Back to top

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Különösen értékes faj az amerikai ámbrafa
Különösen értékes faj az amerikai ámbrafa

Az emberközpontú vállalat a kor gazdasági és társadalmi igényeinek mind magasabb fokú kiszolgálása mellett a jövő nemzedékei előtt felsorakozó kihívásokra és a jövőbeli igényekre is fókuszál. A vállalatfilozófia áthatja mind a nyolc erdészeti igazgatósága működését, így az Iharosi Erdészetét is.

A Kelet-Zalai-dombságtól a Dráva-síkig elterülő változatos tájon, az egykori Inkey és Festetics családok birtokán gazdálkodik a Füsi Balázs igazgatta erdészeti egység. A közel 8000 hektáros gazdálkodási terület két fő részre tagolható: északnyugaton a Zalai-dombság keleti nyúlványán rendkívül fajgazdag, üde lombos erdők, míg déli részén, a Dráva-sík homokterületén a kocsányos tölgy állományok húzódnak.

Füsi Balázs: óriási a felelősségünk
Füsi Balázs: óriási a felelősségünk
„Mi, a SEFAG Zrt. szakemberei valljuk, hogy nemzeti kincsünk az erdő. Felbecsülhetetlen természeti érték, kiemelt jelentőségű kulturális örökségvédelmi szereppel és komoly gazdasági potenciállal”

– sorolja az erdészet igazgatója. A Somogy rengetegeiben tevékeny szakemberek különösen szerencsésnek érzik magukat, mert a változatos termőhelyeknek köszönhetően, sokszínű erdőállományok adják gazdálkodásuk alapjait. Mindemellett óriási felelősség hárul rájuk, hogy tevékenységük során mindezt a természeti, gazdasági és kulturális értéket megtartsák.

A Kelet-Zalai-dombság somogyi nyúlványain egykor gazdálkodó Inkey család számos közjót szolgáló beruházást is megvalósított birtokain. Ilyen a ma már országosan ismertté vált Ágneslaki Arborétum. A kert névadója az egykori birtokos, báró Inkey Pál lengyel származású felesége, Sztankovszky Ágnes. Az arborétum telepítése Metzl Kamill nevéhez fűződik, aki 40 esztendőt (1896-1936) töltött Inkey báró szolgálatában. Méltó szakértelemmel és gonddal segítette munkájában Pagony Károly, aki szibériai hadifogságát is a távol-keleti flóra tanulmányozására használta, gazdag maggyűjteménnyel térve onnan haza.

Az Ágneslaki Arborétum létrehozását 1920-ban kezdték meg. A világ minden tájáról származó fenyőféléket és lombos fafajokat telepítettek a területre.

Kiváló esztétikai érzékkel alakították ki a kertet, a különböző termetű, lombszínű örökzöldekből álló facsoportok ápolt tisztásokkal alkotnak harmonikus tájképet.

Az Ágneslaki Vadászházat a SEFAG Zrt. üzemelteti
Az Ágneslaki Vadászházat a SEFAG Zrt. üzemelteti

130 éves faóriás

Az elmúlt évben faóriásaival hívta fel magára a figyelmet ez a vadregényes terület. Magyarország legnagyobb fáit Pósfai György regisztrálja és teszi közzé a Dendormánia nevű honlapján. A SEFAG Zrt. Iharosi Erdészetének nyugalmazott igazgatója, Császár György, az erdőművelési ágazat vezetője, dr. Vidóczi Henriett és az Ágneslaki Vadászház üzemeltetője, Segeda Anikó vezette nyomra a matuzsálem vadászt. Az Iharosberényben mért duglászfenyő az eddig regisztrált legmagasabb fa lett a maga 51,65 méterével. 2018. október 19-én Lajkó Bendegúz famászó bajnok mérőszalaggal mérte meg a faóriást, mely nemcsak magasságával, de korával is történelmet ír. A duglászfenyő a millenniumi megemlékezés-sorozathoz kapcsolódó országosan jellemző faültetések során került plántálásra. Az akkor létrehozott facsoportból még számos „testvére” él. A hozzá méretben legközelebb álló 51,45 méterrel tornyosul a látogatók fölé. A fákhoz közel millenniumi emlékmű is épült, de ma már nem fellelhető. A faóriás korát 130 év körülire becsülik a szakemberek.

„Ágneslak az ország egyik legszebb fekvésű arborétuma, a Dél-Dunántúl leggazdagabb örökzöld gyűjteménye” – mondja büszkén dr. Vidóczi Henriett, az erdészet erdőművelési ágazatvezetője. A Máriás-patak felduzzasztásával létrehozott félszigeten a kiváló talajnak (löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj), és az évi 800 milliméter csapadéknak köszönhetően a fák többsége napjainkra párját ritkítóan nagyra fejlődött.

A tájra jellemző szubmediterrán klímahatás és a környező halastavak éghajlat-kiegyenlítő hatása miatt az arborétum fái védettek a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.

A kert tűlevelű különlegességei természetes egységbe olvadnak a környező erdőkkel, jelenlétük nem tájidegen. Napjainkban 26 lombos és 52 tűlevelű fafaj, valamint ezek változatai találhatók meg az arborétumban. Távoli tájakról származó ritkaságok is találhatók a kertben, kezdve a japánciprustól a himalájai selyemfenyőn át a kaliforniai Sierra Nevada-hegységben honos hegyi mamutfenyőig. Dendrológiai értéke mellett az arborétum esztétikai élményt is nyújt, különösen megkapóak a tavasszal virágzó liliomfák, a tulipánfák, és a havasszépék. A fenyők északias komor szépségét kiemeli a lankák mediterrán szelídsége.

Jelentősebb fajok és fajták: az oregoni hamisciprus tizenkét fajtaváltozata, keleti, nyugati és óriás tuják termetes példányai, a gyönyörű simafenyő, jegenyefenyők, kínai szúrósfenyő, valamint borókák és a mocsárciprus is.

A fáskert értékes fenyőgyűjteményében mintegy száz fajt, illetve fajtaváltozatot tartanak nyilván. Kevés lombos fafaj is található, közülük legértékesebb az amerikai ámbrafa, a vasfa és a japán juhar.

Az arborétum eredeti területe 7,6 hektár, majd az 1977-ben kezdődő bővítése során, a nyugati oldalon betelepített vadfölddel napjainkra elérte a több mint 8,5 hektárt.

A Helyi védettségű természetvédelmi területet Somogy Megye Közgyűlése 2018-ban Somogyi Érték Díjjal tüntetett ki.

„Az eredetileg hétvégi pihenőhelynek telepített park ma már közcélú arborétum, amely az oktatás, ismeretterjesztés szerepét is betölti” – mutatott rá az erdőművelő szakember. A növénygyűjtemény május 1-jétől augusztus 20-ig, 10-15 óra között van nyitva, de bejelentkezés alapján eltérő időben várja az érdeklődőket.

Az erdészet súlypontjában találjuk a SEFAG Zrt. faipari gyáregységét. Az üzem 140 embernek ad munkát, és ezzel Csurgó legnagyobb ipari foglalkoztatója és „adófizetője”. Működése, fejlődése napjainkban is meghatározó jelentőségű a város és környéke életében, mely a leghátrányosabb helyzetű térségek egyike.

A fafeldolgozási tevékenység első elemei már a múlt század első évtizedeiben megjelentek a gyár egykori elődjénél, a len feldolgozásához kapcsolódóan.

Az 1950-es évek közepétől már kizárólag faipari tevékenységet végeztek ezen a telephelyen, „bölcsőtől a koporsóig” minden fából készült termék szerepelt a gyártási palettán.

A rendszerváltás utáni profiltisztítást követően két fő tevékenységi kör maradt: a fűrészipari feldolgozás és a parkettagyártás. A gyár alapanyagbázisát a SEFAG Zrt. által kezelt erdőkből kitermelt – a fűrészelhető hengeresfa-minőségskála közép kategóriájába tartozó – faanyag jelentette – termékszerkezete erre alapul napjainkban is. A fűrészüzemben az elmúlt években 26-27 ezer köbméter hengeres fát dolgoztak fel, elsősorban tölgy és hárs fafajokból. A 2019. évi tervükben már 29 ezer köbméter felvágása szerepel, köszönhetően a tölgyből készült választékok iránti folyamatos keresletnek. A fűrészipari termékeket részben értékesítik – esetenként szárított állapotban – szélezett fűrészáruként, dielen frízként, illetve frízként. A termékeket elsősorban külföldi padlóburkolat- és bútor gyártók, valamint egyre csökkenő arányban kereskedő cégek részére értékesítik, a csurgói üzemben pedig parkettát is gyártanak.

Családi legendárium

A festői környezet páratlan kiránduló helye a Petekúti-forrás. Az Inkey család eredetlegendája is e helyhez kötött. A monda szerint a család őse kanász volt, aki a forrásnál szomját oltó török basát baltájával lefejezte. Ezért a cselekedetéért kapta jutalmul azt a földet, amelyet egy nap alatt körül tudott lovagolni, majd megalapította az Inkey birtokot. A valóságba a pallíni Inkey család magát a Dunántúlon ismert Inkei Loranth családdal egy közös őstől eredezteti, ennek a hajdani neve is Loranth volt, mely helyett a 18. század végén a hangzatosabb Inkey nevet vette használatba. Az Inkei Loranth családból kivált Inkey-ág jeles őse volt Inkey János légrádi és mezei császári kapitány, akit 1704-ben gróf. Károlyi Sándor „régi tanult vitéz emberként” jellemez. A család a Dunántúlon és Horvátországban is rendelkezett birtokokkal, egyike volt a vidék leggazdagabb és jelentős befolyással bíró családjainak.

Ihárosi Péter

SEFAG Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

Mogyorótelepítést tervez? Erre figyeljen!

A mogyoró spontán szaporodik hazánkban, sokfelé előfordul, a gazdaságos termesztése mégsem egyszerű. Nemcsak arra kell figyelni, hogyan védhetjük meg a magot elfogyasztó mogyoróormányostól, a technológiában sok más buktató is van. Kis létszámú, konzultációs szakmai napot rendez mogyoróültetvény telepítését tervezőknek a Gyümölcs.org csapata Gödöllőn a Szent István Egyetem Gorka termében.

Ismét útnak indította iskolai edukációs roadshowját a Tej Terméktanács

„Van itthon tej” elnevezéssel ismét útnak indította iskolai edukációs kampányát a Tej Terméktanács, amelynek célja a tejfogyasztás népszerűsítése, valamint a tej pozitív élettani hatásainak bemutatása a gyermekek számára.