sárgás hártyás pikkelyekben, lemezekben válik le a vékony külső kéreg. A másik fontos mirhatermelő faj, az abesszin balzsamfa (Commiphora abyssinica) jellegzetessége, hogy hármas levelének középső levélkéje jóval nagyobb a két szélsőnél. Mézgája nem olyan értékes, mint a valódi mirhafáé.

A mirhafák szövetei gyantajáratokban gazdagok, azokban termelődnek a levegőn megkeményedő, aromás illatú, a tömjénhez hasonló növényi izzadmányok. Nemcsak a növényt nevezzük mirhának, hanem izzadmányát, azaz mézgáját is, amely a cserjék törzsén és vastagabb ágain sebzéssel (állati rágás, ágtörés, mesterséges bemetszés), vagy kis mennyiségben anélkül is, cseppek formájában kiválik. A begyűjtött mirha a kikristályosodott mézhez hasonló, édeskés illatú, kesernyés ízű, vöröses anyag.

A mirha elsősorban nem füstölésre szolgál, mint a tömjén, hanem gyógytermékként.

A mirhák rendkívül fontos felhasználási területe a vallási szertartások és Egyiptomban a halottak balzsamozása volt. Az ókorban a királyok, főpapok felkenése, általában az illatos kenőcsökkel, olajokkal való megkenés a hódolat, tisztelet jele volt.

Megismerve e különleges növényi termékeket, már nem csodálkozunk azon, hogy ritka beszerezhetőségük, egzotikus voltuk, a vallási életben és a gyógyászatban való nagy jelentőségük miatt az aranyhoz hasonló fejedelmi ajándékok voltak az ókorban.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Károly herceg a földekre hívja a briteket

„Nem varázsütésre terem meg az ennivalónk” – fogalmazott a brit trónörökös, Károly herceg, és arra szólította fel honfitársait, hogy vegyenek részt a betakarítási munkákban, a külföldi idénymunkások elmaradása miatt ugyanis komoly veszélyben látja a termést.

A terasz királynői

A cserepes rózsák rendkívül kedvelt és divatos ajándéknövények, kerti társaikhoz hasonlóan elegánsak és illatosak. Népszerűségük oka, hogy a vágottvirág-csokornál hosszabb az élettartamuk, romantikus hangulatot árasztanak a lakásunkban, a kertben és a balkonon egyaránt. Jól tarthatók szobanövényként, de a legjobban a szabadban érzik magukat, kiültetve éveken át díszei a kertnek.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

Torma, a gyógyító zöldség

Tormabor és tormapor, koktél, krém, pép, főzelék. E növény sokkal kreatívabban is használható, mint gondolnánk. Néhány tormakészítmény egész évben megtalálható az üzletek polcain, na nem túl sokféle. Intenzív fogyasztása idényjellegű, Karácsony és Húsvét idejére korlátozódik. Pedig sok lehetőség van az ecetes tormán túl is...

A győri kertbarátok - 50. születésnapot ünnepeltek

Magával ragadó műsorral és színvonalas előadásokkal ünnepelte 50 éves születésnapját a Kertészek és Kertbarátok Győri Városi Egyesülete a város polgármesteri hivatalának dísztermében.

Dacoltak a koronával a spárgarajongók

Igaz, hogy az éttermi beszállítás nagyságrendje értékelhetetlenül alacsony volt az idén, hamar kiderült, hogy a spárga németországi rajongóit ez nem tántorítja el kedvenc zöldségüktől. Még mintegy három hét visszavan a spárgaszezonból, de nagyjából már leszűrhetők a következtetések.

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

Akár százhektárnyi üvegház is épülhet az új kertészeti támogatással

Mintegy hatvanmilliárd forintnyi beruházás valósulhat meg a jövőben a kertészetekben az Agrárminisztérium múlt héten bejelentett rendkívüli támogatási programjának köszönhetően; az előzetes felmérések szerint akár százhektárnyi új, korszerű üvegház épülhet az országban - írta a Magyar Nemzet pénteki számában.

A gyógynövények termesztése turisztikai célpont is

A gyógyturizmus hazánkban főként a gazdag termálvízkészletünket hasznosító fürdőkultúrára épül. Kialakulóban van ugyanakkor egy másik ága is, amely a gyógynövényekre alapoz. E fajok termesztése, feldolgozása kifejezetten látványos, így az könnyen összekapcsolható a turizmussal.

A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok enyhítéséhez

Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.