0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Ha egyszer elengedted, azt többé vissza nem hívhatod

Hazánkban vadászat céljából a golyós és a sörétes fegyver használata is engedélyezett. Ezen fegyverek tartásához elengedhetetlen feltétel a fegyvertartási engedély, mely életünk végéig érvényes. A fegyvereket műszaki vizsgára kell bocsátani: új fegyver vásárlása esetén 10 évig érvényes a fegyver műszaki vizsgája, azonban megújításra csak akkor van szükség, ha a fegyvert el szeretnénk adni.

Ettől függetlenül, ha nem is kötelező, de ajánlott a rendszeres ellenőrzés, különösen a régi fegyvereknél, a baj megelőzése végett. A fegyver tárolása biztonsági zárral zárható fegyverszekrényben történhet. Csak ürített állapotban lévő fegyvert tarthatunk a fegyverszekrényben, és külön, elszeparáltan kell tárolni a fegyverekhez tartózó töltényeket.

Cikkünkben elsőként a golyós fegyverek általános jellemzőit ismertetjük.

Golyós vadászfegyverek lehetnek merev vagy billenő csövűek. Töltési rendszer szerint lehet egylövetű vagy ismétlő rendszerű. (A félautomata, automata golyós fegyver használata hazánkban tilos!) Társzerkezetük szerint főként tusatáras, középágytáras (talán ez a legelterjedtebb), illetve előágytáras modellek a legelterjedtebbek. A középágytáras típusok között megkülönböztetünk:

– egyenes szekrénytáras (A Mossin Nagant hadipuskából átalakított fegyverek),

– Mauser rendszerű táras (ZKK, CZ, Zastava fegyverek szinte kivétel nélkül ilyenek),

– csigatáras,

– tusatáras típusú fegyvereket.

Golyós puska esetén legyen szó merev vagy billenő csövűről – mind huzagolt csövűek.

A huzagolás funkciója a fegyver ballisztikai sajátosságait határozza meg; elsütéskor a huzagolás a lövedéket forgásra készteti, ezt a forgást a cső elhagyásakor a mag „magával viszi”, és ez a saját tengelye körüli forgás teszi lehetővé, hogy a golyó ne „kacsázzon” a levegőben, hanem a megcélzott célpont irányába haladjon.

Szerkezeti elemeire bontva áll egy tusa részből, elsütő- és adagolóberendezésből, magából a csőből, amin rajta vannak az irányzó berendezések, céltávcsőből és a zárdugattyúból.

A tusa révén tudjuk a fegyvert a vállgödörbe helyezni, illetve a célzásban is jelentős szerepet játszik, ugyanis célzásnál a tusa hátára (a pofadékra) helyezzük az arcunk, hogy a szemünk, a céltávcső, valamint (adott esetben) a célzott tárgy egy síkban helyezkedjen. A tusa készülhet fából vagy műanyagból. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A fa tusa vadásziasabb, a természethez közelibb érzést láttat, viszont könnyebben sérül: karcolódik a bozótosban, az eső, sár sem használ neki; míg a műanyag tusok rendkívül ergonomikusak, az időjárás és a természeti körülmények nem ártanak nekik, viszont akinek van egy kis szépérzéke, látja, hogy a fa tusnak a megmunkálása mennyivel szebb és vadásziasabb, mint a műanyag verzió. Természetesen ez ízlés kérdése, van, aki előnyben részesíti a külsőségeket, mások a használhatóság és strapabíróság mellett teszik le voksukat.

A zárdugattyú rendkívül fontos funkcióval rendelkezik.

Erőletoláskor a társzekrényből a legfelső lőszert betolja a csőbe, majd a zárdugattyú karjának lehajtásával reteszeli a csőfart; az elsütő billentyű meghúzása után a zárdugattyúban lévő ütőszeg rugójának hatására ráüt a csappantyúra, ami elindítja a lövést – elsüti a fegyvert; a zárdugattyú kinyitásával és hátrahúzásával az elsütött hüvelyt a hüvelyvonó segítségével kihúzza a töltényűrből (ürít).

A golyós fegyvereken egy vagy két elsütő billentyű van. Egy esetében fix húzású, ahol az elsütési erőt nem lehet állítani, de van francia gyorsítóval ellátott elsütő billentyű, ahol be lehet állítani, hogy mutatóujjunk által mekkora erő kifejtése elégséges ahhoz, hogy a fegyver könnyen, „belehúzás” nélkül elsüljön. Emellett van két billentyűs, gyorsítóval (schnellerrel) felszerelt golyós vadászfegyver is.

Manapság a lőszergyártóknak hála, rengeteg féle kaliberű, azon belül fajtájú lőszert különböztetünk meg.

Mindenki szentül meg van győződve, hogy az a legjobb kaliber, amit ő használ, de rengeteg minden múlik, hol, mikor, mire, milyen körülmények között vadászunk, milyen a vadász lőkészsége – mindez erősen meghatározza, hogy melyik kaliber az úgynevezett „tuti”. Mielőtt még bármiféle tűzet szítanék, nem is bátorkodnék belemenni egyes kaliberek megnevezésébe, azoknak a véleményezésébe.

A golyós vadászlőszereknek két nagy csoportja van:

– peremes töltényhüvely (R.)

– hornyolt (süllyesztett peremű) töltényhüvely

A peremes hüvelyeknél az R betű a töltényhüvely fenékrészének kialakítását (Rand – perem) jelöli (pl.: 7x57R). A peremes általában a billenő csövű golyós puskáknál, míg a hornyolt a merev csövűeknél gyakori, de kivételek itt is rendszerint akadnak.

Nemcsak a hüvely, de a lövedék is többféle kialakítású lehet:

– teljes köpenyes

– részben köpenyes

A teljes köpeny azt jelenti, hogy az ólommagot az orránál zárt, kemény fémburok veszi körül.

A részben köpenyes lövedékeknél a köpeny orr része nyitott, vadászati célra általában ez használatos, mivel expanzív lőszertípus, könnyebben szétnyílik — expandál (begombásodik) becsapódáskor, ami az eredményesebb vadászatot teszi lehetővé.

A golyós fegyverekkel nyílt irányzékkal 80-100 méter, a fegyverre felszerelt céltávcsővel 100-150 méter az ideális távolság, de akár 250-300 méterre is gond nélkül el lehet engedni a lövést, mindez a fegyverkezelő lőtudásán múlik. A golyós fegyverből elengedett lövedék akár 6000 méterre is elrepül, kalibertől függetlenül. Ezért engedjék meg, hogy egy nagyon jó barátom szavaival éljek:

„Ha kell, kétszer gondold meg, de akár százszor is, hogy elengeded-e a lövést. Ha már egyszer elengedted a golyót, a jóisten se képes azt visszahozni, viszont abból még nem volt baj, ha nem sült el a fegyver.”

(Következő cikkemben a sörétes fegyverekről készítek rövid ismertetőt.)

Forrás: magyarmezogazdasag.hu