A fiasítás megszűnése után lehetőség nyílik a hatékony zárókezelésre. A módszerről első beszámolónkat az online Méhészetben és lapunk előző számában közöltük. Jöjjön a folytatás!
Mivel egy viszonylag új technológiáról van szó, melyet idehaza épphogy néhány méhész kezdett el alkalmazni, kevés a hazai tapasztalat. Júliusban újból megkerestem Neumann György hódmezővásárhelyi méhészt, hogy ossza meg velünk a tavasz óta eltelt megfigyeléseit.
• Lassan véget ér a napraforgóhordás, remélhetőleg kevés méhpusztulással. Tavasz óta milyen tapasztalataid vannak atkaügyben, családfejlődésben?
– Valóban, itt a vége a napraforgóhordásnak és az olasz méhészkollégák, akik szintén anyakorlátozással védekeznek az atka ellen, ilyenkor állnak neki a zárkázásnak. Mi viszont az ő technológiájukat nem követhetjük, hiszen nálunk a családjaink számára elengedhetetlenül fontos, hogy az anyák még az elkövetkező hetekben is minél többet petézzenek.
Ebből az egyiket a tavaszi fejlődés elején, márciusban – ezt külön kérésre, mert személy szerint nem tartottam indokoltnak. A feltételezésem be is igazolódott, ugyanis három családnál 10 nap alatt egy atka sem hullott kétszeri szublimálásra. Az anyák szépen petéztek minden családnál, a családok jól fejlődtek, semmi sem utal arra, hogy a zárkázásnak akár hosszabb távon káros hatása lenne az anyákra.
• Úgy képzelem, hogy mivel ennek a technológiának köszönhetően nagyon kevés atkával indulnak tavasszal a családok, a varroa nem is tud olyan gyorsan felszaporodni nyárra. Van-e valamilyen adatod ezzel kapcsolatban?
– Igen, természetesen van adatom, mégpedig a második kontrollkezelés. Az első megmutatta, hogy a családok gyakorlatilag atka nélkül teleltek. A második kontrollt hosszabb előkészületek előzték meg, ugyanis akácon készített szaporításokkal végeztem.
5 db 15 NB-kereten lévő családot anyátlanítottam május 9-10-én. Az anyátlanítástól számított ötödik napon leromboltam a fedett bölcsőket, majd a 12. napon 3-6 keretes rajokra osztottam szét, így összesen 16 rajt kaptam. Ezeket a rajokat négy különböző telephelyen helyeztem el úgy, hogy egymás röpkörzetén kívül legyenek, de ügyeltem arra, hogy más méhészet viszont legyen a közelükbe – így adva esélyt a visszafertőződésre.
Ebben az időpontban már nem volt fiasítás a családokban (eltekintve néhány darab herétől, de ezek a kelésük utáni napokban még találkoztak az oxálsavval), így minden atka a méheken ült.
A szublimálás utáni negyedik napon elvégzett számolás eredménye szerint átlag 2,6 db atka hullott. Egy rajnál nem volt értékelhető az eredmény, egy család pedig kiugró eredményt mutatott: itt 14 atka hullott. Végeredményben, az eredetileg szétosztott öt családnál, amely 75 kereten volt, összesen 39 db atka hullott le. Tehát a második ellenőrzés amellett, hogy megmutatta, az atka nyárra nem tud súlyos mértékben felszaporodni, rávilágított arra is, hogy a visszafertőződés nem olyan mértékű és nem úgy történik, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.
• Ha jól tudom, többen is kipróbálták a technológiát. Ők miről számoltak be? Hogyan szaporodott az atka az év folyamán, milyenek voltak a méhcsaládok?
– Mindenkivel tartom a kapcsolatot, akik tavaly zárkáztak. Összességében nagyon jók a visszajelzések, egy helyen nem voltak erősek a családok (5 db), de ott tavaly igen erős atkafertőzés mutatkozott, amelyet a zárkázás rövid időn belül orvosolt.
Fontos megjegyezni, hogy bár az eddigi eredmények a zárkázással kapcsolatban nagyon jók, de a figyelmünk nem lankadhat. Folyamatosan ellenőrizni kell év közben az atkák számát a családjainkban kontrollkezelésekkel.
• Tehát az integrált kezelés ezzel a technológiával is fontos, nem lehet csak e módszerre alapozni?
– A anyazárkázás technológiája nagyon jó alap arra, hogy egy kordában tartott atkapopulációval számolhassunk, azonban a folyamatos ellenőrzés elengedhetetlen, így nem érhet bennünket meglepetés. Idén csak a napraforgó pergetése után fogok atkát irtani, nem hiszem, hogy azt ki lehetne hagyni. Mindenesetre szeretnék öt családot egyáltalán nem kezelni, csak zárkázáskor.
Azt gondolom, hogy jelen helyzetben, amikor különösen nagy problémát jelentenek a mérgezések, nagyon sokat számít, hogy hányszor és mivel kezeljük a méhcsaládokat. Arról nem beszélve, hogy ez a technológia alternatívát jelent azoknak a méhészeknek, akik szeretnék abbahagyni a szokványos szerek használatát, hiszen az általam kidolgozott technológia az oxálsav-szublimálásra épül. (Az oxálsav szublimálva hosszabb ideig, 4-10 napig fejti ki a hatását a kaptárban, ezen idő alatt hat az atkákra.)
• Úgy tudom, újítottál a zárkán is.
– A zárkán történt változtatás miatt az anyák zárása egyszerűbb és gyorsabb lesz. Huzalos anyarácsot tettem a keretre, így nem tudják beragasztani, ezáltal a bezárás is, és a kiengedés is könnyebbé válik.
• Hogyan látod a technológia jövőjét?
– Az érdeklődők száma folyamatosan növekszik. Egyre többen látják a technológia előnyeit, nem csak a közvetlen előnyöket (mint pl. az állományszintű fiasításmentes állapot), hanem a közvetetteket is.