Back to top

Zamatos, illatos grincsfák

A grincsfának nincs konkrét értelmezése, szabad műfaj, amelynek eredménye egy olyan alkotás, amelyben ott az ünnep öröme, de a nehézségek és a kihívások üzenete is. Valójában a mai világunk rajzolódik ki minden darabban.

A grincsfa lehet advent idején kedves dekoráció, de helyettesítheti a karácsonyfát is. Készítésénél az alkotó szabad kezet kap: készülhet a kert adta kincsekből, alapja lehet egy kis cserepes ciprus, egy csokor fenyő, néhány köteg zanót. Az alkotókedv, az ötletgazdagság pedig a grincsfák készítésének végtelen tárházát kínálja.

Belekomponálhatjuk a fenyődíszeket, égősorokat, játszhatunk a formákkal, színekkel, fényekkel, akár illatokkal is.

Elkészítése szórakoztató, nem túl bonyolult művelet, belevihetjük az egyéniségünket. Csak rajtunk múlik, hogy mit tudunk átvinni a saját hagyományainkból, kulturális gyökereinkből, motívumvilágunkból. Most olyan kompozíciókat ajánlunk, amelyek alapanyagai megtalálhatók a konyhában és környékén.

Kávés

Hozzávalók: kávéscsésze, 15 dkg szemes kávé, 20 × 20 cm-es kartonpapír, barna árnyalatú csomagolópapír, viasz, régi gyertya, kb. 10 mm átmérőjű, 300 mm hosszú pálca, ragasztó, csillagánizs, fahéj, apró aranyszínű díszek

Keressünk egy megfelelő kávéscsészét: a limlomok közt biztosan akadunk páratlanra.

A pálcát állítsuk a csészébe és öntsük körül viasszal – ha van türelmünk, a régi gyertyát gyújtsuk meg és csöpögtessük körül a botot. Ha a viasz megdermed, a pálca szépen állni fog benne.

A kartonpapírból csavarjunk kúpot, tűzőkapoccsal vagy ragasztóval rögzítsük, majd vonjuk be barnás árnyalatú díszcsomagoló-papírral. Erre azért van szükség, mert a kávészemek közt itt-ott kilátszik majd, és ez a színjáték kedves ellenpontját képezi a kávé komor barnaságának. Az így kapott tölcsért szép gondosan ragasszuk körbe kávészemekkel. Ha van türelmünk, mintákat is rakhatunk a kávébabból, így mutatós felületet kapunk. Ha a kávé teljesen befedte a tölcsért, ragasszuk a csészében ágaskodó botra. Ragasszunk rá aprócska díszeket: csillagánizst, gyöngyöt, vékony aranyszálat, kisebb fahéjrudakat. Ha akad a kezünkbe méretesebb fahéjdarab, azt a rúd kilátszó részére is illeszthetjük, így még szebb lesz a fácska törzse. Ne lakkozzuk le, így még hetekig élvezhetjük a finom fahéjas kávéillatot.

Fűszeres

Hozzávalók: 4-5 fenyőág, egy vastag falú talpas pohár, zöld drót, ragasztópisztoly, 8-10 db dió, 8-10 db fahéjrudacska, 8-10 db csillagánizs, 8-10 db szerecsendió, 1 m aranyszínű szalag, 15-30 db szárított pirospaprika, 8-10 db földimogyoró, 8-10 db apró dísz

A fenyőt kb. 40 cm-es darabokra vágjuk, a vastag szárakat eltávolítjuk, hogy könnyed csokrot köthessünk belőle. Előbb a hosszabb darabokat fogjuk össze szép hosszúkás csokorrá, majd a rövidebb ágakat rakosgatjuk köré körkörösen. Az elkészült csokrot jó erősen összedrótozzuk, majd utolsó mozzanatként még egy kisebb ágat rögzítünk hozzá ellentétes irányból – ez lesz a fácska csúcsa. A poharat megtöltjük dióval, és a csokrot megfordítva a pohárra ültetjük. Eligazgatjuk az alsó ágakat, a közepétől kezdve pedig zöld dróttal sűrűn körbetekerjük, kialakítva ezzel a fácska kecses formáját. Erre a felső részre ragasztópisztollyal rögzítjük a szalag két végét, amellyel a grincsfa vonalának adunk hangsúlyt. Szintén a ragasztópisztoly lesz a segítő abban, hogy a fűszereket és az apró díszeket a fácska testén csinosan elhelyezzük. Kecses, kellemesen illatozó dísz lesz az eredmény, amelyet asztaldíszként vagy akár alternatív karácsonyfaként is a szobába állíthatunk.

Mézes-illatos

Hozzávalók: 1 polisztirol (hungarocell) kúp, 8-10 cm hosszú és 4-5 cm átmérőjű fadarab, maradék textil, üvegfejű gombostű, mézeskalácsok, kekszesdoboz, 4-5 pici textilmasni

A polisztirol kúpot vonjuk be textillel. Erre azért van szükség, mert a mézeskalácsok nem fogják a teljes felületét befedni, így a textil színe meghatározó. A fadarabbal is hasonlóan járjunk el, majd ragasszuk össze a textilborítású kúppal, és rögzítsük egy kekszesdobozon. A mézeskalácsokat egyenként, egy-egy üvegfejű gombostű segítségével illesszük a kúpra felülről kezdve úgy, hogy valamennyire átfedjék egymást. Törekedjünk a szép forma kialakítására! Ha körbeértünk, néhány pici textilmasnit rögzíthetünk egy-egy gombostű segítségével a mézesek közé. Az így elkészített mézes grincsfa illatos, gyönyörű dísze lehet a konyhának, de ajándékba is adható, mert kevés mézeskaláccsal nagyon mutatós alkotás készülhet.

Grincsfatörténet

Az utóbbi években gyűrűzött be Amerikából a grincsfa a karácsonyi dekorációk világába, A Grincs című film nyomán. Theodor Seuss Geisel több mint 60 gyerekkönyvet írt Dr. Seuss néven. Könyveit egyedi stílusú rajzaival illusztrálta, amelyekben feltűnik egy zöld, szőrös manó. A How the Grinch Stole Christmas (Hogyan lopta el a Grincs a karácsonyt) című meséből élőszereplős film is készült. A történetben a városka lakói imádják az ünnepeket, kiváltképp a karácsonyt, és idejük nagy részét az ajándékok vásárlása köti le. Grincs, a mogorva zöld manó ki nem állhatja a karácsonyt, és mivel több sérelem éri, például a polgármestertől egy borotvát kap ajándékba, úgy dönt, hogy ellopja a karácsonyt. El is lopta a karácsonyfákat, a díszeket, az égőket. A terve mégsem sikerült, mert a város lakói tovább ünnepeltek és énekeltek, merthogy a karácsony a szívekben él, „…a karácsonyt nem lehet ellopni, mert a karácsony lényege nem az ajándék vagy a díszek…” Grincs azért még mérgében összetört és meghajlított egy fenyőfát, így lett belőle grincsfa, vagy manófa. Azért neki is van szíve, végül őt is meghódította az ünnep szelleme és a szeretet ereje.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Az otthon melege – A tüzelés praktikái

Ahogyan a gyertyalángnak, úgy a kályhában lobogó, pattogó, majd parázsló tűzifának is varázsa van. Hangulatot teremt, megnyugtat, még akkor is, ha nem látjuk, csak a duruzsolását halljuk. A kályhákból, kandallókból áradó bársonyos, testünket, lelkünket átjáró meleg pedig leginkább a nap sugaraihoz hasonlítható. Nem utolsósorban a kályha egész évben dísze a lakásnak.

Francia ötletek - mi is használhatjuk

A francia vasúti dolgozók hetekig elhúzódó sztrájkja ellenére sokakat vonz a 34. SIVAL nemzetközi kertészeti kiállítás Angers-ban. A korábbi évekhez képest 4000 négyzetméterrel nagyobb területen mintegy 700 cég vonultatja föl termékeit, szolgáltatásait. Nem meglepően, ezen a kiállításon is az innováció van a középpontban, a kapcsolódó fórumokon pedig központi téma a klímaváltozás.

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.