Back to top

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

A bambuszfélék gyöktörzsükkel a talajfelszín, illetve a burkolatok alatt, mostoha körülmények között is rendkívül gyorsan és könnyen terjednek, így a növény bárhol fölbukkanhat a kertben. Szakértők szerint,

ha nem tartják megfelelő kontroll alatt a növekedését, akkor olyanná válhat, mint a japánkeserűfű, amit egész Európában tűzzel-vassal irtanak, több-kevesebb sikerrel. Tönkreteheti a kerti építményeket, burkolatokat, sőt a lakóház alá is bekúszhat, kárt okozva az alapban.

A Brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS), a szigetország meghatározó véleményformáló és szakértő kertészeti közössége a közelmúltban figyelmeztette a kerttulajdonosokat, hogy akinek bambusz vagy botnád található az ingatlanán, az köteles gondoskodni a kordában tartásáról. A japánkeserűfű irtására szakosodott The Knotweed Company pedig egyenesen arra szólítja föl a kertészkedőket, hogy irtsák ki a kertjükből. Jim Glaister, a cég regionális igazgatója a Sunday Telegraphnak elmondta, hogy a bambusz és a botnád mind nagyobb gondot okoz a brit kertekben, különösen ott idéz elő birtokvitákat, ahol telekhatároló, a belátást gátló sövénynek ültették a szomszéd telke mellé.

Az RHS vezető kerttervezője, Jack Wallington is megerősítette a problémát. A lapnak adott nyilatkozatában azonban hangsúlyozta, hogy folyamatos gyökérvisszavágással és már a telepítésnél a növény köré helyezett, legalább 1, vagy akár 1,5 mélyen a talajba leásott gumilappal megakadályozható a terjedése, de természetesen folyamatosan figyelni kell rá.

A bambusz azonban más miatt is bosszanthatja a szomszédot; akár 4-5 méter magasra is megnő, így sűrű állománya árnyékol, ami a gyakran nagyon keskeny brit kertekben, udvarokon problémás lehet.

Nagy-Britanniában helyi rendeletekben szabályozzák a telekhatároló sövény magasságát, ám a fűfélék nem tartoznak a szabályozás alá.

A brit Környezetügyi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztérium (DEFRA) szóvivője úgy foglalt állást, hogy bár a bambuszfélék erőteljesen és gyorsan nőnek, nem jelentenek komoly veszélyt a természetes környezetre, és nem veszélyeztetnek szociális és gazdasági érdekeket Nagy-Britanniában. Éppen ezért ültetésük nem tilos, nincs ugyanis bizonyíték arra, hogy kivadulhatnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/telegraph-co-uk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Kutyákkal a kórokozók ellen

Az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS) tudósai által speciálisan kiképzett kutyák bizonyultak a leghatékonyabbnak a huanglongbing, más néven a citruszöldítő baktérium kimutatására.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Mi vár ránk a tavalyi ellentmondásos szőlőszezon után?

A lisztharmatnak a korai kitavaszodás kedvezett, a peronoszpórának a csapadékos május, a botrítisznek pedig mindez együtt… Mi vár ránk ezek után az idén? Jól tesszük, ha bármilyen meglepetésre felkészülünk, lélekben és szakmailag egyaránt.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.