0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

„…és két füstölgő puskacső”

Először augusztus végi galambászat alkalmával, majd az ősz beköszöntével és a társasvadászatok sűrűsödésével, mindinkább ki-kivesszük a fegyverszekrényünkből. Van, aki kifejezetten apróvad vadászatokon használja, más el nem indul nélküle disznóhajtásra, és akad olyan is, aki vadászat helyett a lőtéren forgatja, mivel a korongozás megszállottja. Igen, ezúttal a sörétes fegyverekről lesz szó.

Első rész: a golyós fegyverek

A sörétes puska igen sokoldalú, több vadászati mód során is használható, megjelenésében és formájában változatos, esetenként igényes vésetekkel díszített fegyver. Természetes személy vadászatra és sportlövészetre egyaránt használhatja.

(Utóbbit a következő cikkemben kívánom kifejteni.)

Vadászni vele vaddisznóra szabad brennekével, szebben mondva gyöngygolyóval, valamint szőrmés és szárnyas kártevőkre és apróvadra.

A sörétes fegyvereket különböző csőelrendezés szempontjából különböztetjük meg:

– egycsövű;

– kétcsövű (dupla [a két cső vízszintesen helyezkedik el egymás mellett], vagy bock [ahol függőleges a két cső elrendezése]);

– háromcsövű (drilling);

– négycsövű (vierling).

(A három- és négycsövű változatok inkább muzeális darabnak/értéknek számítanak. Ritkaságszámba megy, ha egy vadászat alkalmával a vadász drilling vagy vierling sörétes fegyverrel jelenik meg.)

Ezen túlmenően különbséget teszünk merev- és billenő csövű sörétes fegyverek között. Előbbiek minden esetben egy-, utóbbiak egy-, illetve többcsövűek is lehetnek. A merev csövűek lehetnek egylövetűek és félautomata rendszerűek – ezekbe a szabályzat szerint legfeljebb három lőszer tölthető a vadászat során.

Hazánkban leginkább három sörétes kaliber használata jellemző.

A kalibermeghatározás igen régi eredetű. Lényegében az egy font ólomból (453,6 gramm) önthető ólomgolyók számát jelenti, amelyek átmérője megegyezik a fegyvercső alapfurat-átmérőjével. Alapvetően a sörétes fegyverek kalibere 4-36-ig terjed (4,8,12,16,20,24,28,32,36),

Magyarországon a 12-es a leggyakoribb, valamint a 16-os és a 20-as kaliber, ami még elterjedt.

Azonban az adott fegyverhez használható lőszereket nem elégséges a kaliberjellel jelölni, tartalmaznia kell még a kinyílt állapotban lemért töltényhüvely teljes hosszúságát is. A fegyverhez csak a kaliberjelnek megfelelő, vagy rövidebb töltényhüvelyű lőszert szabad használni!

A kinyílt állapotú töltényhüvelyek különböző hosszúságúak lehetnek: 65,67,70,76 mm, stb.

Tehát a 12/70-es kaliberjel alapján leolvasható, hogy a fegyver csöve 12-es kaliberű, amibe maximum 70mm-es (kinyílt állapotban lévő) töltényhüvely, vagy annál kisebb tölthető – a fegyver kaliberéhez képest rövidebb töltényhüvely használata megváltoztathatja a szórásképet.

A sörétes fegyverek fő részei:

– fegyvercső vagy csövek;

– zárszerkezet;

– lakatszerkezet (elsütőszerkezet);

– farészek (tusa és előagy).

A fegyvercső részei:

– töltényűr;

– átmeneti kúp;

– simafalú csőfurat;

– szűkítés.

A töltényűr lényegi feladata a lőszer befogadása, a csőfurat a sörétek (vagy gyöngygolyó) haladási irányát határozza meg, a szűkítés pedig (vagy choke) a sörét szórásképét befolyásolja.

A zárszerkezet rendeltetése a fegyvercső és a zártest (baszkül) összezárása, reteszelése.

A lakatszerkezet a töltényűrbe tett lőszerek működtetését hivatottak véghez vinni. Itt találhatóak az elsütőbillenytű(k), ütőelemek, kakasok, ütőszegrugók és elsütőelemek.

A farészeket (tusa és előagy) fogva tudjuk a fegyvert stabilan tartani, emellett a célzásban is segít, a tusával pedig a fegyvert a vállgödörbe tudjuk szorítani. Továbbá az előagy funkciója, hogy a fegyvert kinyitáskor nem engedi szétesni, valamint az elsütés után a fegyver kinyitásakor a töltényhüvely mozgatása.

A sörétes fegyver hatásos lőtávolsága 30-40-50 méter.

Ilyen távolságban még a sörétraj viszonylag egyben marad, nincs a sörétszemek között nagyobb üres terület, de ez függ a fegyvercső szűkítésétől is. Emellett a sörétszemek átmérője is befolyásolja a hatásos lőtávolságot. Gyöngygolyó esetében az eredményre vezető lőtávolság 50-60 méter. A sörétes fegyver maximális lőtávolsága a sörétszemek átmérőjétől függ, tehát egy 2 mm-es sörét esetében, ha azt megszorozzuk 100-al (2×100), akkor megközelítőleg 200 méterre is elrepülhet a sörét. Ez a távolság például a 3,5 mm-es sörét esetében 350 méter is lehet.

Sörétes lőszer felépítése:

– töltényhüvely (amely magába foglalja a lőszer több alkotóelemét);

– csappantyú (a töltényhüvely alján helyezkedik el, az ütőszeg erre üt rá, ez az ütésre érzékeny felület vegyületet tartalmaz);

– lőportöltet;

– fojtás (a lőportöltet fölött helyezkedik el);

– sörétszemek vagy gyöngygolyó;

– fedlap vagy zárólap (napjainkban csillagperemezéses – vagyis a töltőgép a töltényhüvely száját kb. 5mm hosszan visszahajtja).

A sörétszemek számozása eltérő a különböző országokban.

Vagyis egy adott országban gyártott márkán más a számozása mondjuk a 3 mm-es sörtésnek, mint a hazai számozás szerint.

A hazai számozás a következő:

Méretszám:

– 14-es = 2mm

– 13-as = 2,3 mm

-12-es = 2,4-2,7 mm

– 11-es = 2,8 mm

– 10-es = 3 mm

– 9-es = 3,3 mm

– 8-as = 3,5 mm

– 6-os = 4 mm

– 4-es = 4,5 mm

Nem utolsó sorban nem mehetünk el a sörétes fegyverek küllemeinek egyediségétől, esztétikai sajátosságaitól. A fémrészeket díszítő, különböző mintázatú, vadászjeleneteket ábrázoló vésetek és egyéb fémmunkálások igazán lenyűgöző látványt nyújtanak, mindamellett, hogy a fémmel való művészeti értékük is lebilincselő.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu