Back to top

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

Jellegzetes hajtáscsúcssárgulás, mozaikosodás és nekrotizálódás TSWV-fertőzés nyomán
Jellegzetes hajtáscsúcssárgulás, mozaikosodás és nekrotizálódás TSWV-fertőzés nyomán
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
A kedvezőtlen környezeti tényezők két csoportra oszthatók, abiotikus és biotikus hatásokra. Az abiotikus stressz leginkább a kedvezőtlen víz- és tápanyagellátás, talajállapot, a szélsőséges hőmérséklet következménye, amelyek a növényt anyagcseréjének megváltoztatására késztetik. Minél inkább képes helyreállítani működését, annál inkább nevezhető a kedvezőtlen hatásokkal szemben ellenállónak, stressztoleránsnak. Ehhez általában megváltoztatja gyökérzete működését, víz- és tápanyagfelvételét. Ezért is fontos a nemesítés során a gyökérjellemzők ismerete.

Ez az oka annak, hogy a zöldségnövények esetében is nagy hangsúlyt kap a gyökérszelekció, ami meglehetősen nehéz feladat (lásd a keretes írást).

A gyökér a víz és az oldott tápanyagok egy részét aktív formában veszi föl, ami nagyban függ a párologtatástól, azaz a levélfelület nagyságától. Tehát a lomb és a termés kedvező aránya a kedvező gyökérműködés szelekciós tényezője lehet. A fotoszintetikus aktivitás fokozása lehetőséget nyújt a növény stresszellenállóságának javítására, amely speciális műszerekkel közvetetten mérhető.

A passzív fölvétel a gyökérnyomáson múlik, amit a lombfelület nem befolyásol, de a gyökér szerkezete, fölszívófelülete, szénhidrát-tartalma, valamint környezetében a hőmérséklet és oxigéntartalom igen.

A biotikus stresszellenállóság a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni rezisztenciát mutatja, ami lehet morfológiai és élettani eredetű. Örökletesen meghatározott, összetettségétől függ azonban, hogy az adott károsítóval szembeni ellenállóság milyen gyorsan építhető be a fajtákba. A rezisztencia a kórokozó terjedésétől függően is változhat, a vertikális ellenállóság a károsító egy rassza (változata) ellen hatásos, a horizontális viszont több ellen is védelmet nyújt.

A rezisztenciatulajdonság tartósságát is az öröklődés és a kórokozó változékonyságának viszonya határozza meg: a vertikális rezisztenciát az új kórokozóváltozatok gyakrabban áttörik, míg a horizontális rezisztencia tartósabb megoldás.

Hagyományos és korszerű

Egy rezisztens fajta nemesítése igen hosszadalmas folyamat, különösen, ha új kórokozóra, vagy a már ismert kórokozó új változatára irányul. Első lépésként azonosítani kell a rezisztenciát például a régi tájfajtákban vagy a zöldség rokon fajainak génállományában. A költséges kutatásba bevonják a génbankok gyűjteményeit, az úgynevezett „előnemesítésben” olyan vonalak létrehozása a cél, amelyek a kívánt károsítóra ellenállók és a termesztett típusokkal jól keresztezhetők.

A nemesítési programban fontos szerep jut a rezisztencia megfelelő tesztelésének.

A hagyományos módszer során a kórokozó izolátumával mesterségesen megfertőzik a növényeket, de már a molekuláris genetika módszerei is rendelkezésre állnak.

Ez utóbbi összetett biológiai, molekuláris genetikai ismereteket, korszerű laboratóriumi hátteret igényel, és bár ez is viszonylag sokáig tart, a rezisztenciafaktorokat azonosító molekuláris marker rendkívül megkönnyíti és egyszerűsíti a nemesítő szelekciós munkáját, végső soron
a rezisztens fajta megteremtését.

TSWV-tünetek kápiapaprikán
TSWV-tünetek kápiapaprikán
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Körültekintő, alapos munkát igényel a próbavonalak, hibridek tesztje is, mielőtt sor kerül a fajtabejelentésre és regisztrációra. A rezisztencia önmagában terméssemleges, ha nincs károsítás, nem ad többletet, viszont járvány esetén megvéd a terméskieséstől. Éppen ezért a rezisztenciagének beépítésén túl továbbra is nagy jelentőségű az új jelöltek szelekciója, termőképességük és abiotikus stressztoleranciájuk megfelelő megítélése különböző termőhelyeken.

Tripszszívogatás nyoma paprikalevélen (A), mellette a tripszellenálló növény levélmintája (B)
Tripszszívogatás nyoma paprikalevélen (A), mellette a tripszellenálló növény levélmintája (B)
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Multirezisztens paprikafajták

A multirezisztens fajták több károsító ellen is hordoznak rezisztenciagéneket. Ennek szemléltetésére a zöldségfajok közül a paprika az egyik legjobb példa. A paprikanemesítésben élen járunk, a termelők széles fajtaválasztékból dolgozhatnak.

A vírusok elleni védekezés nehéz és összetett, mert vírusfertőzéskor azok örökítőanyaga véglegesen beépül a növényi sejt örökítőanyagába, átalakítja a sejtanyagcserét.

Ennek következtében sokrétűek a tünetek, ezért azok alapján nehéz a vírusok azonosítása, a tesztnövények fertőzésével vagy molekuláris módszerekkel van lehetőség arra. Fertőzéskor a vírusok elleni rezisztenciagének hiperszenzitív reakciót váltanak ki a növényben, az első fertőzött sejtek elhalnak, megakadályozzák a kórokozó továbbterjedését. Rezisztenciaáttörés akkor fordulhat elő, ha a vírus örökítőanyaga megváltozik és az új vírustörzs fertőzőképes lesz. A rezisztenciagén és a kórokozó kölcsönhatását befolyásolja a környezet (a hőmérséklet, a növény kora, a fényintenzitás és a fényösszetétel).

Gyakorlati jelölések

Az Európai Vetőmag Társaság 2004-ben meghatározta az ellenállóság fokozatait és a vetőmag-kereskedelemben alkalmazható jelöléseket.

Fogékonyság: a kórokozó a növényen gyorsan terjed, nagy a termésveszteség, a minőségromlás.

Tolerancia: a növény fogékony a károsítóra, de nincsenek, vagy gyengék a tünetek (inkább abiotikus stressz esetén használjuk).

Rezisztencia: • magas fokú ellenállóság, HR (high resistance): a növény agresszív fertőzés esetén is tünetmentes.

• mérsékelt fokú ellenállóság, IR (intermediate resistance): agresszív fertőzés esetén a növény mérsékelt betegségtünetet mutat.

„Immunitás”: a növény tünetmentes, a kórokozó avirulens, nem jöhet létre patogén-gazdanövény kapcsolat.

A mozaikot okozó vírusfertőzések a paprika komoly betegségei. A tobamovírusok elleni eredményes rezisztencianemesítéssel a különböző vírusok és törzseik (dohány mozaik vírus – TMV; paradicsom mozaik vírus – ToMV, paprika enyhe foltosság vírus – PMMoV) ellen a hazai fajtákba beépítették a Tm0-3 rezisztenciafokozatot. Legtöbbször elégséges a Tm2 is a hajtatásban, időnként azonban megjelenhet a PMMoV legerősebb rassza is, amitől a Tm3 rezisztencia véd teljes biztonsággal.

A paprikahajtatásban az egyik legnagyobb növényvédelmi gondot a paradicsom foltos hervadás, más néven bronzfoltosság vírus (TSWV) fertőzése okozza.

A vírus több mint 900 növényfajt fertőz, így sok gyom is gazdanövénye. A vírusvektor tripszfajok elleni védekezés pedig föladja a leckét a termelőknek. A kártevő lárva állapotban veszi föl a vírust, majd 5-9 nap után fertőzőképes lesz és egész életében az is marad. A rezisztenciagén hiperszenzitív reakciót vált ki a vírus bejutásakor. A rezisztencia IR típusú, 28 °C alatt biztosan működik, magas hőmérsékleten azonban megjelenhetnek vírustünetek a növényeken. A fertőzött tripszek szívogatása feltűnő nyomot hagy a paprika termésén, szöveti elhalás alakulhat ki, a barna foltok pedig eladhatatlanná teszik a termést.

A tripszellenállóság kutatása évekkel ezelőtt megkezdődött, fölfedeztek olyan paprika genotípusokat, amelyeket a kártevő nem szívesen szívogat, ezzel elkerülhető a vírus terjedése.

A TSWV-rezisztens paprika genotípus bogyóin a fertőzött tripszek szúrása után nekrotikus foltok jelennek meg (bogyó melanotikus gyűrűsfoltosság), értékesíthetetlenek a termések
A TSWV-rezisztens paprika genotípus bogyóin a fertőzött tripszek szúrása után nekrotikus foltok jelennek meg (bogyó melanotikus gyűrűsfoltosság), értékesíthetetlenek a termések
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Újhitűség tünete szabadföldi paprikán
Újhitűség tünete szabadföldi paprikán
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Ez a tulajdonság azonban összetett öröklődésű, a kártevő részéről fajspecifikus, valamint függ a levelek elhelyezkedésétől és a növény korától is.

Még bonyolultabb

Szisztémikus fogékony tünet – hiperszenzitív lokális tünet fogékony dohánynövényen (A), rezisztens dohánynövényen vírusfertőzés után (B)
Szisztémikus fogékony tünet – hiperszenzitív lokális tünet fogékony dohánynövényen (A), rezisztens dohánynövényen vírusfertőzés után (B)
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Az uborka mozaik vírus (CMV) régóta ismert kórokozója a paprikának. Először szántóföldi paprikaállományban írták le súlyos fertőzését, jellegzetes tünete az ún. újhitűség, amikor a palántakorban fertőződött növény fejletlen marad, ízközei nem nyúlnak meg, levelei torzulnak, nem hoz virágot, termést. Az utóbbi években a fóliákban is mind gyakrabban jelenik meg, elsősorban a szellőzők környékén, a betelepülő levéltetvek terjesztik. Különösen nagy károkat okoz, ha a fiatal növényeket éri a fertőzés, mert a vírushordozó első repülő levéltetű-nemzedék nehezen azonosítható a növényeken, a rovarok sokszor csak rövid ideig szívogatnak, majd továbbállnak.

A tölteni való fehér paprika típusban néhány éve megjelent az első CMV-rezisztens fajta, amit mára továbbiak követtek. Ezek a Cmr-1 rezisztenciagént hordozzák, ami a vírus P0 patotípusa ellen hatásos. A Távol-Keleten már évtizedekkel ezelőtt megjelent CMV P1 változat azonban képes áttörni a Cmr-1 rezisztenciát. Jó hír, hogy egy indiai tájfajtában sikerült a Cmr-2 rezisztenciagént azonosítani. Ez azonban recesszíven öröklődik, ezért a hibridek előállítása összetettebb és hosszadalmasabb, ugyanakkor a rezisztencia hosszabb távú stabilitását hozhatja.

A paprikanemzetségben még ennél is összetettebb a CMV-ellenállóság, ismert ugyanis olyan többgénes öröklődésű rezisztencia, amely a vírus mindkét eddig ismert rasszával szemben tartós védelmet nyújt. Hibridekbe történő beépítése azonban összetett nemesítési folyamat.

Árulkodó gyökerek

A gyökérvizsgálat és -szelekció igen nehéz és kockázatos, mivel a gyökér föltárása veszélyezteti a növény további fejlődését. Idén, a háromévenként megrendezett nemzetközi paprikanemesítési konferencián (International Eucarpia Meeting on Genetics and Breeding of Capsicum and Eggplant) francia kutatók mutattak be szelekciót segítő, a gyökérmorfológia meghatározására szolgáló eszközöket. Céljuk a fiatal zöldségnövények (paprika, tojásgyümölcs) fejlődő gyökérzetének vizsgálata, a gyökér hosszúságának, szélességének, szerkezetének (fő- és oldalgyökér-arány), friss tömegének és szárazanyagának mérése. Nemesítési célból föltérképezik az egyes genotípusok gyökérmorfológiáját, majd az egyes tulajdonságok öröklődési viszonyát.

Hazai eredmények

A multirezisztens fajták új képviselői a paprikalisztharmat-rezisztenciát (IR) hordozó fehérpaprikák. Termesztésük jelentős segítséget, biztonságot ad a fóliás kertészeknek.

A talajon termesztők a gyökérgubacs-fonálféreg elleni rezisztenciát hordozó fajták közül is válogathatnak, érdemes azonban tudni, hogy melyik kártevővel állunk szemben.

A Meloidogyne-fajok közül ugyanis a szántóföldi fonálféreg, a M. hapla ellen ezek a rezisztenciagének nem védenek.

A kórokozónak kedvező csapadékos, párás időben a szabadföldi paprikaállományokban számottevő veszteséget okozhat a Xanthomonas vesicatoria baktérium. A hazai paprikanemesítés kiemelkedő eredménye, hogy étkezési és fűszerpaprika-fajtákból is vannak rezisztensek.

A hazai zöldségtermelés egyik legfontosabb ágazatában, a paprikatermesztésben széles a rezisztens fajták kínálata, a kertészek tehát kiválaszthatják az alkalmazott technológiához leginkább illőt, hogy gazdaságosan, egyúttal környezetkímélő módon termelhessenek.

A gyökér morfológiai vizsgálata speciális eszközökkel
A gyökér morfológiai vizsgálata speciális eszközökkel
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka

szaktanácsadó

Elhangzott a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szentesi zöldséghajtatási szakmai napján.
A szerk.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Plantarium 2021: elképzelhető hogy ismét digitális lesz

A nagyszabású kertészeti kiállítás előkészületei már javában zajlanak. Csak márciusban tudnak végleges döntést hozni arról, hogy milyen formában kerül sor az eseményre.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Kertészet és Szőlészet retro

Hetvenedik évfolyamába lépett a Kertészet és Szőlészet, híres korok tanúja volt, nagy felvirágzásokról és kevésbé dicső időkről egyaránt mesélnek írásai. Aki szereti a retrót, az tartson velünk, pörgessük végig a régi lapszámokat – ezúttal a tartalomban való különösebb elmélyülés nélkül.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.