Back to top

Az utolsó órában vagyunk – A jelenlegi KAP-pal kipusztítjuk a faunát

Nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika teljes átalakítására a kontinens vezetői kutatói. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is erre hívja fel a figyelmet közleményében, hogy az intenzív, iparszerű mezőgazdálkodás eredményeként jelentősen csökken a biodiverzitás egész Európában.

Az aláírók szerint a Közös Agrárpolitikát (KAP) minél hamarabb módosítani kell úgy, hogy az lefékezze a természeti sokféleség csökkenését és a klímaváltozást. Jelenleg a KAP-nak az adófizetők közel 60 milliárd euró forrást biztosítanak, ezzel is „támogatva” a nagyüzemi mezőgazdálkodást. Ennek következményeként a biodiverzitás beszűkülésén túl az élőhelyek és a környezeti erőforrások csökkenése, a levegőszennyezés, illetve a talaj intenzív használata hatványozottan érződik és látható napjainkban. (Ezt a témát már korábban is érintettük.)

Harmincöt évet megvizsgálva (1980-2015), a madárfajok állományai 55 százalékkal csökkentek, de a különféle rovarfajok nagysága is drasztikus, több mint 75 százalékos visszaesést láttat.

Ha csak példának vesszük a Magyarországon őshonos fogolyállományt (az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján), láthatjuk, hogy a ’60-as években az egyedszám megközelítette az 1 milliót, napjainkban ez a szám 11 000 példányra tehető. Ha grafikonon ábrázolnánk az állomány igen dinamikusnak nevezhető csökkenését, jól kivehető lenne, hogy a hazánkban elterjedt intenzív, nagytáblás mezőgazdálkodás, rovarirtószer-használat, szinte a kipusztulás szélére sodorta őshonos madarunkat. Hozzátenném, más apróvadfajok esetében is erősen észlelhető ez a tendencia: a mezei nyúl és a fácán állománya is hasonlóan megsínyli a jelenlegi élőhely-átalakulásokat, még ha nem is annyira, mint a fogoly. De a hüllők és kétéltűek is hasonló sorsra jutottak.

A homogén táblákon és az „elsivatagosodott” területeken búvóhelyet sem találnak ezek az állatok.

Az Országos Vadászkamara kezdeményezésére, immáron harmadik alkalommal lehet a gazdálkodóknak pályázatot benyújtani a Vadgazdálkodási Alapra, amely támogatások útján egyebek mellett lehetővé teszi, hogy visszatérjenek a táblaszegélyek, pillangósok és bozótosok, a mozaikszerű élőhely visszaállítása érdekében. Ezzel a gazdák csak részint élnek, a KAP-források „kecsegtetőbbnek” tűnnek a látottak alapján. Pedig valamit lépni kell a biodiverzitás megőrzése érdekében, és gyorsléptékű változásokra van szükség, ha egyáltalán már nem késő…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan gazdálkodunk járvány idején? - gazdasági vezetőket kérdeztünk

Manapság elfogadott, sőt kötelező viselkedésforma a távolságtartás, 2020 telének végére, tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről, a modus vivendiről gazdasági vezetőket szólaltat meg a Magyar Mezőgazdaság e heti, 15. száma.

Kimagasló eredménnyel zárt a Zala megyei vadászágazat, az idei kilátások azonban romlottak

A Zala megyei vadgazdálkodók az elmúlt évtized legmagasabb eredményét érték el, mintegy 429 millió forint nyereséggel zárták a 2019/2020-as vadászati évet február végén, az idei kilátásokat azonban rontja, hogy a koronavírus-járvány nyomán elmaradnak a külföldi vadászok.

Méhészek figyelmébe: május végéig adható be a gyógyszer-cukor támogatás

A méhészek számára elérhető gyógyszer-cukor támogatás beadási határideje megváltozott, így a korábbi április eleji határidő május végére módosult.

AM-államtitkár: az idén is biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A magyar mezőgazdasági termelés 2020-ban is megfelelő módon tudja biztosítani az emberek élelmiszerellátását - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.

Növények: mi függünk tőlük, és nem fordítva, egy-null oda

A kijárási korlátozás okozta stressz csökkentésére, sorra jelennek meg vicces mémek az interneten. Az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valaki bezártságában elkezd a növényeihez beszélni, az még nem gond. Akkor kell pszichiáter segítségét kérni, ha azok válaszolnak is.

ITM: magyar technológiák segíthetik a nyugat-balkáni térség klímavédelmét

Élénk érdeklődés fogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nyugat-Balkáni Zöld Központ első nemzetközi klímavédelmi pályázati felhívását - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

Több mint 200 ezer francia jelentkezett idénymunkásnak a mezőgazdasági tárca felhívására

Sikeresnek bizonyult a francia mezőgazdasági miniszter felhívása, amely a koronavírus-járvány miatt kényszerszabadságon lévő és tétlenné vált embereket arra kérte, hogy „menjenek ki a földekre dolgozni”, ezzel segítve az idénymunkások nélkül maradt mezőgazdaságot.

Az uniós agrártámogatások és az átmeneti nemzeti támogatások is biztosítottak a 2021-től kezdődő átmeneti időszakban

Az Európai Unió Tanácsának Mezőgazdasági Különbizottsága 2020. április 6-án elfogadta a Tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika 2021-től kezdődő átmeneti időszakban alkalmazandó szabályairól, amely megteremti a jogi lehetőségét az uniós agrártámogatások és az átmeneti nemzeti támogatások továbbvitelének.

Beruházásokat érintő kedvezmények a veszélyhelyzetre való tekintettel

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból megvalósuló beruházási típusú projektek esetében - a veszélyhelyzet miatt bekövetkező hátrányos következmények enyhítése érdekében - számos fejlesztéspolitikai intézkedés történt. Íme a részletek.

A karantén hatása: az állatok kezdik "meghódítani" a világ városait 

A világ számos országában arra kérik az embereket, ne hagyják el otthonukat, ezzel is próbálják megakadályozni a koronavírus terjedését. Sokkal kevesebb ember van az utcákon, és közben egyre több állat merészkedik elő.