Back to top

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Az almatermésűek közé tartozó fajok – a legnagyobb felületen termesztett gyümölcsfélénk, az alma, valamint a körte és a birs – betegségei és kártevői 2019-ben is számtalan problémát okoztak. A károsítók változó intenzitással voltak jelen, attól függően, hogy az előfordulásuk idején hogyan alakult az időjárás.

Az enyhe telet a betegségek és a kártevők is jól átvészelték, az áttelelő populációkban lényeges pusztulást nem lehetett tapasztalni.

A korai kitavaszodás és fölmelegedés a korai időszak károsítóinak gyors megjelenését tette lehetővé.

Lisztharmat almafán
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A kifakadó almán rövid időn belül megjelentek a levélpirosító almafa-levéltetű első egyedei, majd a kipirosodott apró levelek, fonákukon a szívogató tetvekkel. A hajtásokon szívogató egyéb levéltetvek folyamatos kártételét különösen segítette a májusi párás meleg időjárás, és a kártétel csak a hőségnapok megérkeztével csökkent elviselhető mértékűvé.

A körtén a körte-levélbolha szintén korán kezdte károsítását, mert az első egyedek korábban keltek a megszokottnál. Ahol elmulasztották a lisztharmattal fertőzött „gyertyás” vesszők metszéskori eltávolítását, ott a primer fertőzés igen korán további, szekunder megbetegedést okozott.

A száraz és meleg áprilisban kirobbant lisztharmatjárványt májusban a baktériumos tűzelhalás váltotta fel,

mely több hullámban fertőzte fajtaérzékenységtől függően mindegyik almafélét, nem kímélve az idetartozó dísznövényeket sem. A járványos időszak egészen a csapadékos időszak végéig eltartott. A lisztharmatos időszakot váltva következett az alma- és körtevarasodás is, kezdetben levél-, majd gyümölcsfertőzést okozva, egészen a szüreti szezon kezdetéig. A késői varasodásfertőzés helyenként tárolási problémát is okozott.

Az almamoly és a keleti gyümölc

Vértetűvel fertőzött almafa
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
smoly első egyedei már áprilisban megjelentek és folyamatosan, változó intenzitással repültek a csapdákba. Ezt a növényvédelmi kezelések szinte mindegyikénél számításba kellett venni, máskülönben erős molyfertőzés alakult ki a szüret idejére. A magas molyfertőzés és a sodrómolyok okozta sebzések hatására 2019-ben a moníliás gyümölcsfertőzés is nagy károkat okozott. Ennek nyomai még most is szem előtt vannak a fákon, gyümölcsmúmia formájában.

Külön ki kell emelni az almafa-vértetű fertőzésének különösen magas szintjét,

mely ellen jelenleg hatékonyan csak az alapos tél végi lemosó permetezés és néhány állományvédelemre engedélyezett készítmény áll rendelkezésre. Amikor záródik az almafák lombozata, azonnal megkezdődik a kártevő fölszaporodása, mert a készítményeket nem lehet eljuttatni a lombkorona belsejébe.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.