0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A csirkenevelés mellett döntött

A Vállus-majorban, a Festetics-uradalom egykori istállóiban közel 15 ezer csirkét nevelnek. Az állományt rendszeresen ellenőrző Hetyei András azt mondja, ebben a munkában – éppúgy, mint az állattenyésztésben mindenütt – egészséges takarmányra és maximális odafigyelésre van szükség az eredményességhez.

Hetyei Andrásnak mindig is volt agrárkötődése, mint mesélte, gyermekkorában rendszeresen dolgozott nagyszüleinél a kertben és a földeken.

– A nagyszüleimnek apai és anyai ágon is voltak földjeik, Nemesbükön, illetve Egeraracsán. Szünidőben mindig náluk voltam, kapáltunk, metszettünk, permeteztünk, szüreteltünk, krumplit töl­töttünk be. Betakarítottuk a terményt, a kukorica esetében szárat vágtunk. Nagyapám borászkodott is, mintegy 4 ezer liter bora volt évente, tehát ezzel a területtel is megismerkedtem. Voltak állatok, sertés, tyúk, sőt, szarvasmarha is. Szóval,

egyszerűen „belenőttem” a mezőgazdaságba.

Az általános iskola után a keszthelyi Nagyváthy János Szakközépiskolában kezdtem meg tanulmányaimat, mezőgazdasági szakon. Akkoriban az agrárium nem nagyon ment, ezért átmentem informatika szakra, ott végeztem. Közben az iskolai szünetek alatt Balatonberényben, egy lovardában dolgoztam. Takarítottunk, csutakoltuk, etettük-itattuk a lovakat, és csoportokat vittünk lovagolni. A lovardánál is voltak háziállatok. Tetszett az egész, mégis másfelé vitt a sorsom.

Tíz évig dolgoztam a rendvédelemben, és amikor leszereltem, jött a kérdés: hogyan tovább? Mivel több ismerősöm is állattartással foglalkozott – és persze bennem is felmerültek a régi emlékek –, úgy döntöttem, hogy belevágok.

Elhatároztam, indulásként veszek egy telepet, azt kipofozzuk, és csirkét nevelek. Több mint 1 évbe telt, mire ez a terv megvalósult.

Az adminisztráció, az engedélyezés után át kellett alakítani a jobbára 110 centiméter falvastagságú istállókat, amelyeket még az 1800-as években építtetett a Festetics család. Bontottunk, építettünk, a külső területeket rendeztük, megteremtettük az infrastruktúrát: bevezettettük a villanyt, a vizet, gáztartályt telepítettünk. Természetesen meg kellett kötni a szerződéseket is.

Integrátorként az Y-Pulyka Kft.-vel dolgozom: ők szállítják a napos csibét, a tápot, én felnevelem az állományt, majd visszaszállítják őket a vágóhídra. 2016-ban őstermelő lettem, 2017 októbere óta pedig egyéni vállalkozó vagyok.

Az indulás, illetve az infrastruktúra kiépítése óta számos változás történt. Az istállóban szinte mindent automatizáltak: számítógép vezérli az etetést, az itatást, a fűtést, a szellőzést.

– Az istálló kétszintes. Az alsó szinten vannak a csirkék, mintegy ezer négyzetméteren, turnusonként 14 és félezer. Egy évben hat turnus van, így jön ki a rotáció. Az indulástól a szállításig hat hét a nevelés teljes időszaka, aztán három hét a felkészülés az újabb állomány fogadására. Amikor elviszik a csirkéket, a környékbeli gazdák elszállítják a trágyát, utána takarítunk és fertőtlenítünk, az eszközöktől kezdve az etető- és itatórendszerig. Az istálló ezt követően két hetet „pihen”, majd a telepítés előtt három-négy nappal faforgácsot teszünk alomként. Ezután jön a rágcsálóirtó, az újabb, immár teljes fertőtlenítés, majd befűtök 32 Celsius-fokra. Így fogadom a napos csibéket.

Hetyei András azt mondja, ezután kezdődik a munka java.

– A nevelés időszakában állandó a készenlét, az odafigyelés, ez másként nem megy. Annak ellenére, hogy minden automatizált, és kamerákon keresztül is rálátok az állományra, minimum 4 óránként szükség van személyes ellenőrzésre.

Reggel hattól éjfélig ilyen időközönként meg kell nézni a csirkéket, nehogy bármi baj történjen. Éjfélkor még vizet adok nekik, ez nagyobb korban különösen fontos. Hat órát alszom, és kezdem újra. Szabadság, ünnepnap akkor van, ha éppen nincsenek csirkék. Amúgy a többi termelővel jó a kapcsolatom, együtt tudunk működni, ez ebben a szakmában is lényeges.

A csirke szállításkori súlya változó. Negyvenkét nap után átlagosan 2,8–2,9 kilogrammot nyomnak, a tojók súlya ennél kisebb, a kakasoké nagyobb. Utóbbiak akár a 3,5 kilogrammot is elérik. Fontos, hogy a jó minőségű táp mellett csak a kötelező gyógyszert adom nekik, és az első perctől kezdve vitaminokat. Mindezt meghálálják. Tévhit, hogy a csirkék „fel vannak fújva”. Az ellenőrzések rendszeresek, és ha bármit találnak, nem veszik át az állományt.

– Milyen a jó csirke?

– Nos, a húsfeldolgozás szempontjából az a legjobb, ha minél nagyobb a comb és a mell, de az egészség ugyanilyen lényeges. Ránézésre meg lehet állapítani egy állatról, hogy egészséges-e.

Ha a csirkék futkároznak, abból látszik, hogy jól vannak, nincs bajuk. Tudni kell, hogy az egészséges állat hoz húst. Profitorientáltan dolgozunk, ezért mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legjobban tartsuk a nevelt állományt. Ezt a munkát csak így érdemes és szabad végezni.

A piac már egy másik kérdés: Hetyei András úgy véli, nagyon olcsó a csirke.

– Ahhoz képest, hogy mibe kerül és mennyi munka van vele, nagyon kicsi az árrés. A gabonaárak folyamatosan emelkednek, bármilyen is az időjárás, ahogy az üzemanyagárak, a vitamin és vakcina ára, valamint rezsiköltségek is, és minden egyébé. Eközben a felvásárlási ár – legalábbis amióta én ezen a területen dolgozom – stagnál.

Rossz nyelvek szerint: keres a keltető, keres a tápos, keres a vágóhíd – és ha szerencséje van, akkor keres a gazda is.

Azt mondhatom, hogy szerencsés vagyok, hiszen az Y-Pulyka Kft. stabil, anyagi szempontból kiszámítható cég, ráadásul a minőségre nagyon odafigyel, megemlíthetem például a kiváló minőségű tápot. Mindez a napi munka és a jövő szempontjából rendkívül fontos.

Ami a piacot illeti, remélem, hogy a magyar csirke előtérbe kerül. Néha előfordul, hogy beengedik az országba a lengyel vagy brazil csirkét. Ezt nem tartom helyesnek, hiszen annyi magyar termelő van, hogy ők el tudnák látni a hazai piacot. Én egyébként is a hazai termékeket pártolom. Szerintem így helyes. Nekem is jól esik látni, amikor a boltban annak a vágóhídnak a neve olvasható, ahová én is szállítok.

A Vállus-major és a vállalkozás biztosan tovább fejlődik, Hetyei András legalábbis ezt szeretné.

– Kapunk egyebek között állatjóléti és gyógyszertámogatást, ezek nélkül ne­­hezen működhetne a vállalkozás. De megemlíthetem például az infrastruktúrát érintő „rákötési illeték” eltörlését is, mint segítséget. Ez sokat jelent nekem, hiszen a tartályos gázról éppen most térek át vezetékesre. A jövőben több területet is szeretnék fejleszteni. Úgy gondolom, hogy – pontosan úgy, mint másutt – az ágazatban dolgozók egymásra vannak utalva. Én egyéni vállalkozóként egy főállású és egy heti foglalkoztatású embernek adok munkát, de azt gondolom, hogy közvetve mindenkinek, akivel kapcsolatban állok. Egy turnus során ötven-hatvan ember is megfordul nálam, akikkel tulajdonképpen egymásra vagyunk utalva. Ha valaki kiesik a rendszerből, az mindenkit érint. A minőség elérése mellett ezért is fontos, hogy mindannyian maximális odaadással végezzük a munkánkat.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság