Back to top

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Vállus településtől délkeletre, a 380 méter magas Láz-tetőn 2014 óta látogatható a kilátó, mely a hegységet érintő ökoturisztikai fejlesztés részeként épült meg,  valamint második állomása is egyben a szintén akkor létrehozott Medvehagyma tanösvénynek. A kilátó közelében halad el az országos kéktúra útvonala, de a zöld kereszttel jelölt turistaútról is megközelíthető. A fenyő és tölgy faanyagból épült 18 méter magas egyszintes szerkezet kilátószintje 14,8 méteren található.

A kilátóra felkapaszkodva hegyekkel, domboldalakkal, lankákkal tagolt táj varázslatos látványa tárul elénk. A hegység két tömbjének határán állunk: a kilátó a délre eső dolomit alkotta régió szélén áll, északra a bazalt alapkőzetű tömb hegyei magasodnak. Előttünk a Zsidi-medence terül el, ahol az emberi jelenlét határozza meg a táj arculatát: szántók, rétek, a melegebb domboldalakon pedig szőlők és gyümölcsösök húzódnak fel az erdőkig. Balra a Sika-lika barlangot is rejtő Meleg-hegy látható a 13. században emelt Rezi vár romjaival, hátterében pedig a Kovácsi-hegy húzódik, melyen Európa egyik legnagyobb sztúpája áll.

A 24 méter átmérőjű és 30 méter magas buddhista szentélyt 1993-ban a XIV. dalai láma szentelte fel.

Tátika várának romjai
Tátika várának romjai

Jobbra magasodik jellegzetes alakjával a Tátika, csúcsát szintén egy középkori várrom koronázza, a Rezi várral közel egyidős Tátika várának maradványai. A hegy lábánál jóval korábbi nyomait is felfedezhetjük az egykoron környéken élőknek: az itt sorakozó halomsírok a korai vaskorból származnak.

A Tátika lábánál, észak felől érjük el a Sarvalyi-forrásnál kialakított pihenőhelyet, esőbeállóval, tűzrakó helyekkel, padokkal és asztalokkal remek helyszínt nyújt szabadtéri programokhoz. A Tátikától jobbra a Karikás-tető, Szebike és a Kőorra emelkedik ki a medencéből. A távolban a déli-Bakony és a Sümegi-hát is feltűnik.

Szent Miklós-forrás
Szent Miklós-forrás

Medvehagyma tanösvény

A környék nevezetességeit, természeti szépségeit fűzi fel nyomvonalára a mintegy 14 kilométer hosszú, 15 állomáshelyből álló Medvehagyma tanösvény. Vállus település központjából indul és érinti egyebek mellett a Vadlán-lik barlangot, a Kutyatemetőt, a Szent Miklós-forrást és a Büdöskúti pihenőt is. A tanösvény rövidebb szakaszai önmagában is bejárhatók. Legdélebbi pontján a Padkűi kilátóból egy másik szemszögből tárul elénk a hegység, tiszta időben pedig a Balaton víztükre is megcsillan.

Vállustól délkeletre találjuk a mára jócskán lecsökkent hozamú, de friss és hűsítő vizet adó Szent Miklós-forrást. 

A közelben a feltehetően a 14. század első felében alapított és évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostor romjai fekszenek.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend Szent Miklós tiszteletére szentelt monostorának romjait 2016-ban kezdték feltárni, a munkálatok napjainkban is tartanak. Az elmúlt években megtalálták a kolostor keleti falának jelentős szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét. A kerengő kutatása során egy szerzetes sírjára is rábukkantak. A Szent Miklós-forrás adta egykoron a kolostor vizét és halastavát is táplálta.

A közeli Görbe-tetőn a múlt században légvédelmi szerepet is betöltő katonai bázisra emlékeztet a Kutyatemető. Oda temették a bázison szolgáló honvédek az elszigeteltségben, szolgálatteljesítésük közben hű, segítő társaikká vált állataikat.

Délre, az erdészeti út mentén, kis tisztáson áll a Büdöskúti pihenő. A közelben ma is fellelhetők annak a fagykísérleti telepnek a nyomai, amelyet egykor a Festeticsek főerdésze hozott létre a fák „hidegtesztelésére” a Keszthelyi-hegység leghidegebb pontján.

A Bakonyerdő Zrt. az elmúlt években a Keszthelyi-hegység számos pontján alakított ki pihenőhelyeket, a Gyenesdiáshoz közeli Nagymezőn erdei tornapályát tart fenn.

A hegység déli kapujában működik a Festetics Imre Állatpark és Természet Háza Látogatóközpont.

Az említett helyek önmagukban is tartalmas időtöltést kínálnak, a látottak pedig kedvet csinálhatnak a hegység más tájainak bejárásához, felfedezéséhez is.

Büdöskúti pihenő
Büdöskúti pihenő

Rosta Katalin

Bakonyerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

Az italgyártók növelik az újrahasznosított műanyagok arányát

Az ásványvíz- és üdítőital gyártók 2030-ig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyag alapanyagok arányát a palackokban, és valamennyi cég saját kampányt indít az italcsomagolások szelektív gyűjtésének népszerűsítésére.

A multifunkcionális erdők lehetnek a kulcs az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseinek eléréséhez

Négy, az EU erdésztársadalmát képviselő szervezet „Lássuk a fáktól az erdőt - az EU erdőinek multifunkcionális szerepe” címmel január 21-én szakmai napot szervezett az Európai Parlamentben. Az esemény a multifunkcionális erdőknek az EU éghajlati és biodiverzitási célkitűzéseihez való jelentős hozzájárulásával foglalkozott.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.