Back to top

Apáról fiúra száll

Tudás, becsület, hivatás. A Nagy családban öt nemzedéken keresztül sikerült apáról fiúra átmenteni ezeket az értékeket. Még ennél is többet, hiszen a hobbijuk, de még a nevük is azonos. Így aztán a jelenlegi korelnök és fia – az uralkodókhoz hasonló megkülönböztetést követve – már a IV. és az V. Nagy Károly a sorban.

Mátrafüreden találkoztunk, és mondanom sem kell, az erdészek-vadászok kivételes vendéglátásában részesültem, mialatt családjuk régmúltba visszanyúló történeteit mesélték.

„Mivel személyesen egyiküket sem ismertem, sajnálatosan keveset tudok dédapámról és nagyapámról. Azt is csak a családi legendáriumból, illetve néhány rájuk vonatkozó információt Wágner Tibornak az Egri Erdőgazdaságról írt könyvéből bogarásztam ki” – vág bele IV. Nagy Károly a család történetébe. I. Nagy Károly az észak-mátrai Károlyi-birtokhoz tartozó debrő-parádi területen erdész-vadászként szolgált, azon belül is a parádsasvári kastély konyhavadásza volt. Fia szintén a Károlyi családnál, majd a grófi vagyon államosítása után a Nemzeti Közművelődési Alapítványnál folytatta hivatását.

„Édesapámról már lényegesen többet tudok, rengeteg emlék köt hozzá, és még annál is többet köszönhetek neki”

– folytatta IV. Nagy Károly a visszaemlékezést. Édesapja Szeged-Királyhalmán végezte erdészeti tanulmányait, majd Mátraballán volt üzemegység-vezető. Egyik akkori munkájának eredményét „Nagykarcsi-vágásként” emlegetik ma is, a kezdeményezésére letermelt igen rontott, sarj eredetű erdőrész helyén jelenleg kiváló minőségű mag eredetű tölgyes állomány áll.

Több átszervezést megélt: dolgozott a Mátrai Állami Erdőgazdaság központjában Parádfürdőn, majd erdészeti szakfelügyelő lett Mátrafüreden, az erdőfelújítások és a faállományok szakszerű kezelését ellenőrizte. Az erdőgazdaságok összevonásával pedig 1970-től az egri központban volt fahasználati osztályvezető-helyettes, onnan vonult nyugdíjba. „Elévülhetetlen érdemei közé tartozik, hogy munkáját kellő szakértelemmel, nagy hozzáértéssel, lelkiismeretesen végezte” – hangsúlyozta ki fia édesapjának munkához való hozzáállását. A sport is meghatározó szerepet töltött be az életében, tehetséges labdarúgó volt és kiváló sportlövő, oszlopos tagja volt az erdőgazdaság országos bajnokságot is nyert futóvadlövő csapatának. Munkáját több kitüntetéssel is elismerték.

„Jómagam valósággal beleszülettem az erdőbe, ugyanis hat éves koromig a Mátraballától négy kilométerre fekvő Balla-völgyi erdészházban laktunk, ahol petróleumlámpa mellett hallgattam édesapám vadásztörténeteit”

– kezd bele saját történetébe IV. Nagy Károly. Édesapja, amikor csak lehetett magával vitte az erdőbe, majd mikor Parádsasvárra költöztek, a közeli településen működő erdészeti fogatüzem hintójával járták be az erdőt. Az erdészeti szakközépiskola, illetve a Mátrai Erdőgazdaság Parádfürdői Erdészeténél eltöltött gyakornoki év után a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán tanult. A gyakorlati időszak alatt szerzett tapasztalatait a későbbi munkái során is tudta kamatoztatni.

V. Nagy Károly szerint Nadler Herbert gondolata ma is időtálló:

 „Aki siet és mohón vadászik, nem ér rá a vadász sikert értéke szerint megbecsülni, nem ér rá boldognak lenni és az igazi vadászéletnek örülni, elmulasztja meglátni, észrevenni mindazt, ami a vadászatban a legszebb, s amit néhány sor betűvel leírni, az avatatlannak megmagyarázni nem lehet.”

Az egyetem elvégzésétől egészen nyugdíjazásáig az EGERERDŐ Zrt.-nél, illetve annak jogelődjeinél dolgozott. Pályafutását 1975-ben az Erdőkövesdi Erdészetnél kezdte műszaki vezetőként, majd kinevezték erdészetvezetőnek. Később 14 évig Verpeléten volt erdészetvezető, 1999-től pedig az EGERERDŐ Zrt. központjában termelési osztályvezető-helyettesként, majd vadgazdálkodási vadászati ágazatvezetőként dolgozott egészen 2010-es nyugdíjba vonulásáig.

„Ezekben az években igyekeztük kihasználni a Hevesi dombvidékre jellemző kiváló termőhelyi és klimatikus adottságokat a minőségi erdőállományok nevelésére, de nagy gondot fordítottunk az akác térhódításának megakadályozására is”

– meséli. De nem csak ezek az erdészeti munkák köthetők IV. Nagy Károlyhoz, a jelölt turistautak karbantartásában, illetve a száraz tölgyesek felújításában is komoly érdemei vannak. Leleményességét hűen tükrözi, hogy amikor a vadkárelhárító kerítésekkel védett, makkról való tölgy felújításban elszaporodtak az erdei pockok, kísérletképpen úgynevezett „T-fákat” helyeztek ki a baglyok számára. A terv sikerrel járt, a baglyok megtelepedtek a területen és megoldották a pocokproblémát.

IV. Nagy Károly életét is végigkísérte a sport szeretete. Az NB II-ben röplabdázott, emellett focizott, valamint rendszeresen részt vett lövészversenyeken is. Nyugdíjazása után felkérték az 1200 hektáros verpeléti vadaskert vezetésére, ahol vaddisznókat és muflonokat tartottak. „Mindmáig járom azokat a területeket, ahol dolgoztam és gazdálkodtunk. Büszke vagyok arra, hogy továbbvihettem elődeim örökségét, és még boldogabb vagyok, hogy az én fiam is folytatja a családi hagyományt” – mondja kissé elérzékenyülve.

„Én arra vagyok a legbüszkébb, amikor három Nagy Károly egyszerre vett részt egy vadászaton. Kevés családban fordul ilyen elő”

– válaszol erre a legfiatalabb Nagy Károly, aki szintén az EGERERDŐ Zrt. munkatársa. Okleveles környezetgazdálkodási agármérnökként, illetve vadgazda mérnökként sorsszerű volt a vadászattal való szoros kapcsolata, amelynek szeretetét már gyermekkorában magába szívta édesapjának és nagyapjának köszönhetően. Egyetem utáni első megbízatásaként a verpeléti vadaskert kezelője lett, 2010-től pedig az erdőgazdaság központjában vadászati előadó.

„A vadászat írott és íratlan szabályai, törvényei megtanulhatók, de az igazi vadászmesterséget a gyakorlatban lehet megszerezni. Szerencsémre az élet olyan vadászemberek mellé sodort, akiktől – ahogyan édesapámtól is – sokat tanulhattam”

– meséli V. Nagy Károly. Munkája igen sokrétű, az EGERERDŐ Zrt. üzemi vadászterületén a vadgazdálkodás, a vadászat, a vadásztatás egyaránt hozzá tartozik. Fontos feladatának tartja azt is, hogy minél több ember megismerkedjen a vadászattal, megismerje annak valódi értékét, lényegét, valamint a természetvédelem, a környezetvédelem fontosságát.

Másik nagy szenvedélye a lövészet. Követi elődei nyomdokait, rendszeresen járja az ország erdészeti lövészversenyeit, és csapatban, illetve egyénileg is szeretné öregbíteni az erdőgazdaság hírnevét.

Kertészmérnök-pedagógus párja szintén közel áll a természethez, így a négy és fél éves kislányuk, Noémi is velük járja az erdőt. Segít gombát szedni, hallgatja az erdő minden rezzenését. Úgy, mint az édesapja és nagyapja, ahogyan az összes Nagy Károly.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.