Back to top

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Az előző részt itt olvashatja

A fiasítás megszűnése után lehetőség nyílik a hatékony zárókezelésre. A módszerről első beszámolónkat az online Méhészetben és lapunk előző számában közöltük. Jöjjön a folytatás!

Mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, melyet idehaza épphogy néhány méhész kezdett el alkalmazni, kevés a hazai tapasztalat. Júliusban újból megkerestem Neumann György hódmezővásárhelyi méhészt, hogy ossza meg velünk a tavasz óta eltelt megfigyeléseit.

 Lassan véget ér a napraforgóhordás, remélhetőleg kevés méhpusztulással. Tavasz óta milyen tapasztalataid vannak atkaügyben, családfejlődésben?

- Valóban, itt a vége a napraforgóhordásnak és az olasz méhészkollégák, akik szintén anyakorlátozással védekeznek az atka ellen, ilyenkor állnak neki a zárkázásnak. Mi viszont az ő technológiájukat nem követhetjük, hiszen nálunk a családjaink számára elengedhetetlenül fontos, hogy az anyák még az elkövetkező hetekben is minél többet petézzenek.

Ezért is volt szükség egy teljesen a mi környezeti viszonyainkhoz igazodó technológia kidolgozására. A tavasz óta eltelt időszakot nézve a legfontosabb, hogy a tavalyi zárkázás óta nem kezeltem semmivel atka ellen, csupán két kontrollkezelést végeztem.

Ebből az egyiket a tavaszi fejlődés elején, márciusban – ezt külön kérésre, mert személy szerint nem tartottam indokoltnak. A feltételezésem be is igazolódott, ugyanis három családnál 10 nap alatt egy atka sem hullott kétszeri szublimálásra. Az anyák szépen petéztek minden családnál, a családok jól fejlődtek, semmi sem utal arra, hogy a zárkázásnak akár hosszabb távon káros hatása lenne az anyákra.

• Úgy képzelem, hogy mivel ennek a technológiának köszönhetően nagyon kevés atkával indulnak tavasszal a családok, a varroa nem is tud olyan gyorsan felszaporodni nyárra. Van-e valamilyen adatod ezzel kapcsolatban?

- Igen, természetesen van adatom, mégpedig a második kontrollkezelés. Az első megmutatta, hogy a családok gyakorlatilag atka nélkül teleltek. A második kontrollt hosszabb előkészületek előzték meg, ugyanis akácon készített szaporításokkal végeztem.

5 db 15 NB-kereten lévő családot anyátlanítottam május 9-10-én. Az anyátlanítástól számított ötödik napon leromboltam a fedett bölcsőket, majd a 12. napon 3-6 keretes rajokra osztottam szét, így összesen 16 rajt kaptam. Ezeket a rajokat négy különböző telephelyen helyeztem el úgy, hogy egymás röpkörzetén kívül legyenek, de ügyeltem arra, hogy más méhészet viszont legyen a közelükbe – így adva esélyt a visszafertőződésre.

Az anyátlanítástól számított 23. napon szublimáltam a rajokat, összesen 75 kereten.

Ebben az időpontban már nem volt fiasítás a családokban (eltekintve néhány darab herétől, de ezek a kelésük utáni napokban még találkoztak az oxálsavval), így minden atka a méheken ült.

A szublimálás utáni negyedik napon elvégzett számolás eredménye szerint átlag 2,6 db atka hullott. Egy rajnál nem volt értékelhető az eredmény, egy család pedig kiugró eredményt mutatott: itt 14 atka hullott. Végeredményben, az eredetileg szétosztott öt családnál, amely 75 kereten volt, összesen 39 db atka hullott le. Tehát a második ellenőrzés amellett, hogy megmutatta, az atka nyárra nem tud súlyos mértékben felszaporodni, rávilágított arra is, hogy a visszafertőződés nem olyan mértékű és nem úgy történik, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

• Ha jól tudom, többen is kipróbálták a technológiát. Ők miről számoltak be? Hogyan szaporodott az atka az év folyamán, milyenek voltak a méhcsaládok?

- Mindenkivel tartom a kapcsolatot, akik tavaly zárkáztak. Összességében nagyon jók a visszajelzések, egy helyen nem voltak erősek a családok (5 db), de ott tavaly igen erős atkafertőzés mutatkozott, amelyet a zárkázás rövid időn belül orvosolt.

Tavasszal egy kis plusz odafigyeléssel ezek a családok is feljöttek, és termelő családok lettek, viszont az atkaszám itt is alacsony maradt már idén (ugyanebben a méhészetben a többi, nem zárkázással kezelt család is megsínylette az előző évi atkafertőzöttséget).

Fontos megjegyezni, hogy bár az eddigi eredmények a zárkázással kapcsolatban nagyon jók, de a figyelmünk nem lankadhat. Folyamatosan ellenőrizni kell év közben az atkák számát a családjainkban kontrollkezelésekkel.

• Tehát az integrált kezelés ezzel a technológiával is fontos, nem lehet csak e módszerre alapozni?

- A anyazárkázás technológiája nagyon jó alap arra, hogy egy kordában tartott atkapopulációval számolhassunk, azonban a folyamatos ellenőrzés elengedhetetlen, így nem érhet bennünket meglepetés. Idén csak a napraforgó pergetése után fogok atkát irtani, nem hiszem, hogy azt ki lehetne hagyni. Mindenesetre szeretnék öt családot egyáltalán nem kezelni, csak zárkázáskor.

Kiemelt szempontnak tartom a technológia megítélésében azt a kérdést, hogy a méhek csak igen alacsony számú kezelést kapnak az év folyamán.

Azt gondolom, hogy jelen helyzetben, amikor különösen nagy problémát jelentenek a mérgezések, nagyon sokat számít, hogy hányszor és mivel kezeljük a méhcsaládokat. Arról nem beszélve, hogy ez a technológia alternatívát jelent azoknak a méhészeknek, akik szeretnék abbahagyni a szokványos szerek használatát, hiszen az általam kidolgozott technológia az oxálsav-szublimálásra épül. (Az oxálsav szublimálva hosszabb ideig, 4-10 napig fejti ki a hatását a kaptárban, ezen idő alatt hat az atkákra.)

• Úgy tudom, újítottál a zárkán is.

- A zárkán történt változtatás miatt az anyák zárása egyszerűbb és gyorsabb lesz. Huzalos anyarácsot tettem a keretre, így nem tudják beragasztani, ezáltal a bezárás is, és a kiengedés is könnyebbé válik.

• Hogyan látod a technológia jövőjét?

- Az érdeklődők száma folyamatosan növekszik. Egyre többen látják a technológia előnyeit, nem csak a közvetlen előnyöket (mint pl. az állományszintű fiasításmentes állapot), hanem a közvetetteket is.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

A vírusfertőzés miatt el kell pusztítani egy Máramaros megyei tyúkfarm állományát

A madárinfluenza vírus megjelenése miatt el kell pusztítani egy tyúkfarm állományát a Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) településen – közölte szerdán a romániai megyei állategészségügyi hatóság (DSVSA).

Hajdú-Bihar megyében is megjelent a madárinfluenza

Egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma január 14-én. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a mintegy 115.000-es állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.

Madárinfluenza: nincs szó újabb esetekről

Egyelőre Komárom-Esztergom megyében elszigetelt esetet jelent az Ács melletti nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban feltűnt madárinfluenza. Azok a termelők, akiknél nincs fertőzés, nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne is legyen – egy sor higiéniai, járványvédelmi előírás betartásával ugyanis megvédhető az állomány.

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Madárinfluenza egy Komárom-Esztergom megyei baromfiállományban

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a Nébih egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, a vírus elterjedésének megakadályozása érdekében az állatokat állami kártalanítás mellett leölik.

Szlovákiában is megjelent a madárinfluenza

Szlovákiában is megjelent a szomszédos Lengyelországban már a tavaly év végétől terjedő madárinfluenza - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák Regionális Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelet (RPVS) közlésére hivatkozva.

Téli veszélyforrások, amikre minden kutyatulajdonosnak érdemes odafigyelni

A téli hónapokban számos veszély leselkedik a kutyákra. Megmutatjuk a leggyakoribbakat, ezekre érdemes odafigyelni.

Meg akart tanulni méhészkedni, ezért méheket lopott

Egy 23 éves férfi tavaly július elején a Komárom-Esztergom megyei Kocs község külterületéről ellopott 12 darab méhkaptárt a benne lévő méhcsaládokkal és mézzel együtt. A tettes egyedül szállította el és egy ismerőse telkén pakolta le a zsákmányt – írta a police.hu decemberben.