Back to top

Mindennapi mérgek az ételeinkben

Míg nagyanyáink, nagyapáink asztalára hetente csak egyszer, jó esetben kétszer került hús, addig napjaikban egy-egy étkezést el se tudunk képzelni pácolt felvágott, füstölt kolbász, rántott-, vagy sült hús nélkül. Holott ezek az élelmiszerek, a tojáskészítményekkel és tejtermékekkel karöltve, azok, amelyekkel a legnagyobb a kockázata, hogy beviszünk káros anyagokat is a szervezetünkbe.

Fotó: BNE
Ennek okán vizsgálják Európában napjaink fogyasztási szokásait. Ám a Mi van terítéken Európában? című kutatás alkalmas arra is, hogy kiderítsék, a megváltozott fogyasztási szokások jelenteken-e egészségi kockázatot számunkra, harmadrészt pedig segítheti a döntéshozókat abban, hogy, ha szükséges, akár új jogszabályokat alkossanak az élelmiszerbiztonság érdekében. Mindezek ugyan csak a nemzetközi felmérés eredményeinek kiértékelése után derülnek ki, ám akár fogyasztóként, akár termelőként vagyunk érdekeltek az élelmiszerek területén hasznos, ha tudjuk, hogy melyek a kockázatos anyagok, és azok miként kerülhetnek az élelmiszerekbe.

Nem új keletű az a tény, hogy az élelmiszerekben lehetnek szennyező anyagok: hormonok állatgyógyászati és növényvédő szerek maradékai, toxikus nehézfémek, nitrátok, vírusok, baktériumok, láthatatlan, ám mérgező gombák, dioxinok, és rejtésnek hangzó PAH vegyületek.

Napjaink kérdése az, hogy a szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket, milyen mennyiségű és összetételű élelmiszer-fogyasztáshoz igazították. Valamint az, hogy miként változik a hús előállítása, a növénytermesztés, és a feldolgozási technológia, s mind e közben miként változik bolygónk szennyezettségi állapota.

Fotó: Reimund Bertrams képe a Pixabay -en.
Köztudott, hogy az eszméletlenül gyors változások korszakában élünk. A húsfogyasztás világszerte az utóbbi 40 évben megháromszorozódott. A föld egyre növekvő lakosságának – a WHO becslése szerint jelenlegi 7.7 milliárdról 2060-ra már több mint 10 milliárd éhes szájról kell gondoskodni –, élelemmel és egyéb termékekkel való ellátása egyre több fizikai, kémiai hulladékot termel.

Mind e közben, a környezet és természetvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére is, drámaian változik a levegő, a talaj és a természetes vizek összetétele. Ezek pedig döntő hatással vannak élelmiszereinkre.

Melyek a káros anyagok és miként kerülnek az ételeinkbe?

Az elsődleges termelés során juthatnak kémiai szennyező anyagok az élelmiszerekbe. Ezek a hormonok és állatgyógyászati szerek maradékai valamint növényvédőszer-maradékok lehetnek.

Az EU-ban és így Magyarországon is tiltva van a hormonkészítmények és hormonhatású vegyületek takarmányozási célú felhasználása. Az ily módon előállított húst se lehet importálni.

Az állatgyógyászati-, valamint a növényvédőszerek alkalmazására is szigorú előírások vannak. E területen a kockázatot az illegális, illetve ismeretlen forrásból származó szerek alkalmazása jelenti hazánkban.

A környezeti eredetű szennyező anyagok az élelmiszereinkben a toxikus nehézfémek, az ólom, a kadmium és a higany lehet. Ezek származhatnak egyrészt az ipari termelésből, hulladékokból, de növényvédő szerekből és szennyvíziszapokból is. A vízben vagy a talaj felső rétegeiben feldúsult nehézfémek megjelenhetnek a szennyezett területen termesztett élelmiszer-növényekben, vagy szennyezett takarmányt fogyasztó állatok húsában. E mérgező anyagok rákkeltőek, felhalmozódhatnak a csontokban, és zavarokat okozhatnak az immun-, és a szív- és érrendszer működésében is.

Az arzén miatt ihatatlan csapvíz problémája hazánkban több száz településen jelen van. Ez a félfém, rákkeltő anyag, erős, méreg. Az arzén vegyületek vízben való felhalmozódásában a fő vétkes az ipari és bányászati tevékenység, de a 1990-es évekig világszerte forgalmaztak arzén tartalmú rovar- és gyomirtó szereket. Napjaikra ugyan ezeket már kivonták a forgalomból, ám az arzénes csapvíz problémája világszerte csaknem 100 millió embert érint.

A dioxinok, olyan vegyületek, amelyek az immunrendszerünket károsítják. A hulladékégetők, a szénerőművek és a klórozott növényvédő szerek a forrásai. A talajban, az állatokban és az élelmiszerekben halmozódhatnak fel. A legnagyobb mennyiségben dioxinokat a tengeri halakban mértek, akár a környezetükben található dioxin koncentrációhoz képest annak, akár 100 000 szeresét is képesek szervezetükben elraktározni. Ám az állati eredetű vaj, a tej, a tojás és a húsok is tartalmazhatnak dioxinokat.

A PAH, vagyis a Policiklusos aromás szénhidrogének (naftalinok) rákkeltők, és károsítják a vörösvérsejteket. A szén, olaj, szemét és egyéb szerves anyagok égése során keletkeznek, sőt a dohányfüsttel teli szobában is rendkívül magas a koncentrációjuk. De jelen vannak a koromban, a nagyvárosok levegőjében. Az ételeikbe is a füst révén kerülnek: a füstölt húsok, a kolbász, az agyon sütött ételek, margarinok, pörkölt magvak, a többször felhasznált étolaj lehet a forrásuk.

Nitrát és a nitrit

A nitrátot a talajban, a vízben, és a növényekben élő mikroorganizmusok alakítják át mérgező nitritté. Bizonyos, hogy a természetben korábban fennálló nitrogén-ciklus egyensúlyának a felbomlása az ember rovására írható. Amikor nagy mennyiségű nitrogén műtrágyát használunk terméshozam-fokozóként, akkor nem csak több termést takaríthatunk be, hanem etetjük ezen apró lényeket is, így növekszik a talaj nitrát és nitrit tartalma is. Ezek bekerülnek a talajvízbe, onnan pedig az ásott kutakba. A többi között ennek is köszönhetjük, hogy míg az Alföld gémeskútjaiból egykoron egészséges ivóvizet kortyolhattunk, napjaikban már számtalan helyen ivóvízforrásként nem használható a vizük.

A nitrát és a nitrit az élelmiszeriparban is népszerű. Tartósítószer-, és színezékként használják, a sonka, a töltött húskészítmények, a kolbász- és szalámifélék, kemény sajtok és egyes halkészítmények előállításánál.  De e vegyülettel varázsolják tetszetős vörössé a hús színét is.

A zöldségek közül a saláta, cékla, spenót, zeller bír általában a legnagyobb nitrát tartalommal. Ám mielőtt valaki ezeket száműzné a konyhájából, fontos, hogy tudja, hogy a zöldségek és a gyümölcsök nitrát tartalma a termesztés helyétől, módszerétől, a használt műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől is függ.

Súlyos egészségkárosodást, korai pubertást, daganatot okozhatnak a mikotoxinok, amelyek közül hazánkban a Fusárium penészgomba fajok a gabonák, szemes takarmányok, kártevője. A vetésforgó drasztikus redukálásával, vagy a direktvetéssel biztos alapot szolgáltatunk a Fusáriosus fertőzésnek, amelyből származó mérgező anyagok bekerülhetnek a gabonából készített termékekbe is.

A NÉBIH tájékoztatása szerint eddig említett káros anyagok jelenléte hazánkban az táplálékainkban aggodalomra nem ad okot. 2018-ban megközelítőleg 63.000 élelmiszer mintát, ebből 2% alatti volt a kifogásolható.

Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy EU szorgalmazza, hogy a tagállamok kevesebb vegyszert használjanak a mezőgazdaságban. A természet és környezetvédő civil szervezetek pedig bizonyos hatóanyagokat tartalmazó szerek teljes kivonásáért harcolnak. Ilyenek az idegrendszeri károsodást, méhek pusztulását okozó klórpirifosz rovarirtók, az endokrin rendszert károsító gomba és rovaritók, valamint a rákot kiváltó glifozát tartalmú gyomirtók.

Ugyanakkor a hazai Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal, valamint és a kutatást támogató Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mellett kétségtelen, hogy a termelőknek is van felelőssége abban, hogy miként állítják elő az élelmiszereket, valamint a fogyasztóknak is fontos tudni, hogy a mindennapi betevőjük összetételének változtatásával, milyen kockázatoknak teszik ki magukat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Ezek II. Erzsébet kedvenc alkoholos italai - az egykori királyi főszakács szerint

Az Egyesült Királyság uralkodónője II. Erzsébet mód felett elfoglalt 94 éves korához képest. Amióta férje Fülöp herceg visszavonult fejedelmi teendőitől 2017-ben, a királynő azóta is eleget tesz udvari kötelezettségeinek, még a koronavírus idején is.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

A ricapirítótól a Kunsági Édenig

Többszöri tulajdonosváltással jött létre a mára Kunsági Éden márkanevű étolajat előállító üzem. Most 190 ember dolgozik benne, alapvetően helybeliek és az üzem 30 kilométeres körzetéből bejáró munkások. A cég vezetője Papula László, a növényolajos körökben határainkon túl is jól ismert szakember, aki operatív vezérigazgatóként irányítja a gyárat és a most zajló nagyléptékű beruházást.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Megállapodást írt alá az Európai Unió és Kína

Megállapodást írt alá az Európai Unió és Kína azzal a céllal, hogy száz európai földrajzi árujelzőnek (a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés) Kínában, illetve száz kínai földrajzi árujelzőnek az unióban védelmet biztosítson azok jogtalan használatával és a termékutánzatokkal szemben - közölte az Európai Bizottság hétfőn az MTI szerint.

Import húskészítményt hívott vissza a forgalomból a Nébih

Visszahívta a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Bio Münchner Weißwurst megnevezésű fehér kolbászt.

Tengeri hulladékból csinálnának fehérjeforrást a tudósok

Partra vetett hínár, algák, tengeri biohulladék és kagylóhéj: tudósok egy csoportja egy újfajta módszerrel tengeri hulladékból készítene értékes termékeket.