Back to top

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Az előző részt itt olvashatja

A fiasítás megszűnése után lehetőség nyílik a hatékony zárókezelésre. A módszerről első beszámolónkat az online Méhészetben és lapunk előző számában közöltük. Jöjjön a folytatás!

Mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, melyet idehaza épphogy néhány méhész kezdett el alkalmazni, kevés a hazai tapasztalat. Júliusban újból megkerestem Neumann György hódmezővásárhelyi méhészt, hogy ossza meg velünk a tavasz óta eltelt megfigyeléseit.

 Lassan véget ér a napraforgóhordás, remélhetőleg kevés méhpusztulással. Tavasz óta milyen tapasztalataid vannak atkaügyben, családfejlődésben?

- Valóban, itt a vége a napraforgóhordásnak és az olasz méhészkollégák, akik szintén anyakorlátozással védekeznek az atka ellen, ilyenkor állnak neki a zárkázásnak. Mi viszont az ő technológiájukat nem követhetjük, hiszen nálunk a családjaink számára elengedhetetlenül fontos, hogy az anyák még az elkövetkező hetekben is minél többet petézzenek.

Ezért is volt szükség egy teljesen a mi környezeti viszonyainkhoz igazodó technológia kidolgozására. A tavasz óta eltelt időszakot nézve a legfontosabb, hogy a tavalyi zárkázás óta nem kezeltem semmivel atka ellen, csupán két kontrollkezelést végeztem.

Ebből az egyiket a tavaszi fejlődés elején, márciusban – ezt külön kérésre, mert személy szerint nem tartottam indokoltnak. A feltételezésem be is igazolódott, ugyanis három családnál 10 nap alatt egy atka sem hullott kétszeri szublimálásra. Az anyák szépen petéztek minden családnál, a családok jól fejlődtek, semmi sem utal arra, hogy a zárkázásnak akár hosszabb távon káros hatása lenne az anyákra.

• Úgy képzelem, hogy mivel ennek a technológiának köszönhetően nagyon kevés atkával indulnak tavasszal a családok, a varroa nem is tud olyan gyorsan felszaporodni nyárra. Van-e valamilyen adatod ezzel kapcsolatban?

- Igen, természetesen van adatom, mégpedig a második kontrollkezelés. Az első megmutatta, hogy a családok gyakorlatilag atka nélkül teleltek. A második kontrollt hosszabb előkészületek előzték meg, ugyanis akácon készített szaporításokkal végeztem.

5 db 15 NB-kereten lévő családot anyátlanítottam május 9-10-én. Az anyátlanítástól számított ötödik napon leromboltam a fedett bölcsőket, majd a 12. napon 3-6 keretes rajokra osztottam szét, így összesen 16 rajt kaptam. Ezeket a rajokat négy különböző telephelyen helyeztem el úgy, hogy egymás röpkörzetén kívül legyenek, de ügyeltem arra, hogy más méhészet viszont legyen a közelükbe – így adva esélyt a visszafertőződésre.

Az anyátlanítástól számított 23. napon szublimáltam a rajokat, összesen 75 kereten.

Ebben az időpontban már nem volt fiasítás a családokban (eltekintve néhány darab herétől, de ezek a kelésük utáni napokban még találkoztak az oxálsavval), így minden atka a méheken ült.

A szublimálás utáni negyedik napon elvégzett számolás eredménye szerint átlag 2,6 db atka hullott. Egy rajnál nem volt értékelhető az eredmény, egy család pedig kiugró eredményt mutatott: itt 14 atka hullott. Végeredményben, az eredetileg szétosztott öt családnál, amely 75 kereten volt, összesen 39 db atka hullott le. Tehát a második ellenőrzés amellett, hogy megmutatta, az atka nyárra nem tud súlyos mértékben felszaporodni, rávilágított arra is, hogy a visszafertőződés nem olyan mértékű és nem úgy történik, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

• Ha jól tudom, többen is kipróbálták a technológiát. Ők miről számoltak be? Hogyan szaporodott az atka az év folyamán, milyenek voltak a méhcsaládok?

- Mindenkivel tartom a kapcsolatot, akik tavaly zárkáztak. Összességében nagyon jók a visszajelzések, egy helyen nem voltak erősek a családok (5 db), de ott tavaly igen erős atkafertőzés mutatkozott, amelyet a zárkázás rövid időn belül orvosolt.

Tavasszal egy kis plusz odafigyeléssel ezek a családok is feljöttek, és termelő családok lettek, viszont az atkaszám itt is alacsony maradt már idén (ugyanebben a méhészetben a többi, nem zárkázással kezelt család is megsínylette az előző évi atkafertőzöttséget).

Fontos megjegyezni, hogy bár az eddigi eredmények a zárkázással kapcsolatban nagyon jók, de a figyelmünk nem lankadhat. Folyamatosan ellenőrizni kell év közben az atkák számát a családjainkban kontrollkezelésekkel.

• Tehát az integrált kezelés ezzel a technológiával is fontos, nem lehet csak e módszerre alapozni?

- A anyazárkázás technológiája nagyon jó alap arra, hogy egy kordában tartott atkapopulációval számolhassunk, azonban a folyamatos ellenőrzés elengedhetetlen, így nem érhet bennünket meglepetés. Idén csak a napraforgó pergetése után fogok atkát irtani, nem hiszem, hogy azt ki lehetne hagyni. Mindenesetre szeretnék öt családot egyáltalán nem kezelni, csak zárkázáskor.

Kiemelt szempontnak tartom a technológia megítélésében azt a kérdést, hogy a méhek csak igen alacsony számú kezelést kapnak az év folyamán.

Azt gondolom, hogy jelen helyzetben, amikor különösen nagy problémát jelentenek a mérgezések, nagyon sokat számít, hogy hányszor és mivel kezeljük a méhcsaládokat. Arról nem beszélve, hogy ez a technológia alternatívát jelent azoknak a méhészeknek, akik szeretnék abbahagyni a szokványos szerek használatát, hiszen az általam kidolgozott technológia az oxálsav-szublimálásra épül. (Az oxálsav szublimálva hosszabb ideig, 4-10 napig fejti ki a hatását a kaptárban, ezen idő alatt hat az atkákra.)

• Úgy tudom, újítottál a zárkán is.

- A zárkán történt változtatás miatt az anyák zárása egyszerűbb és gyorsabb lesz. Huzalos anyarácsot tettem a keretre, így nem tudják beragasztani, ezáltal a bezárás is, és a kiengedés is könnyebbé válik.

• Hogyan látod a technológia jövőjét?

- Az érdeklődők száma folyamatosan növekszik. Egyre többen látják a technológia előnyeit, nem csak a közvetlen előnyöket (mint pl. az állományszintű fiasításmentes állapot), hanem a közvetetteket is.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

E. coli - töltsük tele a szarvasmarhák itatóját!

A Cornell Egyetemen olyan kutatásokat végeznek, hogy meg lehet-e pontosan határozni azokat a területeket, ahonnan az E. coli fertőzések elterjedhetnek a szarvasmarhák között.

Kutyája van? Fontos figyelmeztetés érkezett

Az erőkifejtés vagy testmozgás, amely lehet akár a gazdival közös séta, játék vagy futás is, a felelős a potenciálisan halálos kimenetelű hőguta kialakulásáért a kutyáknál az esetek 74 százalékában - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

Megkérdeztük a méhészt: Hogyan gyéríti az atkát nyáron?

Itt a nyár, véget érnek a pörgetések, amikor is az atkagyérítés és -írtás valamilyen formáját el kell végezni ahhoz, hogy a méhek a beteleléskor a lehető legkevesebb atkaszúrást kapják. Az atkagyérítés fontosságának megértése és az egész évet átfogó gyérítési stratégia kulcsfontosságú a méhek életben tartásához és a méhészkedés sikeréhez. Erről kérdeztük a méhészeket.

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.