Back to top

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Az ültetvényszerkezet elemeitől, a parcella méretétől és természetesen az anyagi kereteinktől függően előmetsző gépek segíthetik a feladat gyors elvégzését. Használatukkal egyszerűsödik a fitotechnikai műveletek első lépése, de bekerülési és üzemeltetési költségeik elgondolkodtathatnak minket használatukról.

A metszés a szőlőtermesztés egyik legfontosabb termesztéstechnológiai művelete, hiszen ennek elvégzésével tartjuk fent a választott tőkeművelésmódot, szabályozzuk a tőkék vegetatív és generatív egyensúlyát, illetve alakítjuk a termés minőségét. Megfelelő módon és időben történő elvégzése befolyással van a tőke egészségi állapotára, de kihat az év további részében végzett beavatkozásokra is. Időigényes feladat, ahol a kellő szakértelem hiánya gazdálkodásunk egészét károsíthatja. A képzett munkaerő egyre nagyobb hiányával szemben jelenthet megoldást az előmetszés, ahol a vesszők nagy tömegét különösebb tervezés nélkül eltávolítjuk. Ezt követően a főmetszés során állítjuk be a végleges rügyterhelést, immár nagyobb szakértelemmel, miközben időnket és energiánkat nem köti le a huzalpárok között ragaszkodó venyigék tömege.

A szőlő előmetszése nem újszerű gondolat és a fellelhető szakirodalomban, több esetben heves „tollharcok” tárgya volt. Mielőtt az előmetszés munkaszervezési előnyeit figyelembe vették volna, elvégzésének gyakran elsődleges oka az volt, hogy legyen mivel fűteni a kemencét. A nagy vesszőtömeget levágták, majd később újra visszatértek a tőkékhez. Mások azért végezték, hogy az új telepítésekhez időben meg tudják szedni a szaporítóanyagot, illetve a téli, rossz idő alatt is legyen mivel foglalkozni: vagyis készültek a dugványok.

A fő cél persze a metszés gyorsítása, egyszerűsítése és a termésképzés fokozása volt. Előbbi célból azért végezték, mert a fejművelésű tőkéket egyedi támasz mellett nevelve csak úgy lehetett megfelelően metszeni, ha a karóhoz 2-3 helyen is rögzített egykori lombozatot a metszők előtt haladva eltávolították.

Ennek módja az volt, hogy a vesszőket egységes magasságban átvágták, majd a karóról felfelé lehúzták a köteget. Így az egy tőke metszésére fordított idő lerövidült, vagyis kevesebb jól képzett metsző is elegendő volt. Ne feledjük, hogy szőlőtermesztésünk több ezer éves múltra tekint vissza, és a nyugodt békés időszakokat sajnos nem egyszer háborúk szakították meg. Ezekben az időkben kevés metszéshez értő maradt, ezért az előmetszés ezekben a korokban igen nagy jelentőséggel bírt.

Az előmetszés tovább finomodott, amikor már egyéb célok is előtérbe kerültek. A nagy birtokméretek esetén a fejművelésű takart tőkék metszése akár a májusba is belenyúlt. Előmetszés hiányában ilyen későn nagyszámú rügy (feleslegesen) fakadt volna, és csak elvonta volna a tápanyagokat. De nem csupán a rendelkezésre álló erőforrásokkal kívántak megfelelően gazdálkodni, hiszen az előmetszéstől a meghagyott rügyek korábbi fakadása révén a vegetációs idő hosszabbítását is várták. A takarás felett 1-2, néha 2-3 rügyre metszettek vissza. A nyitás után a metszés így egyszerűsödött, de mégis maradt lehetőség áttekinteni, hogy melyik rügy hagyható meg, hiszen mind a fagy, mind a takarás alatti bepállás okozhatott rügypusztulást.

A számos borvidékünkön, ahol a fejművelést szálvesszős metszéssel folytatták, az előmetszést leginkább elhagyták, hogy legyen miből kiválasztani a hosszú metszési elemet.

A kor előrehaladtával a praktikus megoldásból a termesztéstechnológia egyik fontos eleme lett, hiszen a nagy táblaméretek és a nagyüzemi művelésmódok bevezetése után a minél hatékonyabb művelés vált elsődlegessé.

Az ültetvények előmetszését több módon végezhetjük: metszőollóval, gépi ollóval, ágvágó ollóval vagy előmetsző géppel. Hatékonyságuk természetesen eltérő.

Nem mai találmány

A Kostka László által bemutatott művelési rendszernek is fontos eleme volt az előmetszés. Mint írja: „Metszési módomat a következőkben foglalom össze: A szőlővenyigét 45-50 cm. magasságban lekurtitjuk, azaz 40-50 cm. magas csapok maradnak. Ezen kurtitást ősztől kezdve egészen a szőlőnedvkeringés megindulásáig hajthatjuk végre; minél előbb hajtjuk ezt a műveletet végre annál jobban be fog száradni a metszés felülete, azon a szőlő nedve nem tódulhat ki. A lekurtitott tőkékről nyitás után a felesleges részek azonnal eltávolitandók. A tőkéken lehetőleg csak uj vesszőket hagyjunk meg.”

Kézi előmetszés

A kézzel végzett előmetszést gyakorlatilag az összes művelésmódnál alkalmazhatjuk, de van néhány eset, amikor kifejezetten erre kell hagyatkoznunk. A szálvesszős metszésmódok esetén a gépesítés akadályokba ütközik (erről bővebben néhány sorral lejjebb írunk), ezért ilyenkor a gépi olló vagy a karos olló lehet hatékony megoldás. Az ültetvény kondíciójától függően 2-4 metszőre 1 előmetszőt számolva hatékony munkavégzés érhető el. Az előmetszők elvágják a tavaly meghagyott szálvessző alapi részét és esetleg még egyszer átvágják azt, emellett lemetszik a meghagyásra biztosan alkalmatlan vesszőket. Ezt követően a főmetszést végzőknek már csak a vesszők huzalpárok közül való eltávolításával és a meghagyott metszési elem(ek) feltisztításával kell foglalkozniuk.

Gépi előmetszés

Az előmetsző gépek piacán végignézve számos megoldás közül választhatunk, ahol a határt az ültetvényszerkezet és természetesen az anyagi lehetőségeink befolyásolják. A hazai ültetvényekben leggyakrabban egymás felé forgó vágótárcsák végzik a metszést, melyek egy kereten helyezkednek el a munkagép elején.

A keret méretének megválasztása és a vágótárcsák száma határozza meg, hogy a vesszők mekkora hányadát vágjuk le, valamint azt, hogy a venyigét mekkora darabokra aprítjuk.

A több tárcsával szerelt eszköz a vesszők szinte teljes tömegét eltávolítja, ezzel szemben ha csak a keret felső részén helyezzük ez a tárcsákat vagy kisebb kerettel dolgozunk, lehetőségünk van hosszabb elemek meghagyására. Előbbi a rövidcsapos (pl. alacsony kordon), utóbbi a szálvesszős művelésmódok (pl. ernyő vagy Guyot) esetén lehet eredményes. A vágás során az oszlopok mentén a vesszők bizonyos százaléka a tőkén marad, hiszen a vágótárcsáknak szét kell nyílniuk az ültetvényszerkezeti elem elkerülése végett. Ezt a gépkezelő vagy manuálisan irányítja, vagy automata érzékelő nyitja a tárcsákat.

Minthogy a kézzel végzett előmetszésnek nincs gyakorlati akadálya, ezért a gépi előmetszés feltételeit vesszük sorra. A fiziografikus tényezők közül egyértelműen a lejtőszög az, ami a gépesíthetőséget meghatározza függetlenül attól, hogy a sorok hegy-völgy irányúak vagy a szintvonallal párhuzamosan futnak.

Bizonyos lejtőszög felett a gépesítés korlátokba ütközik, és csak kézi munkaerő révén végezhetjük el a tőkék előmetszését.

Az ültetvényszerkezet szintén befolyásoló tényező. Az egyedi támaszos művelésmódok esetén szintén nincs lehetőségünk géppel kiváltani az előmetszők munkáját. Ezzel szemben a lombfal vagy lombsátor kialakítása alkalmat ad az előmetsző gép használatára. Ezek alapján a művelésmódok tekintetében érthető, hogy a támasz mellett művelt fej és bak sem alkalmas a mechanikus előmetszésre.

A gépi előmetszésre leginkább a kordonművelésű ültetvények alkalmasak, hiszen ezek esetén azonos magasságban átvághatjuk a vesszőket, majd kézzel alakítjuk ki a végleges rügyszámú metszési elemeket. Ez persze nem jelenti azt, hogy szálvesszős művelésmódok esetén, például az ernyő- vagy Guyot művelésnél ne lenne lehetőségünk a gépesítésre, mindössze nagyobb vágási magasságot kell beállítani, és csak a lombozat felső részében tudunk előmetszeni. Ez érthető, hiszen a 10-12 rügyes metszési elemek csak úgy hagyhatóak meg, ha szinte az egész lombozat, a felső huzalpárig sértetlen.

Az ültetvény műszaki állapota olyan tényező, amit a gépesítésnél nem hagyhatunk figyelmen kívül.

A huzalok feszessége nagyban befolyásolja a gépek hatékonyságát. A laza, logó huzalok beleakadnak a gépbe, ami rontja a támberendezés állapotát, és a gépkezelőnek pluszmunkát ad.

Az év közben elvégzett fitotechnikai műveletek nagyban segíthetik az előmetsző gép munkáját. Megfelelően befűzött hajtásokkal, időben elvégzett csonkázással biztosíthatjuk, hogy a hajtások közel függőlegesen helyezkedjenek el. A csonkázás elhagyásával a hajtások a felső huzalpár mentén, vagy a lombozatban vízszintesen futnak. Ezek metszése, aprítása nem hatékony, így ott maradva sok pluszfeladat hárul a főmetszést végzőkre. A fajta nem elsődleges meghatározója a gépesítésnek, de befolyásolja annak hatékonyságát. Azoknál a fajtáknál (például Irsai Olivér), ahol a hajtások vízszintes irányba növekednek és elfekszenek a sor hosszában, nehezebb a hatékony gépi előmetszés.

Az előmetszés nagy előnye, hogy megkönnyíti a metszés szakszerű és hatékony elvégzését. A művelet gépesítésével lehetőségünk van jelentősen lerövidíteni a metszés idejét, de a kézi előmetszés is hozzájárul az ültetvények terhelésének gyorsabb beállításához.

 

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

A Michelin és a Camso egy fedél alatt

A Michelin, a világ vezető mul­tinacionális gumiabroncsgyártója 2 évvel ezelőtt vásárolta fel a kanadai Camso vállalatot, amely az ipari és mezőgazdasági gumihevederes járószerkezetek legnagyobb gyártója a világon.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Minőségi gépek török háttérrel

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a közel 200 kiállító között a Turquagro Kft. is bemutatta termékeit. A cég az eddigi összes gazdanapokon részt vett, ugyanis Nyúl Lőrinc folyamatokért felelős vezető szerint a legnagyobb hazai mezőgazdasági rendezvényen kötelező a megjelenés.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.