Back to top

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Mi lesz a természetes beporzókkal? Elvileg aggódnak értük Brüsszelben, hiszen megbíztak egy kutatókból álló munkacsoportot, hogy dolgozzák ki a toxikus anyagoknak a beporzókra, köztük a méhekre gyakorolt hatásának pontosabb mérésére alkalmas rendszerét. A dokumentum, aminek „Útmutató a méhekért” a címe, elkészült – de ennek már 6 éve. Miért nem tudunk róla, miért nem alkalmazzák az abban leírtakat, miért pusztulnak méheink még mindig? E kérdések hátteréről szól írásom.

Az engedélyezett vegyi anyagok biztonságosságával (egészség-, vagy a környezetkárosító hatás) kapcsolatban felmerülő aggályok miatt 2012-től alaposabb vizsgálat alá vetettek több száz ilyen anyagot. Ám 2018-ig mindössze 94 vegyszert tudtak újra átvizsgálni, amelyeknek csaknem a fele, 46 bizonyult „nem biztonságosnak”. Ezek engedélyének visszavonását kezdeményezték a hatóságok, bár úgy tűnik, kevés eredménnyel. A 46-ból azóta is forgalomban van 34. Ennek oka, hogy a gyártók vonakodnak elvégezni újabb biztonságossági vizsgálatokat, illetve azok hiányában a végső visszavonás akár 7-9 évet is késhet.

A mintegy évi 500 milliárd eurós bevételt elkönyvelő gyártói körnek a visszavonás, ill. minden szigorítás komoly piacvesztést jelent.

A visszavonás megindítására újabb 5-6 évre van szükség, hogy a bürokrácián és a vegyszerlobbin átvezetve esélye legyen egy veszélyes anyag kivonásának. Egyszóval, a hatóságok hiába nyilvánítanak nem biztonságosnak egy vegyszert, az legalább még 15-20 évig forgalomban lehet.

A probléma fő okát magukban a hatóságokban kell keresni, akik túl könnyen adják ki az engedélyeket, viszont egyre nehezebben tudnak érvényt szerezni azok visszavonásának. Tipikus példa a neonikotinoidok, amelyek ellen francia méhészek már a '90-es évek elején pereket indítottak. A magyar agrárminisztérium az OMME vizsgálataira alapozva kijelentette, Magyarországon nem fordult elő a neonikotinoid tartalmú csávázószerekkel összefüggő méhpusztulás (2013. március, Agrárszektor). Az EU hatóságainak csak 2018 végére sikerült legalább részeredményt elérni hivatalos betiltásukra. Szakértők az új EU-s vezetéstől várnak változást ezen a téren is.

Az USA teljes méhcsalád állományának becsült veszteségei 2006-2016 között

Nálunk is jellemző a vizsgálatok elhúzódása, az eredmények semmitmondó, ködös szakértői értékelése, az ok-okozati összefüggés hiányos feltárása, ill. megtalálásának kerülése. Történik ez annak ellenére, hogy minden méhész tudja, hogy a méhmérgezés olyan tünetekkel jár, amely semmilyen méhbetegséggel nem téveszthető össze. 2018 nyarán olvashattuk a tudósításokból: „Kíméletlen méhpusztulás csapott le Magyarországra”, vagy - „Hatalmas méhpusztulások: gőzerővel kutatják az okokat”. És még mindig nem sikerült lezárni a több száz eset vizsgálatát. Taktikázásnak látszik, hogy a Nébih most növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást vár minden érintett gazdától, ami úgy látszik, döcögősen halad, mert a határidőt meg kellett hosszabbítani.

A tengerentúli nagy méhcsaládveszteségek és ahhoz sokban hasonló méhpusztulások észlelése Európában, az EU különféle szervezeteinek is felhívta a figyelmét a helyzet komolyságára.

A COLOSS COST Action elnevezésű nemzetközi együttműködés 2008-ban indult a méhcsaládpusztulások okainak feltárására. A nagyon sikeres programnak a kezdetekben aktív tagja volt Magyarország is. Tevékenységüket fémjelezte a méh­pusztulásokat felmérő interaktív kérdőív megtervezése és a Bee Book I-II. néven kiadott diagnosztikai kézikönyv megszerkesztése. A nemzetközi tudományos szervezet ma COLOSS Association néven működik, jelenleg 95 országból 1197 taggal (kutatók, oktatók, állatorvosok, akik a méhészet területén dolgoznak).

Idén tavasszal jelent meg Sanchez-Bayo és Wyckhuys összefoglaló cikke (Biological Conservation, 2019) a rovarfauna világméretű csökkenéséről. 73 publikáció elemzése alapján (2. ábra) azt jósolják, hogy néhány évtized alatt a rovarpopuláció 40%-a véglegesen kihalhat.

Németországban a repülő rovar biomassza évi 5,2 %-os csökkenését tapasztalták, aminek következtében az utóbbi 26 évben ezek a populációk mintegy 75%-al csökkentek. A legnagyobb bajnak az élőhelyek elvesztését jelölik meg, amelynek fő oka az intenzív mezőgazdálkodás, a műtrágyázás és a vegyszerhasználat.

A COLOSS-program és a Magyarország EU-s elnöksége alatt (2011) kiadott dokumentum máig érvényes megállapításokat tartalmaz az európai méhészkedést és méheket fenyegető veszélyekről, rámutatva, hogy bár változó mértékben, de a parazitás és fertőző méhbetegségek mellett a környezeti hatásoknak, elsősorban a toxikus anyagok jelenlétének milyen szerepe van a tagállamokban, és hogy a mézminőség megőrzése mennyire fontos feladat lesz a jövőben.

A rovarvilág pusztulásáról szóló 73 közlemény anyagának földrajzi elhelyezkedése

A méhek környezetében előforduló méreganyagok toxikus hatásának tesztelésére az OECD 213-214 sz. szabványai szerint végrehajtott akut orális- és kontakt laboratóriumi módszereit alkalmazták, ami még jelenleg is érvényben van. Ezekben zárkázott méheken tesztelik a vizsgált anyag emelkedő hígításait az un. LC50 érték meghatározására, ismert vegyszer (dimethoat) mérgező hatásával összehasonlítva. Ez annak az adagnak felel meg, ahol a kísérleti méhek 50%-a 48-72 órán belül elpusztul.

A neonikotinoidok biztonságossági ellenőrzésével kapcsolatban már évekkel ezelőtt felmerült, hogy a hagyományos módszerek alkalmazása nem elegendő az újabb típusú növényvédő szerek környezeti hatásának, biztonságosságának megítélésére, különösen nem, amikor keverékekben használják ezeket.

Az egyre szigorodó, szintekre tagolódó tesztelést (TIER) jóval bonyolultabb, munka-, anyag- és időigényesebb módszerek jellemzik, amelyek bevezetésével szemben nagy az ellenállás.

Az EFSA, az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatala meg is bízott egy kutatókból álló munkacsoportot, hogy dolgozzák ki a toxikus anyagoknak a beporzókra, köztük a méhekre gyakorolt hatásának pontosabb mérésére alkalmas rendszerét. A megadott direktívákat tekintve mindenki reménykedett, hogy végre a mézelő méheket, a poszméheket és a szabadon élő méheket fenyegető növényvédőszer-arzenálban sikerül rendet tenni. A 260 oldalas dokumentum, az „Útmutató a méhekért” (Bee Gui­dance), amely vezérfonalat ad a teszteléshez a méhcsalád túlélésén kívül a méhek viselkedésére, szaporodására, lárvanevelésére is. A dokumentum egy honfitársunk közreműködésének is köszönhetően (Szentes Csaba) 2013-ban elkészült. Ám hosszú viták után (többek között a Bayer cég egyet nem értésével) 2016-ban a Bizottság nem fogadta el azt. Az EFSA 2018-ban újra előszedte, de az ismét megbukott a nemzetközi agrárlobbi nyomásának engedve (European Crop Protection). Megállapodtak, hogy szigorításokat fokozatosan lehet csak bevezetni, viszont eddig az első lépések sem történtek meg. Ahogy a franciák által szervezett és petíciókhoz aláírást gyűjtő nemzetközi szervezet, a POLLINIS jellemzi a helyzetet, addig a beporzók „hatóságilag engedélyezett mészárlása” világszerte tovább folytatódik.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

A vírusfertőzés miatt el kell pusztítani egy Máramaros megyei tyúkfarm állományát

A madárinfluenza vírus megjelenése miatt el kell pusztítani egy tyúkfarm állományát a Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) településen – közölte szerdán a romániai megyei állategészségügyi hatóság (DSVSA).

Hajdú-Bihar megyében is megjelent a madárinfluenza

Egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma január 14-én. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a mintegy 115.000-es állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.

Madárinfluenza: nincs szó újabb esetekről

Egyelőre Komárom-Esztergom megyében elszigetelt esetet jelent az Ács melletti nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban feltűnt madárinfluenza. Azok a termelők, akiknél nincs fertőzés, nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne is legyen – egy sor higiéniai, járványvédelmi előírás betartásával ugyanis megvédhető az állomány.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.