A sörétes puska igen sokoldalú, több vadászati mód során is használható, megjelenésében és formájában változatos, esetenként igényes vésetekkel díszített fegyver. Természetes személy vadászatra és sportlövészetre egyaránt használhatja.
Vadászni vele vaddisznóra szabad brennekével, szebben mondva gyöngygolyóval, valamint szőrmés és szárnyas kártevőkre és apróvadra.
A sörétes fegyvereket különböző csőelrendezés szempontjából különböztetjük meg:
– egycsövű;
– kétcsövű (dupla [a két cső vízszintesen helyezkedik el egymás mellett], vagy bock [ahol függőleges a két cső elrendezése]);
– háromcsövű (drilling);
– négycsövű (vierling).
(A három- és négycsövű változatok inkább muzeális darabnak/értéknek számítanak. Ritkaságszámba megy, ha egy vadászat alkalmával a vadász drilling vagy vierling sörétes fegyverrel jelenik meg.)
Ezen túlmenően különbséget teszünk merev- és billenő csövű sörétes fegyverek között. Előbbiek minden esetben egy-, utóbbiak egy-, illetve többcsövűek is lehetnek. A merev csövűek lehetnek egylövetűek és félautomata rendszerűek – ezekbe a szabályzat szerint legfeljebb három lőszer tölthető a vadászat során.
Hazánkban leginkább három sörétes kaliber használata jellemző.
A kalibermeghatározás igen régi eredetű. Lényegében az egy font ólomból (453,6 gramm) önthető ólomgolyók számát jelenti, amelyek átmérője megegyezik a fegyvercső alapfurat-átmérőjével. Alapvetően a sörétes fegyverek kalibere 4-36-ig terjed (4,8,12,16,20,24,28,32,36),
Azonban az adott fegyverhez használható lőszereket nem elégséges a kaliberjellel jelölni, tartalmaznia kell még a kinyílt állapotban lemért töltényhüvely teljes hosszúságát is. A fegyverhez csak a kaliberjelnek megfelelő, vagy rövidebb töltényhüvelyű lőszert szabad használni!
A kinyílt állapotú töltényhüvelyek különböző hosszúságúak lehetnek: 65,67,70,76 mm, stb.
Tehát a 12/70-es kaliberjel alapján leolvasható, hogy a fegyver csöve 12-es kaliberű, amibe maximum 70mm-es (kinyílt állapotban lévő) töltényhüvely, vagy annál kisebb tölthető – a fegyver kaliberéhez képest rövidebb töltényhüvely használata megváltoztathatja a szórásképet.
A sörétes fegyverek fő részei:
– fegyvercső vagy csövek;
– zárszerkezet;
– lakatszerkezet (elsütőszerkezet);
– farészek (tusa és előagy).
A fegyvercső részei:
– töltényűr;
– átmeneti kúp;
– simafalú csőfurat;
– szűkítés.
A töltényűr lényegi feladata a lőszer befogadása, a csőfurat a sörétek (vagy gyöngygolyó) haladási irányát határozza meg, a szűkítés pedig (vagy choke) a sörét szórásképét befolyásolja.
A zárszerkezet rendeltetése a fegyvercső és a zártest (baszkül) összezárása, reteszelése.
A lakatszerkezet a töltényűrbe tett lőszerek működtetését hivatottak véghez vinni. Itt találhatóak az elsütőbillenytű(k), ütőelemek, kakasok, ütőszegrugók és elsütőelemek.
A farészeket (tusa és előagy) fogva tudjuk a fegyvert stabilan tartani, emellett a célzásban is segít, a tusával pedig a fegyvert a vállgödörbe tudjuk szorítani. Továbbá az előagy funkciója, hogy a fegyvert kinyitáskor nem engedi szétesni, valamint az elsütés után a fegyver kinyitásakor a töltényhüvely mozgatása.
A sörétes fegyver hatásos lőtávolsága 30-40-50 méter.
Ilyen távolságban még a sörétraj viszonylag egyben marad, nincs a sörétszemek között nagyobb üres terület, de ez függ a fegyvercső szűkítésétől is. Emellett a sörétszemek átmérője is befolyásolja a hatásos lőtávolságot. Gyöngygolyó esetében az eredményre vezető lőtávolság 50-60 méter. A sörétes fegyver maximális lőtávolsága a sörétszemek átmérőjétől függ, tehát egy 2 mm-es sörét esetében, ha azt megszorozzuk 100-al (2×100), akkor megközelítőleg 200 méterre is elrepülhet a sörét. Ez a távolság például a 3,5 mm-es sörét esetében 350 méter is lehet.
Sörétes lőszer felépítése:
– töltényhüvely (amely magába foglalja a lőszer több alkotóelemét);
– csappantyú (a töltényhüvely alján helyezkedik el, az ütőszeg erre üt rá, ez az ütésre érzékeny felület vegyületet tartalmaz);
– lőportöltet;
– fojtás (a lőportöltet fölött helyezkedik el);
– sörétszemek vagy gyöngygolyó;
– fedlap vagy zárólap (napjainkban csillagperemezéses – vagyis a töltőgép a töltényhüvely száját kb. 5mm hosszan visszahajtja).
A sörétszemek számozása eltérő a különböző országokban.
Vagyis egy adott országban gyártott márkán más a számozása mondjuk a 3 mm-es sörtésnek, mint a hazai számozás szerint.
A hazai számozás a következő:
Méretszám:
– 14-es = 2mm
– 13-as = 2,3 mm
-12-es = 2,4-2,7 mm
– 11-es = 2,8 mm
– 10-es = 3 mm
– 9-es = 3,3 mm
– 8-as = 3,5 mm
– 6-os = 4 mm
– 4-es = 4,5 mm
Nem utolsó sorban nem mehetünk el a sörétes fegyverek küllemeinek egyediségétől, esztétikai sajátosságaitól. A fémrészeket díszítő, különböző mintázatú, vadászjeleneteket ábrázoló vésetek és egyéb fémmunkálások igazán lenyűgöző látványt nyújtanak, mindamellett, hogy a fémmel való művészeti értékük is lebilincselő.