Back to top

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Az előző részt itt olvashatja

Némely faj elterjesztésében a méhészek is jelentős szerepet játszottak, ám idővel kivadulva özönnövénnyé, inváziós fajjá váltak (például a bálványfa és a gyalogakác), mások alapvetően megmaradtak parkokban, kertekben, erdősávokban. Írássorozatom következő részeiben ezeket a hordást biztosító fa- és cserjefajokat kívánom bemutatni a méhészeti érték és az erdészeti, természetvédelmi „fafajpolitika” tekintetében.

Tövises lepényfa

A tövises lepényfa (Gleditsia triacanthos) más néven gledícsia vagy Krisztus-tövis (bár a Szentföldön nem fordult elő Krisztus korában és napjainkban sem), az atlantikus Észak-Amerikából (a Mississippi torkolatától) származó klasszikus parkfa, díszfa, melyet sövényként is alkalmaznak, fatermesztési céllal alapvetően nálunk nem ültetik.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, de a teleinket jól bírja. Elviseli a szárazságot, ugyanakkor a rövidebb elöntést is tűri. Talaj tekintetében nem igényes, de kedveli a tápanyagban dús termőhelyeket, a mérsékelten szikes talajokon is megél. Utóbbiak azonban jobbára természetvédelmi oltalom alatt álló területek, melyek egzóta fajokkal napjainkban már nem fásíthatók. Igénytelen, jó alkalmazkodó képességű fa, ellenben nagyon sok fényre van szüksége. Jól tolerálja a szélnek kitett helyeket és a városi légszennyezést is. Mintegy 25 méteres magasságot érhet el. Törzse egyenes, koronája laza. Kérge sokáig sima, paraszemölcsökkel tarkított, szürkésbarna színű. Gyakran hosszú, elágazó, fényes tövisek találhatók a törzsén, de létezik tövistelen változata is. Az idősebb fák kérge hosszanti irányban repedezett, nagyobb lemezekben leváló. Vesszője zegzugos, barna színű, fényes felületű, szintén tövises. Ezek a tövisek vagy egyágúak vagy elágazók.

Rejtett rügyei vannak, amelyek 2-5-ös csoportokban állnak, valódi csúcsrüggyel a hajtás végén nem rendelkezik. Levele egyszeresen vagy kétszeresen párosan szárnyalt, 20-30 cm hosszú, 10-15 levélkéből álló összetett levél.

Az egyes levélkék megnyúlt tojásdad alakúak, 1-3 cm hosszúságúak, csúcsuk tompa, szélük enyhén csipkés, rövid nyéllel csatlakoznak a hajtás tengelyéhez. Virága lehet egy- vagy kétivarú, pillangós virágzat. Az apró, zöld, sugarasan részarányos virágok, 5-7 cm-es füzérszerű fürtökben nyílnak. Illatosak, egyivarúak vagy hímnősek, porzót előzők. A termős virágokban a portokok rendszerint fejletlenek. A szabadon álló porzók száma 6-10. Júniusban-júliusban virít. Termése 30-40 cm hosszúságú, széles, lapos, olykor csavarodott hüvely. Magja nagy, 8-10 mm, lapos, világosbarna.

1. kép: A lepényfa leveles hajtása, virágzata és termése
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület, Korda M.

Méhészeti jelentősége

A nektár a kissé bemélyedő, a virágtakaró levelektől határolt vacok felületén, a porzók körül választódik ki. Kitűnő méhlegelőként tarják számon, mely az akác után bő nektárt és virágport szolgáltat. A méhek tömegesen látogatják a június második felében-végében, kb. 1-2 hétig (8-10 napig) virágzó fákat. A gyűjtő méhek zsongása ilyenkor már messziről hallatszik. Nektártermelésére vonatkozó vizsgálatokat hazánkban nemigen folytattak. Külföldi szakirodalomban 0,10-0,38 mg cukor­értékről és igen magas százalékos cukortartalomról írnak, de ezek több évtizede készült kutatási eredmények. Nincs akkora mennyiségben, hogy önállóan fajtamézet adna, belekeveredik a nyári vegyes virág- vagy napraforgómézünkbe.

Ültetése, telepítése

A lepényfa magja az akáchoz hasonlóan nagyon vastag héjú. Az elvetett mag csak akkor csírázik ki, ha a vetés előtt magkezelést alkalmazunk, vagyis forrázzuk vagy szkarifikáljuk. Mivel idegenhonos fafajról van szó, az erdőtörvény értelmében erdősítésre nem használható, vagyis célállományt nem telepíthetünk belőle. Ültetése fásításban, méhes tanyák, méhész telephelyek környékén javasolt. Kiváló védősövény létesíthető belőle, mely hatalmas, szúrós tövisei miatt áthatolhatatlan még a vad számára is. Ebben az esetben viszont a metszés, a sövénynyírás miatt nem tud biztosítani úgy hordást a méheink számára, mint fa alakban.

Közvetlenül a műutak mellé ültetése nem javallott, mert az útra lehulló termése a gépjárművektől szétkenődik a burkolaton és csúszóssá, balesetveszélyessé teszi azt.

Vágáskora 50-70 év, természetes életkorát tekintve akár 120 évig is életképes. Méhlegelő javítására, a hordástalan időszak leszűkítése, áthidalása érdekében ültetésre és további, újbóli méhészeti-értékvizsgálatokra érdemes fafaj.

Gyalogakác

A gyalogakác (Amorpha fruticosa) szintén a pillangósvirágúak családjába tartozik (nevezik ámorfának, ámorakácnak, víziakácnak, kinincsnek és süketakácnak is). Észak-Amerikából került Európába (1724-ben), ahol gyorsan elterjedt. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg, az Alföldön, különösen a Tisza mentén gyakori inváziós (özön) faj, domb- és hegyvidéken szórványos előfordulású.

Termőhelyi igénye, morfológiája

2. kép: A gyalogakác leveles hajtása, virágzata és termése

Fényigényes, melegkedvelő, fagyra érzékeny. Laza talajú, időszakos elöntésű nem árnyékos élőhelyek, ártéri magaskórósok, kaszálórétek, legelők, üde cserjések, folyó menti ligeterdők, bokorfüzesek, nemes nyárasok, csatornapartok, kezeletlen töltésoldalak mind gyakoribb cserjéje. Szárazabb termőhelyeken, homoktalajokon is előfordul, mivel gyakran ültették fasorokba, mezővédő erdősávokba (az ’50-es években az alföldi erdőgazdaságok sokfelé ültették, vasútvonalak mentén tűzvédelmi pásztának is telepítették, ahonnan aztán kivadult). Termetét tekintve 3-4 m magasra nő, ágai hosszúak, felfelé törekvők, majd kihajlók. Gyökérzete mélyre nyúlik és vízszintesen is nagy kiterjedésű. Vesszője bordás, vékony, sárgás vagy szürkésbarna. Rügyei aprók, barnák, szárhoz simulók, gyakran kettő áll egymás felett. Levelei szórt állásúak 11-25 levélkéből állnak, páratlanul szárnyaltan összetettek, kissé áttetszően pontozottak. Levelei és fiatal hajtásai indigószerű festéket adnak. Őszi lombszíne halvány zöldessárga. A virágok aprók, bódító illatúak, rövid kocsányokon keskeny, 7-15 cm hosszú, végálló, elágazó fürtvirágzatban állnak. A virágoknak csak az ibolyás vagy kékeslila, 6-7 mm hosszú vitorlája van meg, mely az ivarleveleket körülveszi. A 10 lila porzószál csak az alján nőtt össze és hosszan kilógnak. Mindez a méhek számára kedvező virágszerkezetet jelent. A portokok sárgásak, a nektármirigy a magház közelében található. Hüvelytermése 6-9 mm hosszúságú, sárgás vagy szürkésbarna színű, nem felnyíló. Magja fényes, 3-5 évig csírázóképes. Rövid életű cserje. Tőről jól sarjadzik, az elfekvő ágakból is kihajt. Tűz után újra kisarjad.

Méhészeti jelentősége

Május végén, június elején virágzik körülbelül 2 héten át. A méhek a nektárért és a pollenért tömegesen látogatják. Nektárjának legkisebb és legnagyobb mért cukorértéke 0,029, illetve 0,063 mg, átlagosan 0,045. Cukorszázaléka 10,1 és 58,00%, az időjárási körülményektől függően. Egyes helyeken pergethető mennyiségben fajtamézet ad, ez az ámorméz, vagy ámorakácméz. Van olyan méhész, aki úgy reklámozza, hogy: „A Tisza ajándéka”. Selymes, harmonikus ízvilága, magas virágpor s így ásványi anyag tartalma miatt sokan keresik.

Természetvédelmi és gazdasági kártétele

Ami a méhészek szemében „a Tisza ajándéka”, az a természetvédelmi és vízügyi szakemberekében „a Tisza átka”, amit „tűzzel-vassal irtani kell!”

Leginkább ugyanis az ártéri lágyszárú és cserjés növényzetet veszélyezteti. Az élőhelyet alkalmatlanná teszi a fészkelő és a nyílt területeken táplálkozó madarak, illetve átjárhatatlanná teszi a nagy termetű emlősök számára. A gyalogakác terjedése a legnagyobb átalakító hatással az ártéri természetes fátlan és cserjés növényzetre van. A tiszai áradások során a milliónyi szétterített magja révén ezeket az élőhelyeket elözönli. Erdőtársulásokban, faállományokban erőteljesen gátolja az erdőfelújítást. Ahol tömegesen fordul elő, ott gyors kezdeti növekedésével elnyomja a fiatal csemetéket vagy az újulatot, és csak igen nagy költséggel szorítható vissza. Az ártéri erdők felújításánál óriási gondot okoz, ezért az erdészet szinte egyértelműen gyomfajnak tekinti. A gátrendszereken elburjánzó állományainak gyökérzete gyengíti a töltések állagát, és a folyómenti munkagép-felvonulási sávokat is járhatatlanná teszi. Gyorsítja a csatornák és fokok eltömődését. Emiatt a vízügyi igazgatóságok is a visszaszorításán dolgoznak. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló kormányrendelete alapján a megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományainak visszaszorításáról gondoskodni kell. Méhészeknek tetszik vagy sem, ez a helyzet. Ezért lehetőleg ne ültessük!

Japán akác

A Japán akác (Sophora japonica) neve kissé megtévesztő, ugyanis nincs közeli rokonságban a fehér akáccal (bár mindkettő a pillangósvirágúak családjába tartozik a növényrendszertanban), és Japánban sem őshonos – Északkelet-Kína és Korea az őshazája. Az 1740-es években került Franciaországba, ahonnan Európa-szerte elterjedt, mint kedvelt díszfa.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, a hideg és nedves talajt, illetve az elöntést nem bírja. Meleg és szárazabb talajon jobb növekedést mutat.

Az enyhén szikes területeken is megél. Fiatalon árnyéktűrő, később megkívánja a jó megvilágítást. Akár 25 méter magasra is megnő, hazánkban azonban ritkán ér el 20 m-nél nagyobb méretet.

3. kép: A japánakác leveles hajtása, virágzata és termése
Inkább másod-, harmadrendű fa. Szabad állású egyedei nagy, kerek koronával rendelkeznek. Törzse általában enyhén hajlott. Kérge sokáig sima, idősebb korában mélyen, hosszanti irányú repedések jelennek meg rajta. Hajtásai 3-4 éves korukig zöldek maradnak, fehér színű paraszemölcsökkel tarkítottak, majd megbarnulnak, tövissel nem rendelkeznek. A rügyek aprók, a levélalap takarásában maradnak egészen a lombhullásig. A levelei összetettek, páratlanul szárnyaltak, a levélgerincen átlagosan 7-17 (9-15) levélke található. Ezek tojásdad alakúak, levélválluk ék alakú, csúcsuk pedig kihegyesedő. Lombja ősszel viszonylag sokáig a fán marad. A virágai 15-30 cm hosszú összetett (több mint 200 tagú) nyílt fürtvirágzatba (bugába) rendeződnek. Sárgásfehér színűek, illatosak. A porzószálak nem forrtak össze - mint ahogyan a fehér akácnál jellemző - hanem szabad állásúak és az alsó szirmok sem képeznek csónakot. A megporzás után 5-8 cm hosszú, 2-6 magvú fel nem nyíló, olvasószerű vagy cikkelyes hüvelytermése fejlődik. Ez éréskor is zöld színű marad, magjai viszont feketék, melyeket nyálkás felszínű maghéj borít. Magja mérgező. Termésének beéréséhez hosszú, meleg őszt kíván. Növekedése kezdetben gyors (60-80 cm/év), jó a visszaszerző képessége, tőről jól sarjad.

Méhészeti jelentősége

Július végén – augusztusban virágzik. Akár 2-3 hétig is virít, késő-nyári hordásnövény. Virágzása idején a méhek tömegesen látogatják. Virágait igen hamar, még friss állapotban lehullatja, ilyenkor a dolgozók a földön lévő virágokat is látogatják és ott is kiszívják a nektárt. Sajnos csak sok évtizedes vizsgálati eredmények vannak a cukortartalmáról és nektártermelő képességéről. Ezen kutatások alapján egy virágban naponta 0,07-0,22 mg nektár termelődik, átlagosan 38%-os cukortartalommal. Más mérési eredmények szerint 0,53-1,43 mg között ingadozik a cukorértéke, 35,0-75,2 cukorszázalékkal. Kedvező méhészeti tulajdonságai ellenére nem elterjedt fafaj, megmaradt inkább parkfának, díszfának – erdőgazdasági jelentősége nincs.

Ültetése, telepítése

Mivel idegenhonos, egzóta fafaj, külterületen telepíteni nem javasolt. Utcafásításokban, parkosításokban lehet rá lehetőség, de olyan helyen, ahol a lehulló termése nem okoz gondot, ugyanis a burkolaton elkenődik, s így baleseti veszélyforrást jelent. Mérgező magja miatt óvodák, „kisiskolák” környékére szintén nem ajánlatos ültetni. Egyébként a levegő- és porszennyezést, illetve a városi klímát jól bírja. Fiatal korban rendszeres öntözést igényel. Viszonylag későn, 6-8 éves korban kezd el virágozni, s ily módon nektárforrást biztosítani a méhek számára.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.

Oxálsav-dihidrát tartós hordozón a varroa ellen - Randy Oliver receptje

Elérkeztünk az évnek ahhoz a szakaszához, amikor szükséges a varroa elleni sorozatkezelés valamilyen formája. Randy Oliver – neves amerikai méhész az American Bee Journal rendszeres szerzője – oxálsavas tartós hordozóval védekezik az atka ellen, mely több mint egy hónapig a kaptárban marad, tehát elméletileg nem kell sorozatkezelést adni.

A közönség is szavazhat a Virágos Magyarországért versenyen

A közönség is szavazhat az idén rendhagyó módon a lakosságnak meghirdetett Virágos Magyarországért verseny közönségdíjas fotóira; a nevezés lezárult - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség hétfőn az MTI-vel.

Kárpát-medencei akáckörkép

Szokásunkhoz híven, idén is körbenéztünk a környező országokban, mi a helyzet a méhészeti ágazatban. Hogyan teleltek a méhek, milyen lett a tavaszi fejlődés, mennyi repce- és akácméz termett, hogy állnak a mézárak, milyen a „méhészhangulat“. Hat ország akáckörképét adjuk közre.

Két hatékony anyásítási módszer

Anyásításra akkor kerül sor, amikor a méhcsalád elvesztette az anyát vagy a méhész le szeretné cserélni a régit. Az anyásítás nem tartozik a méhész egyszerű feladatai közé, mivel a méhek nem biztos, hogy elfogadják a beadott új anyát. Minden anyásítási módszer tapasztalatot igényel és anyaveszteséggel járhat.

Mézes arcmaszk

Nem egyszer jártam már úgy, hogy éppen mikor használtam volna a piperéimet, elfogyott egy és ugorhattam el venni egy másikat. Ám, ha nem mehetek boltba, akkor mihez kezdek? Elkezdtem hát kísérletezgetni, és arra jutottam, hogy a házi szerek is remek alternatívát nyújtanak, ha nincs lehetőségem bevásárlókörútra menni. Méhészeknek mindig kéznél van például a méz.

Újabb szúnyogirtás 394 településen

Ezen a héten összesen 394 településen, közel 133 ezer hektáron földről és levegőről is megkezdődik a szúnyogirtás, minekután az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az ország több területén továbbra is tömegesen vannak jelen a szúnyogok.

Január elsején már nem lesz magyar méz a szabadpiacon

Átlag alatti lett a napraforgóméz-termés is, emelkedő árakra számíthatunk – hangsúlyozta Bross Péter, Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a magyarmezogazdasag.hu-nak.

Az EU mézpiacának helyzetértékelése

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására.