Alsóteste rozsdás sárga, a hasoldala vörhenyesebb, barnásfekete, hosszanti foltokkal. A tojó fejtetője vonalkákkal tarkállt sötétbarna, felül sötétbarna, az egyes tollak rozsdás szegésekkel, farkán fekete keresztsávok és keskeny fehéres végszalag látható. Torka sárgásfehér, begye és melle, valamint a hasoldala barna, hosszanti foltokkal tarkállt. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak. Végleges színruhájukat csak a vedlés után kapják meg. Ez a kecses röptű ragadozó a legkisebb sólyomfaj Európában. Hossza mindössze 27-33 cm, tömege 140-210 gramm, a tojó valamivel testesebb a hímnél.
A tágas síkságok madara
A kis sólyom Észak-Európában Izlandon és Skóciában, valamint Finnországon át az Urálig, továbbá Észak- és Kelet-Ázsia tundráin él. A költőhelyen gyakran hallani ki-ki-ki-ki kiáltását, a nálunk telelők nem adnak hangot. Vonuló, Magyarországra szeptemberben, októberben érkezik, és márciusban indul vissza északi hazájába. Egyes példányokkal kivételesen még április első felében is találkozhatunk.
Hazánkban elsősorban az Alföldön, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon lehet megfigyelni, a Dunántúlon jóval ritkább, de a nyílt területeken ott is előfordul. Hazája a tundra világa, ezzel magyarázható, hogy a tágas síkságok madara, erdőbe nem megy.
Hím és tojó néha a telelőterületen is összetart, együtt marad. Néha közösen vadásznak, kora hajnaltól egészen az esti szürkületig járnak zsákmány után.
A kis sólyom apró madarakra specializált ragadozó, elsősorban énekesmadarakat zsákmányol a rigókig, de kivételesen a galambot is elkapja. A levegőben támad, hihetetlen gyorsasággal vág áldozatára. Rendszerint felülről csap le rá, máskor csak hosszas üldözés után sikerül elkapnia. Évekkel ezelőtt Apaj-pusztán figyelhettem meg egy ilyen üldözést. November végi délután volt, amikor egy leeresztett halastó medre felett észrevettem a kis sólymot, amint egy ugyancsak északi madarat, egy havasi partfutót hajszolt. A partfutók is jó repülők, a menekülő madár ide-oda cikázott, de a sólyom mindenütt a nyomában. Az üldözés végét sajnos nem láttam, mert átbuktak a halastó gátján, és eltűntek a szemem elől.
A sarki rókát is elüldözi
A kis sólyom madarakon kívül apró rágcsálókat is zsákmányol. Elsősorban pockokat és lemmingeket fog, az utóbbiakból főként a túlszaporodás, gradáció idején akár jelentős mennyiséget. Alacsonyan suhan végig a tundra felett, és ha a lemming elmélyülten rágcsál, és nem veszi észre, megragadja karmaival és a levegőbe emeli. A prédát a földön tépi szét és fogyasztja el. A nálunk telelők szinte kizárólag apró madarakat, pacsirtákat, sármányokat, mezei verebeket zsákmányolnak, de alkalmilag elfogják a télre hozzánk érkező fenyőrigókat is.
A kis sólyom a fátlan tundrán, a tengerpartok közelében, fellápokon, de az erdős tundra nyíltabb részein is költ. A tojó általában májusban rakja le 4-6 (3-7), sárgásfehér alapon barnán foltos tojását. Előszeretettel költ a talajon.
A tojó a kiválasztott mélyedésbe kevés növényi anyagot húz össze, a tojásokon a pár felváltva kotlik. A hím őrzi a területet, vadul vagdos az arra tévedő ölyvekre, sirályokra, de elüldözi a hóbaglyot és a sarki rókát is. A fiókák 28-30 nap alatt kelnek ki. Anyjuk eleinte rajtuk marad, a táplálékot a hím hordja. Négyhetes korukban repülnek ki, de szüleik még ezután is önállóságukig etetik őket. Elfogott és a magasból leejtett madarakkal tanítják vadászni a fiatalokat. A kis sólyom hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
